Azt talán túlzás lenne állítani, hogy a Liverpool–Roma elődöntő végkimenetele egyetlen játékos, nevezetesen a nyáron éppen a rómaiaktól a liverpooliakhoz szerződő Mohamed Szalah teljesítményén múlik, de hogy az „aranylabdás formában” játszó egyiptomi produkciója döntően befolyásolhatja a továbbjutás sorsát, az egészen biztos. (Hogy milyen is az aranylabdás forma? Nos, olyan, amilyet az elmúlt tíz évben leginkább Lionel Messitől és Cristiano Ronaldótól láthattunk – egyszóval ellenállhatatlan.)
A 46 tétmeccsen szerzett 41 gólja és a mellé postázott 13 gólpassza önmagáért beszél. Nem véletlen, hogy vezeti a Premier League góllövőlistáját (33 meccsen szerzett 31 góllal), többek között Lionel Messit is megelőzve élen áll az európai Aranycipő-versenyben, s a napokban az angol profi labdarúgók szervezete (PFA) megválasztotta az év játékosának a Premier League-ben. Nem mellesleg még abszolút Premier League-gólcsúcsot is dönthet (három gólra van az abszolút csúcsbeállítástól, négyre a rekorddöntéstől, de 20 csapatos mezőnyben már így is rekordnak számít a 31 találat).
Az alábbiakban közelebbről is szemügyre vesszük a támadó futballját, és most alapvetően két kérdés mentén fejtjük föl Szalah játékának „titkait”.
1. MITŐL LETT ENNYIRE GÓLERŐS?
Az első rejtély, hogy mitől lett a világ egyik, ha nem legerősebb bajnokságában ennyire gólerős a játéka?
Ami még itthon gyakran előforduló kérdés Mohamed Szalahhal kapcsolatban, hogy miért úgy írjuk a nevét ahogy, és miért nem úgy, ahogy az angolok: „Salah”. Erre az állandó kérdésre válaszoljon helyettünk a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott „A magyar helyesírás szabályai” (11. kiadás): 218-as szabály. „A szépirodalmi művekben, a sajtóban, az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort vagy az idegen betű- és hangsort együttvéve (pl. az orosz, az arab, a görög stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.” |
Az előző két szezonban ugyanis összesen nem lőtt annyi gólt a Serie A-ban, mint most a Premier League-ben (az olasz élvonalban 2015 és 2017 között 65 meccsen 29 gólt szerzett), és semelyik korábbi klubjában nem volt ennyire gólerős. Ráadásul korábban már az angol élvonalban is kipróbálhatta magát, de a Chelsea-nél a 13 bajnokin lőtt két góljával nem tudta bizonyítani, hogy igazi gólzsákkal van dolgunk.
Más kérdés, hogy a bajnokságban két szezonban játszott 13 meccsen összesen csak 531 percet szerepelt a londoniaknál, és innen nézve már nem is annyira rossz a két gólt és két gólpasszt tartalmazó mérleg. Utólag könnyen okos az ember, de talán több lehetőséget is kaphatott volna José Mourinhótól, aki Kevin De Bruynéhez és Romelu Lukakuhoz hasonlóan Londonban Szalahot is értékén alul kezelte, nem tudta kihozni belőle a maximumot. Pedig már négy évvel ezelőtt is megmutatta, hogy mi az ő igazi erőssége, amikor 2014 márciusában egy mélységi labdával kiugorva, az Arsenal ellen 6–0-ra megnyert meccsen megszerezte pályafutása első Premier League-gólját.
AZ ELSŐ PL-GÓL – A CHELSEA-BEN AZ ARSENAL ELLEN (2014. 3. 22.)
Igen ám, de ha a whoscored.com statisztikáinak segítségével végignézzük Szalah korábbi állomáshelyeit, akkor láthatjuk, hogy a bajnoki meccseket nézve egyetlen korábbi profi klubjánál, vagyis az FC Baselnél, a Chelsea-nél, a Fiorentinánál és a Románál sem tudták annyiszor helyzetbe hozni őt a társak, mint a Liverpoolnál. A Poolnál a Premier League-ben meccsenként átlagosan négyszer lő kapura, miközben a Romában az előző szezonban, a Serie A-ban 2.6-ot átlagolt, és az volt a legmagasabb mutatója addigi pályafutása során.
