Két évvel ezelőtt egyébként az AC Milan és a Juventus éppen tizenegyespárbajt vívott a BL-serleg elnyeréséért, vagy ha még távolabbra megyünk az időben, akkor megemlíthetjük az 1984-es BEK-döntőt, amikor Alan Kennedy büntetőjével győzte le a Liverpool az AS Romát.
"Mi a kilencven perc leforgása alatt szeretnénk legyőzni a Milant, nem törekszünk arra, hogy hosszabbítás, esetleg büntetők legyenek" - tette hozzá a spanyol szakember.
Kollégája, a Milannál ténykedő Carlo Ancelotti abban egyetértett Benitezzel, hogy 90 perc alatt szeretnék ők is eldönteni a mérkőzést, de ők gyakorolták a tizenegyeseket.
"Mi természetesen nem zárjuk ki azt, hogy végül mégiscsak büntetőkkel dől el a kupa sorsa, éppen ezért megpróbáltunk felkészülni erre is, valamint gyakoroltuk őket.
A liverpooliak csapatkapitányát, Steven Gerrardot nem igazán érdekli, hogy rendes játékidőben, hosszabbítás után, vagy büntetőkkel, csak nyerjék meg a trófeát
"Már csak azért is meg akarom nyerni, mert a szurkolóink nagyon megérdemelnek egy ilyen gyönyörű sikert, hiszen egész végig mellettünk álltak, amikor nehéz helyzetben voltunk, akkor sem fordultak el tőlünk. Ha nyerünk, nekik ajánlom a győzelmet, amire olyan sokáig vártak. Ha viszont üres kézzel térnénk vissza Angliába, az katasztrófa lenne. A bajnokságban sajnos nem sikerült olyan eredményt elérnünk, ami a következő évben való BL-indulásra feljogosítana minket, a nemzetközi porondon azonban egyelőre jól menetelünk, annak ellenére, hogy többször eltemettek minket."
"Megérdemelten jutottunk a döntőbe, hiszen végig egyenletes, megbízható teljesítményt nyújtottunk, és ennek köszönhetően jóval többre taksált együtteseket búcsúztattunk el" - fejezte be a klasszis középpályás. ----
Törökországban még soha nem rendezték meg a legrangosabb európai labdarúgó-kupasorozat döntőjét, így az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó nemzet a tizennegyedik ezen országok sorában.
A Kemal Atatürkről elnevezett Olimpiai Stadion építése 126 millió dollárba került, és hivatalosan 2001. december 13-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A létesítmény 80 597 néző befogadására alkalmas, ezzel a hetedik az európai stadionok sorában. A komplexum a Galatasaray otthona. ---- Az AC Milan és a Liverpool - bár két nagymúltú, a nemzetközi porondon évről-évre jelenlévő csapatról van szó - még soha nem találkozott egymással az európai kupákban. Ez lesz tehát az első mérkőzésük, és mindjárt a Bajnokok Ligája döntője.
A Milan 22 alkalommal lépett pályára angol együttes ellen, és a mérlege: nyolc győzelem, hét döntetlen és hét vereség, 25-20-as gólkülönbség. A milánióiak szigetországi gárda ellen egy döntőt vívtak: 1973-ban 1-0-ra legyőzték a Leeds Unitedet a Kupagyőztesek Európa Kupája fináléjában.
A kontinentális kupák egyenes kieséses szakaszában - amikor két mérkőzés döntött a továbbjutásról - hét párharcot vívott meg angol csapattal az Ac Milan, ezek közül ötször az olasz egylet lépett tovább a következő fordulóba.
A Liverpool 14-szer játszott olasz csapat ellen, és a mérlege: öt győzelem, három döntetlen, hat vereség, 13-13-as gólkülönbség.
A Mersey-partiak két finálét játszottak olasz gárdával, az 1984-es BEK-döntőben 1-1-es végeredmény után 11-esekkel 4-2-re legyőzték az AS Romát, míg az emlékezetes 1985-ös brüsszeli fináléban 1-0-ra kikaptak a Juventustól.
