Az IAAF-et vezető Sebastian Coe júliusi nyilatkozata alapján „Budapest a preferált pályázó” az eseményre – emlékeztet az atletika.hu oldal, amely kitér arra is, hogy az atlétikai vb a világ egyik legnagyobb, legjelentősebb sporteseménye, amely több mint 1.2 milliárd nézőt vonz a tévékészülékek elé, megrendezése népszerűsíti Magyarországot és Budapestet, több tízezer vendégéjszakával gazdagítja a turizmust és a vendéglátást.
„Örömmel fogadtuk Magyarország kormányának döntését, miszerint garanciavállalásával támogatja pályázatunkat a 2023-as világbajnokság megrendezésére” – idézte az oldal Gyulai Miklóst, a MASZ elnökét.
„A kandidálás során az eddigi akadályokat sikeresen vettük, most fordultunk a célegyenesbe, és ilyenkor jön legjobbkor a biztatás, a megerősítés” – tette hozzá a világbajnoki döntős, korábban országos csúcstartó sprinter.
„A határozat egyrészről elismerés számunkra, hogy Magyarország kormánya bízik a sportágban és szervezési tapasztalatunkban, másrészről biztosíték az IAAF felé, hogy egységes, komoly kandidálásról van szó” – vélekedett Deutsch Péter, a pályázati bizottság elnöke.
Az IAAF által is előzetesen jóváhagyott költségvetés szerint a világbajnokság rendezése 31.5 milliárd forintba kerül. A nemzetközi szövetség tanácsa július végén, a Buenos Aires-i ülésén foglalt állást úgy, hogy Budapestet javasolja házigazdának a 2023-as szabadtéri világbajnokságra.
Az már korábban eldőlt, hogy a jövő évi katari és a 2021-es eugene-i (Egyesült Államok) világbajnokság után a 2023-as vb Európában lesz.