Vélhetően a „szakállas” magyar atlétikai csúcsok is megdőlnek egyszer

A legfelső sorból is lehetett hallani az ürességtől kongó chorzówi stadionban, ahogy Kerekes Gréta, Csóti Jusztina, Takács Boglárka és Sulyán Alexa világgá kiáltotta boldogságát. Női 4x100-as váltónk tagjai hitetlenkedve pillantottak rá az órára, amelyen 43.49 virított, majd megkeresték egymást a pályán, és összeölelkezve ünnepelték a kedden azóta újra megdöntött magyar csúcsot.

Az augusztus 19-én kezdődő budapesti világbajnokságon aligha hallatszik majd a legfelső sorból az örömkiáltás – reményeink szerint telt ház előtt, emelkedett hangulatban versenyezhetnek atlétáink –, ám az elmúlt időszak alapján a Nemzeti Atlétikai Központban is újabb rekordok dőlhetnek meg. Elég csak Takács Boglárkára gondolni, aki nem csupán váltóban remekel: tavaly májusban a 100 méteres síkfutásban adta át a múltnak Szabó Enikő 11.41 másodperces, csaknem húszéves csúcsát, azóta pedig többször is megdöntötte a rekordot, jelenlegi legjobbja 11.23.

Noha a 200 méterre csak kiegészítő számként tekint Takács, alig egy órával 100 méteres rekordja után az egyik legrégebbi magyar csúcsot is megjavította a budapesti bronzkategóriás versenyen június 8-án. Balogh Györgyi 1971 augusztusában Pozsonyban, egy csehszlovák–magyar válogatott versenyen még kézi méréssel állította fel a 200-as rekordot, tíz évvel később Orosz Irén már gépi időméréssel futotta le a távot 23.06 másodperc alatt. A több mint negyvenéves csúcsot Takács Boglárka szenzációs, 22.77-es eredménnyel döntötte meg. A szám szabadtéri országos csúcsa a férfiaknál még tartja magát a múlt századból, Kovács Attila 1987-ben futott 20.11-et.

1.69 másodperc – ennyivel javította meg szabadtéri legjobbját 400 méteren Molnár Attila május végén. Az FTC 21 éves sprintere úgy adta át a múltnak csaknem fél másodperccel Deák Nagy Marcell tizenkét éves országos csúcsát (45.42), hogy korábban még 45-tel kezdődő időt sem futott, erre a ciprusi bronzkategóriás versenyen 44.98-nál állította meg az órát. Az elképesztő rekordnak nem volt előjele – látszólag, Molnárt ugyanis nem érte teljesen váratlanul a kiugró eredmény.

„Arra koccintottam szilveszterkor, hogy országos csúcstartó leszek, de a fedett pályára gondoltam   – utalt a ferencvárosiak kiválósága Molnár Tamás 1990 óta fennálló rekordjára (46.37), amelytől februárban kevesebb mint egy tizeddel maradt el.  – Az edzésmunka alapján éreztem, hogy jó úton járok, de nem számítottam rá, hogy ezen a szinten ekkorát tudok javítani a legjobbamon. A célba érés után ordítottam, euforikus állapotba kerültem, kellett is hozzá néhány perc, hogy visszajöjjek a földre. Örülök, hogy megfutottam a világbajnoki szintet, motivál, hogy az idén Budapesten rendezik a vébét.”

Visszatérő kérdés, hogy a fokozott érdeklődés pluszenergiákat szabadít fel a sportolókban, vagy nyomást helyez rájuk, mindenesetre kétségtelen, hogy egyszeri lehetőség előtt állnak a magyar atléták, a világ harmadik legnagyobb sporteseményén hazai közönség előtt mutathatják meg tudásukat. Alig két hónap múlva arra is választ kapunk, hogy nem jött-e ki túl korán a lépés Molnárnak – a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, Gyulai Miklós szerint a sprinterre és edzőjére szép kihívás vár a világbajnokság előtt.

„Már akkor felkaptam a fejem, amikor Attila negyvenhat és fél másodperc alatt futott – mondta lapunknak a sportvezető.    – Korábbi négyszázasként tudom, hogy ha nem jön közbe sérülés, szabadtéren egy másodpercet is rá tudsz tenni a fedett pályás eredményedre. Mindig nagy öröm, ha megdől egy országos csúcs, de ilyenkor nő az elvárás is, a sportoló pedig azon gondolkozik, hogyan tudna rátenni még egy lapáttal. A formaidőzítés különösen fontos, mert akkor kell a legjobban teljesíteni, amikor a legnagyobb szükség van rá.”

