A döntést megelőlegező írásunkat ide kattintva olvashatja el! |
Gyulai Márton: Ez a magyar atlétika elmúlt évtizedeinek a sikere |
Magyarország először adhat otthont a világ harmadik legnagyobb sporteseményének.
Az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítása szerint a magyarok prezentációja – amelyen részt vett Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára, Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, valamint Gyulai Márton, a pályázati bizottság vezetője – fél órát csúszott ugyan, de csak a budapesti helyszín jutott el a pályázatnak eddig a szakaszáig, így nem volt hosszú a döntési folyamat.
„Pozitív visszajelzés és komoly elismerés, hogy öt év múlva világbajnokságot rendezhetünk. Hisszük, hogy a sikeres pályázat nemcsak az elmúlt hónapok munkájának, hanem a magyar atlétika elmúlt évtizedeinek is az elismerése” – fogalmazott a döntés után az M1-en Gyulai Márton, hozzátéve: az utóbbi években Magyarország jó házigazdája volt a világversenyeknek, ez is segíthette a sikeres kandidálást.
„A világbajnokság a 2012-ben megkezdett szakmai stratégiai programoknak újabb lendületet adhat, aminek eredményeképpen még több fiatal ismerkedhet meg a sportok királynőjével” – jelentette ki Gyulai Miklós, aki szerint az 1960-as és az 1980-as évek sikerei után „az atlétika reneszánsza következhet".
Fürjes Balázs azt mondta, az a céljuk, hogy Budapest minden idők legsikeresebb atlétikai világbajnokságának adjon otthont.
„Az esemény haszna évekig, évtizedekig megmutatkozik majd, a sporton túlmutatóan is” – utalt arra, hogy a világbajnokság munkahelyeket teremt, több tízmilliárd forintnyi közvetlen és közvetett bevételt jelent a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek, és lendületet ad Dél-Pest és Észak-Csepel városfejlesztéseinek.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kiemelte: az előző, londoni vb tapasztalatai alapján a televízióban több mint egymilliárdan is láthatják a magyar főváros legszebb arcát, ami a remények szerint jelentősen fellendíti a magyar turizmust, vendéglátást nemcsak az esemény kilenc napjára, hanem évekre, évtizedekre is.
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának hírlevele szerint a viadal központi helyszíne a jelenleg tervezés alatt álló, 40 ezer ülőhelyes Nemzeti Atlétikai Központ lesz, melynek ideiglenes lelátói a vb után eltűnnek. A visszabontott, 15 ezres hiánypótló létesítmény nagy lökést ad majd nemcsak a versenysportnak, hanem a szabadidő- és az utánpótlássportnak is. A budapesti lakosokat, diákokat edzőpályák, futókör, street workout és számos egyéb lehetőség várja majd a sportolásra, kikapcsolódásra.
Az IAAF ettől az évtől újfajta pályázati rendszert vezetett be: a szervezet előzetesen felmérte, melyik jelentkező milyen feltételekkel tudja megrendezni a világ egyik legnagyobb sporteseményét, s ez alapján a szervezet tanácsa júliusi, Buenos Aires-i ülésén a magyar fővárost javasolta házigazdának.
Az IAAF elnöke, Sebastian Coe akkor úgy fogalmazott, hogy Budapest a preferált helyszíne a 2023-as atlétikai világbajnokságnak.
A 2023-as vb-re éppen 25 évvel a nagy sikerű budapesti Európa-bajnokság után kerül sor.
Arról már korábban döntöttek, hogy 2019-ben a katari Doha, 2021-ben pedig az egyesült államokbeli Eugene lesz a szabadtéri világbajnokság színhelye.
DEUTSCH Péter, a 2023-as világbajnoki pályázati bizottság elnöke: – A döntés előtt visszajött a drukk, amit régen a versenyek előtt éreztem, amikor az ember elvégzi a munkát, úgy gondolja, jó állapotban megy ki a főversenyére, de csak ott dől el, tényleg így is van-e. Biztosra menni ilyenkor nem lehet, ezért előtte gratuláltam is a kollégáimnak, hiszen a munkát mi elvégeztük, de visszafogott óvatossággal kellett várni az eredményt. Annak, hogy a döntés előtt csak Budapest prezentált, megvannak a jó és rossz oldalai is. Egyrészt a többi város az elmúlt fél évben nem tudott megfelelni az IAAF feltételeinek, ugyanakkor ha a tanács a döntést elnapolja, azt jelentette volna, hogy a befektetett rengeteg munka ellenére erre mi sem voltunk alkalmasak. Nem utolsó sorban pedig egy ilyen, belátható időn belül rendezendő hazai világverseny a magyar atlétáknak is kivételes lehetőséget ad. 2012-ben indultak meg azok a szövetségi programok, amelynek eredményeit a felnőtt- és az utánpótlás versenyeken már az elmúlt években látni lehetett, megvan tehát a bázis, ami építeni lehet, atlétáink pedig új perspektívát láthatnak a 2023-as világbajnokságban, hiszen itthon mutathatják meg, mire képesek. |
1966 | Európa-bajnokság | szabadtéri | augusztus 30.–szeptember 4. |
1983 | Európa-bajnokság | fedett pályás | március 5-6. |
1988 | Európa-bajnokság | fedett pályás | március 5-6. |
1989 | világbajnokság | fedett pályás | március 3–5. |
1998 | Európa-bajnokság | szabadtéri | augusztus 18–23. |
2004 | világbajnokság | fedett pályás | március 5–7. |
BAJI BALÁZS REAKCIÓJA A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN