Atlétikai vb: Nem is hiszem el, hogy ez megtörtént – Baji

– Tegnap azt mondta, felszabadultan fut majd a döntőben. Mennyire volt ez felszabadult futás?
– Igazi küzdelem volt. Igazi világbajnoki döntő – válaszolta Baji Balázs. – Tele minden olyan történéssel, aminek egy világbajnoki döntőben meg kell történnie. De hála Istennek nemcsak rajtam volt teher, hanem másokon is, és a végén én tudtam kijönni a csatából a harmadik helyen, óriásit küzdve feltornáztam magam a dobogóra. Nem is tudok mit mondani... Egyszerűen annyira boldog vagyok! Nem is hiszem el, hogy ez megtörtént.

– A futásai után mindig szigorú magához, mindig azt mondja, nem futotta ki magát. Most elégedett?
– Abszolút kifutottam magam. Nyilván ha az időeredményt nézzük, ezt a mostanit nem sorolhatjuk a legjobbak közé. De ez egy verseny volt, harmadszor kellett futni, óriási nyomás alatt, óriási ováció közepette, óriási versenyen. Ott vagyok... A világ harmadik legjobb gátfutója vagyok.

– Mikor érezte, hogy meglesz?
– Jól rajtoltam, jól lábra kaptam, ám gyorsan jött néhány hiba, ami kicsit kizökkentett, de hála Istennek rendezni tudtam a technikámat. És a táv második felében éreztem, hogy jövök fel és ott vagyok a harmadik helyen. Nem igazán mertem elhinni, mert a szélső pályákról ilyenkor még be tudnak surranni emberek. Kiadtam magamból a maximumot, úgy voltam vele, hogy én ezért most küzdeni fogok. Óriási energiák szabadultak fel bennem, amelyek áthajszoltak az utolsó gátakon. A célba érés után már gondoltam, hogy meglehet, de csak amikor ki volt írva a nevem a harmadik helyen, akkor vált biztossá számomra.

– Történelmet írt. Felfogta?
– Ízlelgetni kell sokáig, hogy elhiggyem. Hála Istennek az idei szezonomban nagyon sok különleges dolog történt, volt időm hozzászokni, hogy még egy lapot írhatok a történelemkönyvben. Álmodoztam erről, de azt, hogy sikerült, még akkor sem feltétlenül fogom elhinni, amikor a kezemben lesz az érem...