Atlétika: kit és hogyan kezel a mostani doppingrendszer?

A nigériaiból lett bahreini Szalva Eid Naszer tavaly októberben aranyérmet nyert a dohai világbajnokságon női négyszáz méteres síkfutásban, a versenyszám történetének harmadik legjobb idejével (48.14). Kizárólag a keletnémet Marita Koch (47.60) és a csehszlovák Jarmila Kratochvílová (47.99) futott gyorsabban nála a nyolcvanas években, akiket azonban már akkor is doppingolással gyanúsítottak meg, és valószínűleg nem is alaptalanul, hiszen bár egyikük sem bukott le, azt azért tudni lehetett, hogy országaik ipari méretben, állami központosítással adagolják sportolóiknak a tiltott szereket.

Naszer győzelmének apró szépséghibája az volt, hogy bár nem verték nagydobra, de akkor már vizsgálat folyt ellene, ugyanis doppingvétséget követett el azzal, hogy a vb előtt három doppingtesztet is kihagyott, ami a szabályok szerint tizenkét hónap eltiltással járhat. Valamiért mégsem járt, és a doppingellenes szabályok betartatására 2017-ben létrehozott, másokkal nagyon szigorú AIU (Athletics Integrity Unit) nevű szervezet a mai napig nem adott erre kielégítő magyarázatot, a média nyomására is csak egy ködösítő nyilatkozatot sikerült kipréselniük magukból. Pénteken ugyanakkor némileg váratlanul bejelentették, hogy ideiglenesen felfüggesztik a sportolónőt, a fegyelmi eljárás pedig már el is indult ellene, ami után a két fél azonnal elkezdett üzengetni egymásnak.

„Soha nem csaltam, és nem is fogok soha. Három ellenőrzést hagytam ki, ami szerintem normális, bárkivel megtörténhet – reagált az AIU döntésére a 22 éves Naszer az Instagramon közzétett élő videójában. – Remélhetőleg megoldódik ez az ügy, mert nem szeretném, ha az embereket összezavarná és ez a kép maradna meg rólam, foltot ejtve a nevemen. Sosem használnék teljesítményfokozó szereket, hiszek a tehetségben, és tudom, hogy én tehetséges vagyok.”

Az AIU sem volt rest, viszontválaszában rögtön kijátszotta az aduját, miszerint Naszernek idén januárban volt még egy kihagyott doppingtesztje is, azaz egy éven belül így már négy, ezért döntöttek a felfüggesztés mellett.

A Nemzetközi Dopping-ellenes Ügynökség (WADA) előírja, hogy a sportolóknak minden nap egy órára szabaddá kell tudniuk tenni magukat, egyben közölni, hol töltik az éjszakát, hol edzenek, hogy bármikor ellenőrizni lehessen őket. Ezzel összhangban a Nemzetközi Atlétika Szövetség (WA) szabályai kimondják, hogy egy sportoló megsérti a tartózkodási helyre vonatkozó szabályokat, ha tizenkét hónapon belül három doppingtesztet kihagy.

De kérdés, ha valaki pontosan ismeri a szabályzatot, és tudja, hogy ezért eltiltás ját, akkor kettő után miért hagyja, hogy harmadik vétsége is meglegyen? És amellett, hogy ezeket a szigorú szabályokat biztosan nem könnyű betartani, a legtöbb atlétának azért valahogy csak sikerül, és akadt, aki ideig-óráig ki is tudta játszani, lásd az oroszokat, de abban nincs vita, hogy doppingügyben csak a zéró tolerancia elfogadható, ami szigorú szabályozás nélkül nem megy.

Naszer 2014 óta versenyez bahreini színekben, és ő lett az első ázsiai nő, aki a távon világbajnokságot nyert, viszont ha bűnösnek találják, kétéves eltiltást kaphat, ami azt jelenti, hogy elveszik a vb-aranyát és nem indulhat jövőre a tokiói olimpián sem.

Egyébként nem ő az első kiemelkedő bahreini atléta, aki hasonló ügybe keveredett, a háromezer méter akadályon olimpiai bajnok Ruth Jebet márciusban négyéves eltiltást kapott EPO használata miatt, az olimpiai ezüstérmes maratoni futó, Eunice Kirwa pedig tavaly szintén négyéves eltiltást kapott, ő azért, mert a megengedhetőnél több doppingtesztet hagyott ki.