Ütős csemegék a budapesti világbajnokságon

A jövő megérkezett

Ez lesz az első olyan vb, amelyen 2000-es években született játékos is szerepel a magyar válogatottban: a szép jövő előtt álló Juhász Patrik 18, András Csaba pedig 16 évesen kapott bizalmat Aranyosi Péter szövetségi kapitánytól. Kiemelkedő eredmény most még nem várható tőlük, de gyanítható, hogy az előttünk álló legalább tíz évben meghatározó játékosokká válnak. Jó példaként ott van előttük a japánok csodagyereke, Harimoto Tomokazu, aki 15 évesen máris negyedik a világranglistán, s a szakemberek benne látják azt, akinek a közeljövőben esélye lehet megállítani a kínaiakat.

Kedvenc „őskövület”

Szinte hihetetlen, de a fehérorosz Vlagyimir Szamszonov még mindig itt van. Belegondolni is félelmetes, hogy 26 évvel ezelőtt, 1993-ban Göteborgban szerepelt először vb-n, 1995-ben Tiencsinben férfi párosban már világbajnoki döntőt játszott, két esztendővel később, 1997-ben Birminghamben pedig egyesben is ezüstérmet szerzett. Egy nappal ezelőtt, április 17-én lett 42 éves, s még mindig 19. helyen áll a világranglistán, ami egyértelműen jelzi, hogy valamit nagyon tud, e tekintetben emlékeztet Klampár Tiborra, aki a szöuli olimpián 35 évesen lett negyedik.

Szamszonov játéka még mindig csodálatos, szemet gyönyörködtető, mindent tud, amit az asztaliteniszből tudni lehet, legfeljebb a gyorsasága kopott meg egy kicsit. Hosszú pályafutása során sok mindent megnyert, de kivételes tehetségével sem ért el mindent, bekerült néhány olyan „elit” klubba, ami vélhetően nem teszi boldoggá. Szamszonovnak ez lesz a tizennegyedik világbajnoksága, a modern időkben nála többször – tizenhétszer – csak a belga Jean-Michel Saive próbálkozott azzal, hogy egyesben vb-aranyat szerezzen, ám egyiküknek sem sikerült, miként a kilencszer próbálkozó kínai Ma Linnek sem.

Emellett a jelenlegi mezőnyben Szamszonovon kívül csak a német Timo Bollra és Dimitrij Ovtcharovra, valamint a kínai Hszü Hszinre és Fan Csen-tungra igaz, hogy vezette már a világranglistát, de férfi egyesben nem tudott világbajnoki címet szerezni, közülük legfeljebb utóbbi kettőnek van reális esélye arról, hogy leiratkozzon erről a listáról. Szamszonov valószínűleg most sem nyer, de hogy 42 évesen sem adja olcsón a bőrét, abban biztosan lehetünk.

Egzotikus sztárok

Az asztalitenisz világszerte egyre nagyobb népszerűségének bizonyítéka, hogy olyan országokból kerülnek elő klasszisok, amelyek korábban fehér foltot jelentettek a pingpong világtérképén. Közülük talán az első latin-amerikai top 10-es asztaliteniszező, a világranglistán jelenleg a 7. helyen álló brazil Hugo Calderano a legnagyobb ász. Kreatív, látványos játékával és szerethető személyiségével szinte mindenhol egy pillanat alatt kedvenccé válik, különösen, amikor előhúzza a kalapból az egyik rá jellemző ütésfajtát, a teniszből átvett kétkezes fonákot. Rá különösen érdemes lesz figyelni, felkészültsége, játéktudása alapján – tekintve, hogy már évek óta a német Bundesliga egyik élcsapatában a TTF Ochsenhausenben edződik – az európaiakkal simán felveszi a versenyt, a legjobb napjain pedig az ázsiaiakra is veszélyes lehet.

S ha már a pingpong szempontjából egzotikusnak számító országoknál járunk, említsük meg a férfiaknál a nigériai Quadri Arunát (világranglista-23.), az indiai Sathiyan Gnanasekarant (28.) és Sharath Kamal Achantát (37.), a nőknél pedig a thaiföldi Sawettabut Suthasinit (28.) és a Puerto Ricó-i Adriana Díazt (31.). Nem is olyan régen, még egy évtizede is elképzelhetetlen volt, hogy ezek az országok top 50-es játékost adjanak, most viszont már ott tartunk, hogy ezen egyre kevésbé ütközik meg bárki is, arról nem beszélve, hogy jelen pillanatban az imént felsorolt játékosok mindegyikét jelenleg előrébb jegyzik, mint bármelyik magyar asztaliteniszezőt...

Figyeljünk a párosokra!

A realitások alapján magyar szempontból elsősorban a párosokra lesz érdemes figyelni, itt minden fronton jó esély van arra, hogy ott legyünk a nyolcaddöntőben, szerencsés sorsolással és kiemelkedő játékkal pedig talán még a negyeddöntő is elképzelhető. A hölgyeknél a Póta Georgina, Matilda Ekholm magyar, svéd kooperáció, valamint a Madarász Dóra, Pergel Szandra kettős, a férfiaknál az Ecseki Nándor, Szudi Ádám duó, vegyes párosban pedig a Szudi Ádám, Pergel Szandra és az Ecseki Nándor, Madarász Dóra egység juthat a legtovább.

Két kínai is történelmet írhat

Csodaszámba menne, ha a legfontosabbnak tartott férfi és női egyesben nem kínai siker születne. A férfiaknál az osztrák Werner Schlager 2003-as sikere óta mind a hét aranyérem Kínába került, a legutóbbi kettőt, 2015-ben és 2017-ben a kínai Ma Lung szerezte meg. A modern időkben többször is előfordult duplázás, ám arra, hogy egy játékos három egymást követő vb-n is nyerjen, a kínai Csuang Cö-tung (1961, 1963, 1965) volt képes.

A hölgyeknél az ugyancsak kínai Ting Ning még nagyobb dobásra készül: egyesben van már három világbajnoki címe (2011, 2015, 2017), amivel nincs egyedül a sportágban, viszont ő lehet az első olyan női asztaliteniszező, aki – ugyancsak a modern időket figyelembe véve – négyszeres egyéni világbajnok lehet. Ehhez „csak” mindenkinél jobbnak kell lennie Budapesten, de hát a balkezes klasszis megoldott már ehhez hasonlóan nagy feladatot máskor is.