A királynő Budapesten – Shelly-Ann Fraser-Pryce a hatodik vb-címére hajt 100 méteren

Tizenöt évet felölelő pályafutása során hatodszor lehet világbajnok a legélesebb rivalizálást hozó versenyszámban, 100 méteren – de enélkül is ő a sprinttáv valaha volt legeredményesebb alakja. Shelly-Ann Fraser-Pryce két éve, 35 évesen érte el legjobb egyéni eredményét 100-on és 200-on, és úgy érzi, még bőven van mit csiszolni a futótechnikáját...

A jamaicai fővárossal, Kingstonnal egybeépülő Waterhouse-ban két fivérével és édesanyjával – a korábban atletizáló Maxine Simpsonnal – felnövő kislányról már tízes évei elején kiderült, hogy rendkívül tehetséges sprinter, pedig sok minden hátráltatta. Mivel édesanyja utcai árusként egyedül próbálta eltartani gyerekeit, lánya az iskolai versenyeken bizony mezítláb futott. Az ügyes fiatalok után kutató edzők sem igen foglalkoztak vele, mondván, olyan apró termetű, hogy nem lehet belőle nagy versenyző. Jamaica akkori csillaga, Merlene Ottey például 175 centis, sudár szépség volt. Shelly-Ann a maga 152 centijével nem érhetett fel hozzá – ezért inkább az évek során jócskán fölé nőtt.

Miután 2002-ben, 16 évesen megnyerte a jamaicai U18-as bajnokságot 200-on, már nem lehetett félvállról venni, főként pedig azt követően, hogy 2006-ban felvették a kingstoni egyetemre, amelyen fejlődéslélektant hallgatott, s csatlakozott a korábban a 100 méter világcsúcstartóját, Asafa Powellt is edző tréner, Stephen Francis csapatához az MVP (Maximising Velocity and Power) Track Clubban. Húszévesen ötödik lett 100 méteren a jamaicai felnőttbajnokságon, s a váltó tartalékjaként nevezték a 2007-es oszakai világbajnokságra. Hogy tapasztalatot szerezzen, júliusban kisebb európai viadalokon indították, elsőként a budapesti Iharos Sándor-emlékversenyen lett második 11.39-et futva...

A szeptemberi vb-n aztán a 4x100 előfutamaiban – a nagy nemzetközi porondon bemutatkozva – segítette ezüsthöz a jamaicai váltót.

Ez a siker megváltoztatta Shelly-Ann hozzáállását (bizonyságot nyert arról, érdemes és kell is keményen dolgoznia), a környezetéét viszont egyáltalán nem. Miután a 2008. júniusi jamaicai olimpiai válogatón élete első 11 másodperc alatti eredményével, 10.85-tel második lett 100-on, az előtte és mögötte végző Kerron Stewarttal és Sherone Simpsonnal kvalifikálta magát a pekingi játékokra, de a negyedik helyezett, s 2007-ben világbajnok Veronica Campbell-Brownt mindenképpen be akarták „játszani” a helyére. A Shelly-Annt tapasztalatlannak tartó jamaicai atlétikai szövetség fel is terjesztette javaslatát a cserére, de az olimpiai bizottság ragaszkodott az első három nevezésének szabályához.

Micsoda szerencse!

A pekingi olimpián egy nappal honfitársuk, Usain Bolt világrekorddal aratott fényes sikere után, a jamaicai sprinterlányok átvágtáztak a mezőnyön, elvitték mindhárom dobogós helyezést. Shelly-Ann 10.78-as győztes ideje a második legjobb volt az olimpiák történeté­ben, Florence Griffith Joyner 1988-as 10.54 másodperce után. Az aprócska, sokáig lesajnált Shelly-Ann Fraser első karibi nőként állhatott fel a 100 méter dobogójának felső fokára, s még évekkel később is meghatódva nyilatkozta: „Ha erre a versenyre visszagondolok, mindig libabőrös leszek. Az első jamaicai nőnek lenni, aki száz méteren olimpiai bajnok, hihetetlen érzés volt. Az, hogy ezt a címet hozzáfűzhetem az életrajzomhoz, legalább annyira fontos, mint maga az aranyérem.”

Innentől pedig nem volt megállás.

2009. áprilisi vakbélműtétje ellenére júniusban élete első jamaicai bajnoki címét szerezte meg 100-on (előbb volt olimpiai bajnok, mint országos!), augusztusban az első világbajnoki címét is kipipálta Berlinben: olyan rajtot vett, hogy a táv egytizedénél másfél méterrel vezetett, 10.73-as idejével egy tizeddel megjavította Merlene Ottey jamaicai csúcsát is. (Mellékesen a 4x100-as váltóval is vb-aranyérmes lett.)

2010-es eredményeit utólag törölték, mert a júniusi sanghaji Gyémánt Liga-verseny után oxikodont találtak a vizeletmintájában, s bár ez nincs a teljesítményfokozó vagy elfedő szerek listáján, hat hónapos felfüggesztést kapott. Ő azt állította, edzője adta a gyógyszert a fogfájására, de hibásnak is érezte magát, mert a szedését elfelejtette bejelenteni.

2011 januárjában férjhez ment Jason Pryce-hoz, felkészülését vádlisérülés hátráltatta, több versenytől visszalépett, s a tegui világbajnokságon is hiányzott belőle az erő, a 100-as rajt után vezetett, végül azonban be kellett érnie a 4. hellyel – máig ez az egyetlen veresége a táv vb-döntőiben!