Noha a világrekordokkal ellentétben az országos csúcsokért nem jár pénzdíj, erkölcsi értékük, presztízsük jelentős – már csak azért is, mert húsz vb-számban az ezredfordulóról vagy azelőttről származik a rekord. Érdekesség, hogy gerelyhajításban két országos csúcsot tartanak számon, a hetvenes-nyolcvanas évek rohamléptékű fejlődése láttán ugyanis változtattak a szer súlyelosztásán. A férfiaknál a régi magyar csúcs annak idején világrekord is volt, máig az utolsó, amelyet olimpiai számban ért el honfitársunk. Paragi Ferenc 1980 áprilisában egy tatai tesztversenyen repítette 96.72 méterre a gerelyt, a hihetetlen világcsúcs után pedig úgy érezte, hogy még ennél is több van benne – nem volt, három hónapra rá a moszkvai olimpián csupán tizedik lett.

A már-már megközelíthetetlen országos csúcsok közül az élre kívánkozik a tízpróbázó Zsivoczky-Pandel Attila 8554 pontos rekordja, amelyet a nagy hagyományú götzisi versenyen állított fel 2000 júniusában. Világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmesünk huszonöt alkalommal ért el nyolcezer pont feletti eredményt – sokatmondó, hogy 2019-ben 42 évesen is megnyerte az országos bajnokságot. Nehezen elképzelhető, hogy a közeljövőben megjavítják Szalma László távolugró (830 cm, 1985), Kripli Márta diszkoszvető (66.48 m, 1986), Bagyula István rúdugró (592 cm, 1991) vagy éppen Káldy Zoltán 10 000 méteres (28:01.88 p, 1991) szakállas csúcsát, s akkor még nem szóltunk hármasugróink, Czingler Zsolt (17.24 m) és Bálint Zita (14.00 m) több mint negyedszázados rekordjáról.

Miközben folyamatosan javultak a feltételek, a korszakos rekordok sziklaszilárdan tartották magukat, ám az elmúlt években sorra dőltek meg a szakállas csúcsok, amiben a módszertani és technológiai fejlődés is közrejátszott. A 100 gátas Kozák Luca a 2020-as Gyulai Memorialon átadta a múltnak Siska Xénia 36 éves országos csúcsát, amelyet aztán kétszer is megjavított, a 12.69-es eredmény ráadásul Eb-ezüstérmet ért Münchenben. Az idén született a női 4x100-as váltó, Molnár Attila, Máté Tamás és Takács Boglárka rekordjai mellett Szabó Nóra maratoni (2:28:25 ó), Szögi István 1 mérföldes fedett pályás (3:58.00 p), valamint a férfi (3:08.58 p) és női 4x400-as váltó fedett pályás (3:37.11 p) országos csúcsa is.

„A rekordok azért vannak, hogy megdőljenek, előbb-utóbb mindegyiket átadják a múltnak. Nincs olyan csúcs, amelyet idővel ne lehetne felülmúlni  – hangsúlyozta Gyulai Miklós. – Ahogy fejlődik a tudomány, az edzéselmélet, úgy nő az esélye, hogy újabb rekordok szülessenek. Nemrégiben létrehoztunk egy módszertani központot, amely segíti az atlétákat a hatékonyabb, eredményesebb felkészülésben. A felmérések, vizsgálatok hozzájárulnak, hogy a megfelelő minőségű, mennyiségű, sebességű edzésmunkát végezze el a versenyző, az edzők ugyanis a tervezésnél felhasználják az adatokat. Pontosan tudják, hogy milyen súlyokat kell használni, hogy hatásos legyen az erőfejlesztés, és azt is, hogy milyen gyakorlatokkal valósíthatók meg a kitűzött célok. Azok az atléták, akik magyar csúcsot döntöttek meg a közelmúltban, részt vettek a módszertani felméréseken.”

Nemcsak a tudomány fejlődik, hanem a borítások is gyorsulnak, a Nemzeti Atlétikai Központ négyszázas Mondo pályáját és futófolyosóját pedig a vb után is használhatják a magyar versenyzők. Gyulai Miklós szerint várhatóan 30-35 indulónk állhat rajthoz Budapesten, és bár szándékosan nem emelne ki senkit, úgy véli, a legtöbb versenyszámban vannak olyan fiatal atlétáink, akik nagyot dobbanthatnak a hazai rendezésű világbajnokságon.

„A mai magyar csúcsok zöme olyan, amelyet ha megközelítesz, elérsz vagy megdöntesz, a vb-döntőbe is bejuthatsz  – szögezte le a honi szövetség elnöke. –  A rekordok olyan kihívások, amelyek mindig ott lebegnek a versenyzők szeme előtt, elvégre mindenki azért kezd el sportolni, hogy minél többet kihozzon magából.”