Az egyenes kieséses párharcokban ötször volt olasz együttes a Vörösök riválisa, és ebből háromszor a Pool jutott tovább. A részletekről az alábbi táblázatokból tájékozódhat.
Az AC Milan mérkőzései angol csapatok ellen az európai kupákban (az eredményeket a Milan szemszögéből írtuk): |
2005. 03. 08. | BL | nyolcaddöntő | Man. Utd. | 1-0 |
2005. 02. 23. | BL | nyolcaddöntő | Man. Utd. | 1-0 |
2000. 11. 08. | BL | 1. csoportkör | Leeds Utd. | 1-1 |
2000. 09. 19. | BL | 1. csoportkör | Leeds Utd. | 0-1 |
1999. 10. 26. | BL | 1. csoportkör | Chelsea | 1-1 |
1999. 09. 15. | BL | 1. csoportkör | Chelsea | 0-0 |
1978. 12. 06. | UEFA-kupa | nyolcaddöntő | Man. City | 3-0 |
1978. 11. 23. | UEFA-kupa | nyolcaddöntő | Man. City | 2-2 |
1975. 10. 01. | UEFA-kupa | a 64 között | Everton | 1-0 |
1975. 09. 17. | UEFA-kupa | a 64 között | Everton | 0-0 |
1973. 05. 16. | KEK | döntő | Leeds Utd. | 1-0 |
1972. 04. 19. | UEFA-kupa | elődöntő | Tottenham | 1-1 |
1972. 04. 05. | UEFA-kupa | elődöntő | Tottenham | 1-2 |
1969. 05. 15. | BEK | elődöntő | Man. Utd. | 0-1 |
1969. 04. 23. | BEK | elődöntő | Man. Utd. | 2-0 |
1966. 03. 02. | VVK | nyolcaddöntő | Chelsea | 1-1 (pénzfeldobással tj. a Milan) |
1966. 02. 16. | VVK | nyolcaddöntő | Chelsea | 1-2 |
1966. 02. 09. | VVK | nyolcaddöntő | Chelsea | 2-1 |
1962. 11. 28. | BEK | 2. forduló | Ipswich Town | 1-2 |
1962. 11. 14. | BEK | 2. forduló | Ipswich Town | 3-0 |
1958. 05. 14. | BEK | elődöntő | Man. Utd. | 4-0 |
1958. 05.08. | BEK | elődöntő | Man. Utd. | 1-2 |
A Liverpool mérkőzései olasz csapatok ellen az európai kupákban (az eredményeket a Liverpool szemszögéből írtuk): |
2005. 04. 13. | BL | negyeddöntő | Juventus | 0-0 |
2005. 04. 05. | BL | negyeddöntő | Juventus | 2-1 |
2002. 03. 19. | BL | 2. csoportkör | AS Roma | 2-0 |
2001. 12. 05. | BL | 2. csoportkör | AS Roma | 0-0 |
2001. 02. 22. | UEFA-kupa | 4. forduló | AS Roma | 0-1 |
2001. 02. 15. | UEFA-kupa | 4. forduló | AS Roma | 2-0 |
1992. 03. 18. | UEFA-kupa | negyeddöntő | Genova | 1-2 |
1992. 03. 04. | UEFA-kupa | negyeddöntő | Genova | 0-2 |
1985. 05. 29. | BEK | döntő | Juventus | 0-1 |
1984. 05. 30. | BEK | döntő | AS Roma | 1-1 (11-esekkel: 4-2) |
1965. 10. 13. | KEK | a 32 között | Juventus | 2-0 |
1965. 09. 29. | KEK | a 32 között | Juventus | 0-1 |
1965. 05. 12. | BEK | elődöntő | Inter | 0-3 |
1965. 05. 04. | BEK | elődöntő | Inter | 3-1 |
Rövidítések: BL = Bajnokok Ligája; BEK = Bajnokcsapatok Európa Kupája; KEK = Kupagyőztesek Európa Kupája; VVK = Vásárvárosok Kupája ---- A ma esti AC Milan-Liverpool mérkőzés a jubileumi, 50. döntő a legrangosabb európai kupasorozatban. Noha a Bajnokok Ligája elődjét, a Bajnokcsapatok Európa Kupáját 1955-ben az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) alapította, az ötlet és a kezményezés - csakúgy, mint a világbajnokság és az Európa-bajnokság esetében - a L’Equipe című francia sportlap újságírójától, Gabriel Hanot-tól származott.