2012-ben előbb az országos bajnokságon duplázott a két sprinttávon, 100-on jamaicai csúcsot javított (10.70), 200-on egyéni legjobbját (22.10) futotta, és lediplomázott a kingstoni egyetemen. A londoni olimpián 10.75-tel megnyerte a 100-at minden idők leggyorsabb döntőjében, amelyben hatan futottak 11 másodperc alatt! Wyomia Tyus (1964, 1968) és Gail Devers (1992, 1996) után harmadik nőként tudta megvédeni az olimpiai bajnoki címét a távon. (Hozzátett két ezüstöt is, 200-on és 4x100-on.)

2013-ban a moszkvai vb-n az első nő lett, aki besöpörte a 100, a 200 és a 4x100 vb-aranyát is (csakúgy, mint Usain Bolt a férfiaknál, így Jamaica az összes sprintaranyat hazavitte), és első atlétanőként mondhatta el magáról, hogy 100-on kétszeres olimpiai és kétszeres világbajnok.
2014-ben szokásától eltérően vállalta a fedett pályás szezont is, a lengyelországi Sopotban megrendezett vb-n 60 méteren győzött (6.98) – az első atlétanő lett a sportág történetében, aki a 60, a 100, a 200 és a 4x100 világbajnoka is volt egy időben.

2015-ben vissza-visszatérő sípcsontfájdalma miatt a 200-at törölte programjából, így a pekingi szabadtéri vb-n „csak” 100-on és 4x100-on védte meg címét. Rajta kívül csak egy hölgy, Marion Jones, és három férfi klasszis, Carl Lewis, Maurice Greene és Usain Bolt mondhatta magát háromszoros vb-győztesnek 100-on.

2016 elején alig tudott edzeni a nagylábujján kialakuló, gyulladást okozó csontkinövés miatt, formán kívül volt, miközben edzőtársa, Elaine Thompson topfavorittá nőtte ki magát. A riói olimpian Thompson simán behúzta az aranyat (10.71), neki „csak” a bronz jutott (10.86), ráadásul a váltóval is csupán ezüst. „Azt hiszem, 2016 volt az az év, amely lelkileg leginkább próbára tett. Edzésen is sokszor előfordult, hogy sírtam, dühös, ideges voltam, nem tudtam, mit tegyek” – mondta, majd gyorsan megtalálta a megoldást: szakított edzőjével, Stephen Francisszel, aki szerinte több figyelmet fordított Elaine Thompsonra, s az elavult edzésmódszereinek tulajdonította, hogy megrekedt, nem tudott 10.70-en belülre kerülni.

2017-ben, a londoni vb évében nem futott – augusztus 7-én életet adott Zyon nevű kisfiának, sürgősségi császármetszéssel. Csupán 11 hét múlva már az edzőpályán volt, de speciális kompressziós kötésekkel sem tudta terhelni a hasizmait, nem tudott súlyzózni. Nem volt benne biztos, hogy a teste bírja-e még a kellő terhelést, s visszanyeri-e a robbanékonyságát. Kilenc hónappal a szülése után, 2018 májusában már versenyzett, a jamaicai bajnokságon második lett Thompson mögött 100-on (11.09).

A 2019-es országos bajnokságon is Thompson mögé szorult 100-on – de riválisát csak célfotóval hozták ki győztesnek (10.73) a sportág történetének első versenyén, amelyen két nő is 10.75 alá került. A dohai vb-n ezt az idejét is lejjebb tudta szorítani, 10.71-gyel lett negyedszer világbajnok – először édesanyaként! (A 4x100-as váltó tagjaként aztán begyűjtötte 9. vb-aranyát is.)

A 2020-as éve a koronavírus-világjárvány miatt kiesett, de felhasználva az időt, új edzőt is talált magának Reynaldo Walcott szemé­lyében. Közös munkájuk gyümölcse, hogy 2021 júniusában új jamaicai rekordot futott 100-on (10.63), 200-on pedig egyéni csúcsot (21.79), először 22 másodperc alá kerülve.

A 2021-re halasztott tokiói olimpián mégis csak másodikként ért célba (10.74) Thompson mögött (10.61) – de Shelly-Ann így is a csúcsra jutott azzal, hogy sorozatban negyedik olimpiáján is érmet szerzett 100-on.

(A 4x100 aranya csak hab volt a tortán.) Az augusztusi lausanne-i Gyémánt Liga-versenyen aztán 10.60-as egyéni csúcsot futott, minden idők harmadik leggyorsabb idejét Griffith-Joyner (10.49) és Thompson (10.54) után.

Bár nagy riválisai rég visszavonultak már, Shelly-Ann a folytatás mellett döntött, motivációt merítve abból, hogy 35 évesen is javítani tudott egyéni legjobbjain. És 2022-ben Eugene-ban ötödször is világbajnok lett 100-on, a történelmi címet 10.67-es versenycsúccsal érdemelte ki, olyan káprázatos döntőben, amelyben a nyolc finalista közül hét futott 11 másodpercen belül. Fraser-Pryce 14 évvel első nagy 100-as sikere után, a valaha volt legidősebb világbajnoknak mondhatta magát valamennyi egyéni pályaszámot figyelembe véve. (200-on és 4x100-on hozzátett egy-egy ezüstöt.)

„Áldottnak érzem magam, hogy ilyen tehetség adatott, és folytathatom 35 évesen. Gyermeket szültem, és még mindig versenyzek. Remélhetőleg inspirálom a nőket, hogy járják a saját útjukat  – mondta, majd mesterképzésen végzett pszichológusként, sokat sejtetően hozzátette:  – Akár hiszik, akár nem, még mindig nem futottam le a legjobb versenyem. Tudom, hogy van még bennem, dolgoznom kell a technikám tökéletesítésén.”

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. augusztus 19-i lapszámában jelent meg.)