A nyári átigazolási időszak szenzációja, hogy Jack Grealish 100 millió fontért (117.5 millió euróért) az Aston Villától a Manchester Cityhez szerződött. Mégis, amíg a pályafutása vége felé közeledő Lionel Messi PSG-hez csatlakozását, valamint Cristiano Ronaldo visszatérését a Manchester Unitedhez világszerte milliók követték figyelemmel, a valaha legdrágábban értékesített angol futballistáról sokan nem is tudják, kicsoda valójában. Mit ért el eddig, miért áll 26 évesen mindössze 15 válogatottság a neve mellett, miért nem lépett pályára a 2021–2022-es idény előtt egyetlen Bajnokok Ligája-mérkőzésen sem, és miért dörzsölheti a tenyerét mindezek ellenére Josep Guardiola, amiért a csapatában tudhatja?
Született: 1995. szeptember 10., Birmingham |
Nemzetisége: angol |
Sportága: labdarúgás |
Posztja: középpályás |
Válogatottság/gól: 15/– |
Klubjai: Aston Villa (angol, 2012–2021), Notts County (angol, 2013–2014, kölcsönben), Manchester City (angol, 2021–) |
Kiemelkedő eredményei: Eb-ezüstérmes (2021), az év fiatal Aston Villa-játékosa (2014–2015), az év Aston Villa-játékosa (2019–2020) |
Jack Grealish Birminghamben született, három testvér mellett, ízig-vérig Aston Villa-rajongó családban nőtt fel. Ükapja, Billy Garraty 1897-től tizenegy évet töltött a csapatban, 1905-ben FA-kupát nyert, és egyszer az angol válogatottban is játszott. Jacket mélyen vallásos szülei sohasem erőltették a futballra, sőt édesanyja fontosabbnak tartotta a tanulást, ezért a környék római katolikus iskoláiba járatta, ám a tehetség utat talált magának. Gyerekként a Highgate Unitednél kezdett el futballozni, az anyagi gondokkal küzdő egyesületet egy használtautó-kereskedő segítette ki 200 fonttal, és ha nem így történik, talán Jack Grealish nevét sem ismeri meg senki. Hősünket ugyanis éppen a Highgate mezében egy felkészülési tornán szúrta ki az Aston Villa megfigyelője, s miután megfelelt a szintfelmérőn, és bekerült a klub utánpótlásába, nehezen lehetett boldogabb családot találni Birminghamben Grealishéknél. Jack fiatalon elsősorban példaképére, a csapatban 1998 és 2002 között futballozó támadó középpályásra, Paul Mersonra szeretett volna hasonlítani, még ha egy ideig arra is volt esély, hogy a labdarúgás mellett más sportágban épít karriert. Tizenöt éves koráig az Egyesült Királyságban népszerű, a futball és a rögbi sajátos keverékeként leírható ír focit (gaelic football) is versenyszinten űzte, az ott kapott fizikai képzés hozadéka, hogy profi labdarúgóként az ellene elkövetett szabálytalanságokat szinte meg sem érzi.
„Az ír foci nyári edzésein és mérkőzésein hozzászokott, hogy ütik-vágják – mondta Kevin Grealish, Jack édesapja a birminghammail.co.uk oldalának. – A labdarúgáshoz képest az brutális sportág, megfelelően erős izomzat nélkül képtelenség bírni a tempót. De nagyon sokat profitált belőle. Az akadémiai edzője, Gordon Cowans is megjegyezte, hogy elképesztő százalékban nyeri meg a párharcait, a felsőteste olyan erős, hogy az ellenfelek szinte lepattannak róla. Sajnáltam, hogy abba kellett hagynia. Nagyon sérülésveszélyes volt, állandóan rátapostak a lábára, és labdarúgóként is kezdett befutni. A végső döntést az Aston Villa nyomására hozta meg, illetve amikor megkereste szponzori szerződéssel a Nike.”
