Atlétikai vb: Óriási lelki gát szakadt át bennem – Halász Bence

 

A vb előtt azt mondta a kalapácsvető Halász Bence a Nemzeti Sportnak, hogy ha Eugene-ban csak hatodik lenne, de végre nyolcvan méter felett dobna, elégedetten jönne haza. Majdnem minden pontosan úgy alakult, ahogy akkor mondta, azzal a különbséggel, hogy ötödik lett, na meg azzal, hogy utólag mégsem volt teljesen elégedett a teljesítményével

„Tudom, ezt mondtam, mielőtt kiutaztam, mégsem voltam elégedett magammal  – mondta lapunknak a Hayward Field vegyes zónájában Halász, aki a harmadik körben 80.15.-ös egyéni csúcsot dobott. – Verseny után ilyen gyorsan semmi kedvem a technikáról beszélni, úgy éreztem, nem volt rossz a dobás, de rengeteg maradt még benne, és ha minden sikerül, jobb helyezés is lehetett volna belőle. Persze örülök, ám kicsit hiány­érzetem is van.”

Nemcsak őt, minden versenyzőt megzavart, hogy a harmadik sorozat után egy fellebbezés miatt több mint húsz percet kellett várniuk, amit bizonyít, hogy az utolsó három körben egyedül az amerikai Rudy Winkler javult nyolc centit, de az sem változtatott semmin, hatodik lett hazai közönség előtt. Érdemes belegondolni, mi lett volna a finálé második felében, ha nincs a kényszerű szünet, ugyanis elképesztően szoros volt a verseny, öten dobtak nyolcvan méter felett, legutóbb 2007-ben, az oszakai világbajnokságon volt ennyire erős a mezőny, akkor heten jutottak a bűvös határ fölé, igaz, köztük volt a két fehérorosz doppingkirály, Ivan Tyihon és Vagyim Gyevjatov­szkij is, náluk többet senki sem ártott ennek a versenyszámnak.

„Végig igyekeztem pörgetni magam, küzdöttem, az sem zavart, hogy kicsit kezdtem fáradni. Bevallom, amikor végre áttörtem a nyolcvanméteres határt, nemcsak egy üvöltés szakadt ki belőlem, hanem elmorzsoltam egy könnycseppet is, óriási lelki gát szakadt át bennem. Ha arra gondolok, mennyire kemények voltak az elmúlt évek, akkor ez nagyon jó eredmény    – fogalmazott a Dobó SE 24 éves versenyzője, aki 1988 óta a kilencedik magyar kalapácsvető, aki nyolcvan méternél messzebbre dobta a 7.26 kilós szert. – Persze izgultam, hiszen egy világbajnokságon az első dobás előtt ki ne izgulna, de görcs már nem volt bennem. Tudtam, ha egész évben meg tudtam csinálni, amikor kellett, akkor most sem lesz gond. A döntőben az első dobásom nagyon jól sikerült, 79 méter felett volt még úgy is, hogy igazából technikailag elrontottam, de annyira jó formában éreztem magam, hogy úgy voltam vele, ha az első dobás nem is volt tökéletes, mégis ekkora lett, akkor hajrá, gyerünk, lesz az jobb is!”

Halász karrierjében nemcsak azért különleges ez az év, mert nyolcvanméteres dobásával ilyen fiatalon egy szűkebb elitbe lépett, hanem azért is, mert az elmúlt két év viszontagságai, egy térd­műtét után egész évben fantasztikusan teljesített, 2022-ben négyszer dobott 79, nyolcszor 78 méter felett, és a versenyek közben is kiegyensúlyozott sorozatokra volt képes. Nemcsak technikailag, hanem mentálisan is rengeteget lépett előre, például egyáltalán nem zavarta meg, hogy ő ugyan már szerdán megérkezett, a csomagja csak szombaton, így váltóruhája sem volt, ráadásul egy klíma nélküli kollégiumi szobában szállásolták el.

„Hát legalább sok szennyesem nincs... – kommentálta a malőrt Halász Bence, aki a döntő előtti este már kifejezetten jól aludt, és edzőjével vasárnap haza is utazott Magyarországra. –   Az elmúlt két évben tisztán látszik a fejlődés, nem gondoltam volna, hogy egy nyolcvan feletti dobásra azt fogom majd mondani, hogy nem volt teljesen jó, de ez talán az én maximalizmusomnak is köszönhető, A fejlődésem, remélem, nem áll meg, mert bár ennél keményebben nem tudunk dolgozni, technikailag szintet léptem, ráéreztem egy mozgásra, amit most már mindig bele tudok építeni a dobásaimba.”

Hogy kontextusba helyezzük Halász Bence mostani teljesítményét, két tényt mindenképpen meg kell jegyeznünk. Egyrészt neki most inkább az augusztusi Európa-bajnokság a fő cél, amelyen szeretne még nagyobbat dobni, Eugene-ba akklimatizáció nélkül érkezett, míg ellenfeleinek egyértelműen a világbajnokság volt a fontosabb. A másik, hogy míg Halász 24 éves, a most előtte végző lengyel Pawel Fajdek és Wojciech Nowicki 33, a norvég Eivind Henriksen 31, a francia Quentin Bigot pedig 29. Olyan fiatalon, mint a magyar dobóatléta, nagyon ritkán kerülnek a versenyzők a szűk elitbe.

„A világbajnokság előtt megvolt a formába hozás, de az egész éves munkát úgy építettük fel, hogy augusztusra, a müncheni Európa-bajnokságra legyen minden a helyén” – tette hozzá Halász, akinek éppen ezért nincs leállás, kedden újra edzésbe áll, majd másfél hetes kemény munka után jön a finomhangolás. Addig három verseny is lesz, július 26-án a 14. Németh Pál-emléknap Szombathelyen, augusztus 6-án a lengyelországi Gyémánt Liga-viadal és augusztus 8-án a Gyulai István Memorial Székesfehérváron.