Hanot első javaslata - 1954. december 15-én - egy páreurópai klubsorozat beindítását célozta, válaszul az angol Daily Mail cikkére, amely a Wolverhampton Wanderers FC-t a Bp. Honvéd és a Szpartak Moszkva legyőzése után "világbajnoknak" titulálta.
Hanot reakciója fél évszázadra meghatározta a kontinens klubfutballjának jövőjét. A zsurnaliszta akkor a következőket mondta:
"Mielőtt deklaráljuk, hogy a Wolverhampton világbajnok, először utazzon el a csapat Moszkvába és Budapestre. Ezen kívül ott van még néhány nemzetközi hírű klub, például a Milan vagy a Real Madrid, hogy csak kettőt említsek. Be kell indítani a klubvilágbajnokságot - vagy legalábbis egy európai sorozatot -, amely kiterjedtebb, jelentősebb és nagyobb presztízzsel bír, mint a Mitropa Kupa, és sokkal eredetibb, mint a nemzeti csapatok bajnokságai."
Hanot meggyőzte kollégáit a L’Equipe-nél, így ötletével gyorsan támogatókra talált. A bajnokság alapelvei hamarosan készen voltak, bár azt eredetileg nem javasolták, hogy abban a nemzeti bajnokságok győztesei vegyenek részt. Később azonban Hanot kollégája, Jacques Ferran jóvoltából ez is bekerült a "csomagba".
Ferran ezekkel a szavakkal emlékezett vissza: "Úgy gondoltuk, hogy a legnagyobb sikert úgy érhetjük el, ha a legjelentősebb klubokat vonjuk be a bajnokságba. Egyedüli célunk az volt, hogy lerakjuk az alapokat, ezáltal - és ezt soha nem titkoltuk - növeljük az újság hétközi eladott példányszámát. Miután megszültük a gyermeket, az első és legnagyobb gondunk az volt, hogy találjunk valakit, aki örökbe fogadja."
Az európai csúcsbajnokság gyámja végülis az Európai Labdarúgó-szövetség lett, amely 1955. május 6-án sürgősséggel terjesztette a FIFA elé azt a kérését, hogy a világszervezet vizsgálja meg egy ilyen bajnokság megszervezésének a feltételeit. Két nappal később a FIFA elismerte "az UEFA fennhatóságával és felelős irányításával működő" sorozatot.
Kezdetben a Bajnokcsapatok Európa Kupájában nem tartottak sorsolást, hanem az UEFA határozta meg a pársoításokat, azonban ez már a második kiírásnál megváltozott. Az első mérkőzést 1955. szeptember 4-én tartották Lisszabonban, ezen a Sporting Clube de Portugal 3-3-as döntetlent ért el a jugoszláv FK Partizan ellen a Nemzeti Stadionban. Az első döntőt kilenc hónappal és 28 nappal később játszották Párizsban, ahol a Real Madrid 4-3-ra győzött a Stade de Reims Champagne csapata ellen.
A Real Madrid nyerte meg a BEK-et a következő négy esztendőben is, az 1959-60-as kiírás fináléjában Puskás Ferenc egy máig érvényben lévő csúcsot állított fel: az Eintracht Frankfurt ellen 7-3-ra megnyert találkozón négy gólt szerzett (a többi madridi találatot Alfredo di Stefano jegyezte), és ezt máig nem tudta senki túlszárnyalni.
A Real Madrid nyerte meg egyébként a legtöbbször a BEK-et (BL-t) - tíz alkalommal -, míg utána a ma esti döntő két résztvevője, az AC Milan (hat) és a Liverpool (négy) következik.
A ma este legfőbb kérdése tehát az: a Milan hetedszer vagy a Liverpool ötöször?