Húszas éveihez közeledve egyre több jel mutatott arra, hogy Jack teljesítheti vágyát, és az Aston Villa meghatározó játékosa lehet. Tizenhat évesen már a cserepadon ült a Chelsea elleni Premier League-mérkőzésen, majd a 2013–2014-es idényt kölcsönben a harmadosztályú Notts Countynál töltötte, hogy a felnőttek között is tapasztalatot szerezzen. Fejlődése töretlen maradt, a következő évben már a Villa első keretének tagja lett, 2015 tavaszán segített az élvonalban maradás kiharcolásában, az FA-kupában pedig a Liverpool elleni parádés játékával döntőbe juttatta csapatát. A pályán kívül azonban nem bírt magával. A brit bulvármédia képeket tett közzé róla, amint Raheem Sterlinggel dinitrogén-oxidot, azaz nevetőgázt szívott, valamint egy tenerifei nyaralásán annyira kiütötte magát, hogy öntudatlanul feküdt az utcán. Ezzel sokak előtt leírta magát, és veszélybe sodorta karrierjét, klubja azonban tudta, hogy nem engedheti el a kezét, és kiállt mellette.
„Beszéltem Jackkel, elmondtam neki, hogy ezt a viselkedést nem toleráljuk – nyilatkozta Tim Sherwood, az Aston Villa akkori menedzsere. – Ő most már profi futballista, akire a csapatnak nagy szüksége van, és azt várjuk tőle, hogy a magánéletét is ennek megfelelően élje. Jó lecke volt ez neki, remélhetőleg felnyitotta a szemét, hogy kiben mennyire szabad megbíznia. Fegyelmi vétséget követett el, s ennek viselnie kell a következményeit, de ezt házon belül oldjuk meg.”
A problémát a törekvések ellenére sem sikerült könnyen rendezni. A fiatal futballista továbbra is két kanállal habzsolta az életet, és nem fogta vissza magát. A bulizással a koronavírus-járvány alatt sem hagyott fel, többször rajtakapták, amint megszegi a szigorú protokollt. A szórakozóhelyeken maszk nélkül mutatkozott, 2020 márciusában egy átmulatott este után autójával belehajtott két parkoló kocsiba. Az egyik tanú szerint az Aston Villa csapatkapitánya alkoholtól bűzlött, s az esetet különösen kínossá tette, hogy 24 órával korábban egy olyan Twitter-videóban szerepelt, amely az emberek figyelmét az otthon maradás fontosságára hívta fel... A bíróság 82 499 fontra (35 millió forintra) büntette meg, és kilenc hónapra bevonta a jogosítványát, ám még ez sem tántorította el attól, hogy decemberben ismét fittyet hányjon az óvintézkedésekre. A Chelsea kötelékébe tartozó Ross Barkley születésnapját ünnepelve járta Londont, éttermekben randalírozott, végül egy hotelszobában, meztelen táncoslányok jelenlétében múlatta az időt. Hogy mégis miért tartotta érte a hátát időről időre a klubja? A válasz kézenfekvő: Jack Grealish kitűnő futballista.
„Amikor a jobb lábán van a labda, olyan, mintha Lionel Messit látnám – dicsérte a középpályást Emiliano Martínez, az Aston Villa argentin kapusa a talkSPORTnak. – A legtehetségesebb futballista, akivel Angliában valaha együtt játszottam. Sohasem adja el a labdát, ha cselez, két-három ember mellett is simán elviszi. Amikor támad, mindig legalább szögletet harcol ki a csapatnak, a lövései pedig rendre eltalálják a kaput. Egyértelműen a jelenlegi legjobb angol játékosnak tartom, őszintén csodálkozom azon, hogy a válogatottban még alig játszott.”
