Az 1929-ben Kiskunfélegyházán született Zarándi az 1952-es, helsinki játékokon lett harmadik a 4x100 váltó tagjaként, két évvel később a berni Európa-bajnokságon pedig a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel társaival, azaz Varasdi Gézával, Csányi Györggyel és Goldoványi Bélával. A csapatukat villámikrekként ismerték.
Pályafutása után a Testnevelési Főiskolán dolgozott tanárként, egyetemi docensként, majd az atlétikai tanszék vezetőjeként vonult nyugdíjba.
Edzőként hosszú ideig a kétszeres fedett pályás Európa-bajnok és máig a férfi távolugrás országos csúcstartójának, Szalma Lászlónak a trénere volt, munkásságát mesteredzői diplomával ismerték el.