Quinton Fortune - nemzetisége: dél-afrikai 53/1 születési hely: Kewtown ideje: 1977.05.21. pozíció: bal oldali középpályás magassága: 180 cm súlya: 76 kg korábbi klubjai: RCD Mallorca, Atletico Madrid sikerei: Afrika Nemzetek Kupája győztese (1996) az ANK ezüstérmese (1998) spanyol bajnok (1998) angol bajnok (2000, 2001, 2003) BL-győztes (1999) Világkupa-győztes (1999) VB-résztvevő (1998, 2002) FA-kupa-győztes (2004) 94-95 Tottenham Hotspur 0 0 95-96 (dec) Atletico Madrid 3 0 - - 95-96 Real Mallorca (D2) 8 1 - - 96-97 Atletico Madrid B (D2) 30 2 - - 97-98 Atletico Madrid B (D2) 31 1 - - 98-99 (jan) Atletico Madrid B (D2) 20 4 - - 98-99 Atletico Madrid 2 0 - - 99-00 Manchester United 6 2 BL 4 0 00-01 Manchester United 7 2 BL 1 0 01-02 Manchester United 13 1 BL 5 0 02-03 Manchester United 9 0 BL 6 0 03-04 Manchester United 23 0 BL 7 2 04-05 Manchester United 17 0 BL 5 0 05-06 Manchester United 0 0 BL 0 0 A táblázatban szereplő adatok sorrendben: év, csapat, mérkőzések száma, szerzett gólok száma, nemzetközi kuparészvétel, nemzetközi kupameccsek száma, nemzetközi kupameccsen szerzett gólok száma.
Quinton Fortune egyike Ferguson számos meglepetésének: a dél-afrikai játékost az Atletico Madrid B csapatából emelte ki a Főnök 1999-ben, s a középpályás - nevéhez méltón - élt a ritka szerencsével, s ha nem is alapember a vörösöknél, lelkes, kemény játékával és taktikai fegyelmével hamar a drukkerek és az edző kegyeibe lopta magát.
Quinton igazi világvándor: a Cape Town-i születésű fiút 14 évesen Angliába vitték a tehetségkutatók a Tottenham Hotspur akadémiájára (bár a Chelsea is érdeklődött iránta), s nem is okozott csalódást, hiszen felkerült a tartalékokhoz az ificsapatból s gyakran edzhetett a Terry Venables vezette profikkal is. Amikor betöltötte 18. évét, munkavállalási engedélyt kellett kérniük a roppant szigorú, munkaügyben illetékes minisztériumtól, ám mivel Fortune nem igazán lépett a válogatott meccsek 75 %-án pályára, el kellett hagynia a ködös Albiont. A spanyol Atletico Madrid élt a lehetőséggel és igazolta le Fortune-t, de innen hamar kölcsönbe került az RCD Mallorcához, ahol 1995-ben egy szezont húzott le a fekete-pirosakkal a 2. ligában. A Baleár-szigetekről a következő idényben már vissza is költöztette az akkoriban élgárda Atletico Madrid, de a fővárosban három év alatt mindösszesen két bajnokin kapott lehetőséget, s jobbára a B-csapatban, a második ligában vitézkedett. Persze nem volt könnyű bekerülnie az 1998-ban duplázó remek pokrócosok soraiba, ahol Claudio Rainieri olyan klasszisokat küldhetett rendre pályára Gil és a közönség legnagyobb örömére, mint Christian Vieri, Juninho, Kiko, Roberto, Lardín, Molina, José Chamot, Jugovics, Rubén Baraja, Geli, Santiago Solari, Leo Biagini, Serena, Radek Bejbl és Fernando Correa, akik mind-mind válogatott játékosok voltak annak idején!
Időközben hősünk 1996-ban Kenya ellen a válogatottban is bemutatkozhatott az Afrikai Nemzetek Kupáján - pályára lépésével rekordot döntve minden idők legfiatalabb válogatottja lett hazájában és mintegy mellékesen 19 évesen Afrika-bajnok! Persze ettől Hispániában maradt a B csapatban, ennek ellenére láthattuk őt az 1998-as franciaországi világbajnokságon is, s nem is játszott rosszul. Valószínűleg itt figyelhetett fel rá Sir Alex Ferguson, aki 1999-ben 2.4 millió euróért manchesteri mezbe öltöztette Fortune-t, akit később követett egykori szövetségi kapitánya, Carlos Quieroz is. Új klubjában a "szerencsés gyermek" jól mutatkozott be, a brazíliai Klubvilágbajnokságon két gólt szerzett a legendás Maracanában - majd súlyos térdsérülése miatt ki kellett hagynia egy teljes évet. Az időközben kis híján a Boltonba igazolt szélső 2002 tavaszára meggyógyult s újra formába lendült, kiválóan játszott a 2002-es világbajnokságon is, ősszel pedig nagy meglepetésre beverekedte magát a vörösök kezdőcsapatába (nem mellékesen a Roy Keane, Nicky Butt, David Beckham-trió sérülése miatt) s fantasztikus formában játszotta végig az októbert és novembert, egészen lábszártöréséig...
Négyhónapos pihenőre kárhoztatott, de Fergie töretlenül (azaz törötten is) bízott felkészültségében, hiszen három évvel meghosszabbította szerződését. Következő idénye sokkal jobban sikerült, hiszen a bajnokságban csak szenvedő csapatban 23 alkalommal léphetett pályára, ami karriercsúcsa, ráadásul a BL-ben kétszer is betalált, a Porto elleni góljára pedig az egész világ felfigyelhetett (az idegenbeli mérkőzésen eredményes volt honfitársa, McCarthy is), előtte a Valencia idegenbeli legyőzésénél is kiemelkedően játszott. Volt balhátvéd, balszélső, bal oldali és középső középpályás, mikor kit kellett pótolnia az univerzális játékosnak! 2004 őszén viszont kikerült a kezdőcsapatból, a bajnokik felén sem léphetett pályára s 5.5-ös átlaga sem biztató a jövőjére nézve - nem véletlen, hogy a pletykák szerint nyáron szeretnék volna eladni őt a Newcastle-nek. S mintha kiesett volna keresztmamája, Fortuna kegyeiből is: nem elég, hogy a dél-koreai futógép és passzmester Park kimondottan az ő posztjára érkezett, Fortune-nek a felkészülésből két hónapot is ki kellett hagynia újabb porckorong-műtétje miatt, elmulasztva így az alapozást és a távol-keleti túrát is.
Fortune egyébként az UNICEF egyik nagykövetke, s többször is segített már válságos helyzetben lévő hazájának.