A nemzeti együttes valóban érdekes fejezet Jack Grealish pályafutásában. Mivel családja vérvonala lehetővé tette, eleinte az ír utánpótlás-válogatottban szerepelt, a felnőtt meghívó visszautasítása után döntött Anglia mellett, amelynek korosztályos csapatában a 2017-es U21-es Európa-bajnokságon is szerepelt. A háromoroszlános mezt a felnőttek között mégis csak 2020 szeptemberében, a Dánia elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen húzhatta magára először. Ennek oka részben klubhűségében keresendő, az Aston Villa 2016 őszétől három idényt töltött az angol másodosztályban, és bár Grealishnek bőven lett volna alkalma eligazolni, kitartott szeretett csapata mellett, és visszavezette az élvonalba. A megszállott ragaszkodás „ára”, hogy a középpályás egyetlen jelentős trófeát sem gyűjtött be eddigi pályafutása során, s a Bajnokok Ligáját is legfeljebb televízión keresztül nézhette – utóbbiban augusztus elején állt be változás, amikor a szerződésében lévő kivásárlási záradékot kihasználva 100 millió fontért megszerezte őt a Manchester City.„Jack új szintre léphet velünk – mutatta be az újonnan szerzett középpályást Josep Guardiola, a Manchester City vezetőedzője a Manchester Evening Newsnak. – Sok pénzt kellett rá költeni, de övé a jövő, reményeink szerint az elkövetkező hat-hét évben a klubot erősíti. Kivételes tehetség, nem véletlenül lesz övé egyből a tízes számú mez. Nagyon bízunk benne.”
Ahhoz, hogy jobban megértsük, miért érte meg a manchesterieknek rekordösszeget fektetniük egy balhés magánéletű, ám felettébb kreatív középpályásba, érdemes kiemelni egy statisztikai mutatóját: a Premier League legutóbbi két kiírásában másfélszer több szabadrúgást harcolt ki, mint bármely más futballista. S ugyan a Citynek nem különösebben erőssége a rögzített játékszituációk kihasználása, a modern futballban, a betömörülő védelmekkel szemben sokszor így lehet a leghatékonyabban áttörni a falat. Grealish játékstílusa emellett Kevin De Bruynééhez hasonlítható, mondhatni, a belga középpályás négy évvel fiatalabb verziója. Első góljait már megszerezte, a bajnokságban a Norwich, a Bajnokok Ligájában a Leipzig ellen talált be a hálóba, és ha a várakozásnak megfelelően teljesít, talán éppen ő lesz az a láncszem, amely eddig a Manchester Citynek a Bajnokok Ligája-trófea elnyeréséhez hiányzott.
„Az álmom vált valóra azzal, hogy itt lehetek – mondta a mancity.comnak, miután megszáradt a tinta a szerződésén. – Anglia legjobb csapatához kerültem, amelyet a világ legképzettebb menedzsere irányít. Josep Guardiola vezetése alatt játszani, tőle tanulni nap mint nap olyan kiváltság, amelyre minden topfutballista vágyik. Remélem, segíthetek abban, hogy az együttes még eredményesebb legyen, nagyon várom már, hogy együtt belekezdjünk a trófeák gyűjtésébe.”
Idény | Klub | Mérkőzés | Gól | Gólpassz | Játékperc |
2021–2022 | Manchester City | 8 | 2 | 2 | 628 |
2020–2021 | Aston Villa | 27 | 7 | 12 | 2275 |
2019–2020 | Aston Villa | 41 | 10 | 8 | 3550 |
2018–2019 | Aston Villa | 35 | 6 | 8 | 3031 |
2017–2018 | Aston Villa | 34 | 3 | 8 | 2361 |
2016–2017 | Aston Villa | 34 | 5 | 5 | 2095 |
2015–2016 | Aston Villa | 27 | 3 | 2 | 1626 |
2014–2015 | Aston Villa | 32 | 2 | 5 | 1880 |
2013–2014 | Notts County* | 40 | 6 | 7 | 3022 |
*kölcsönben szerepelt |
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. szeptember 25-i lapszámában jelent meg.)