Jelentős különbség továbbá, hogy a Poolnál a meccsenkénti négy lövéséből 2.9-et a tizenhatoson belülről ad le, míg a Románál csak 1.5 volt ez a szám. Érdekes, hogy a Liverpool után a második legnagyobb, büntetőterületen belüli lövésmutatót (1.8) a Chelsea-nél érte el, de a londoniaknál a lövésátlaga (2.1) alacsonyabb volt, mint Rómában, igaz, az angol fővárosban jóval kevesebb percet is töltött a pályán, mint az olaszban.
Ugyanakkor ha megnézzük Szalah védekezésben nyújtott teljesítményét, az elért számait, akkor azt is láthatjuk, hogy korábbi klubjaiban sokkal több feladata akadt ezen a téren, mint a Poolban. A Romában és a Fiorentinában is volt olyan szezonja, amikor a Serie A-ban meccsenként átlagosan 0.8-szor szerelt, 0.4–0.6 alkalommal szerzett labdát, miközben 0.7–0.9 alkalommal szabálytalankodott. Ezzel szemben a Poolban most fele annyi szerelése sincs (0.3 meccsenként), jóval kevesebb labdát szerez (0.2), és kevesebbet is szabálytalankodik (0.4).
SATATISZTIKÁK (bajnoki meccsek alapján)*
(*A 2014–2015-ös szezonban a Chelsea-ben játszott három meccs nem szerepel a kimutatásban.)
A számok mellé még érdemes hozzátenni a játékos legjobb pillanataiból készült videoválogatásokat. Ha összehasonlítjuk például a római és a liverpooli felvételeket, akkor látszik, hogy a Poolnál többször kap labdát húsz méterre a kaputól (vagy azon belül), míg az olasz fővárosi csapatban többször kellett legalább 30-40 méterről indulnia. Továbbá az is különbség, hogy Olaszországban többször kellett egészen szélről, a vonal mellől indulnia, vagyis amikor megkapta a labdát, széltében-hosszában jó 15-20 méterrel távolabb volt a kaputól korábbi csapatainál, mint a Liverpoolnál.
SZALAH AZ AS ROMÁBAN
Miközben az is látszik, hogy ugyanazoknak a képességeknek, amiket most csillogtat, már korábban is a birtokában volt, mert amikor lendületből vezethette a labdát a védőkre, akkor Rómában és Firenzében is megállíthatatlan volt, és hasonló gólokat szerzett, mint Liverpoolban. Csak egyszerűen kevesebbszer került oda, kevesebb lehetősége volt erre. Rómában és Firenzében sokkal nagyobb távokat kellett megtennie, gyakrabban fáradhatott el, ezért a kapu elé érve többször passzolt, mint lőtt (és valószínűleg az edzők is inkább ezt várták tőle, mint a befejezést). Ezt tökéletesen mutatja az a statisztika, mely szerint a bajnokságban a Romában (meccsenként 2.1–2.6 két szezon alatt) és a Fiorentinában (1.8) is több gólhelyzetet eredményező, úgynevezett kulcspassza volt, mint most a Liverpoolban (1.7). Cserébe viszont többször veszi célba a kaput és több gólt is szerez.
SZALAH A FIORENTINÁBAN
SZALAH A LIVERPOOLBAN
A fenti kérdésre tehát az a válasz, hogy a Liverpool menedzsere, Jürgen Klopp felszabadította a játékát, az ő magasan előretolt, háromtámadós rendszerében sokkal közelebb került a kapuhoz, többször tud lövőhelyzetbe kerülni.
Maga Szalah is elmondta az egyik interjúban, hogy Klopp már az edzéseken is folyamatosan azt kéri tőle, hogy helyezkedjen közelebb a kapuhoz, hogy szembe kerülhessen a kapuval. Míg Klopp azt mondta az egyiptomi támadóról, hogy a Romában egy olyan domináns center mellett, mint Edin Dzeko, kevésbé mutatkozhatott meg, hogy valójában csatárként, kimondott befejező emberként is megállja a helyét. Ugyanakkor a német szakember beismeri, hogy ez a Liverpoolnál is csak lépésről lépésre haladva derült ki. Vagyis nem arról van szó, hogy Klopp varázsütésre megváltoztatta Szalah játékát, hanem a közös munka során folyamatosan kereste az újabb és újabb tapasztalatok birtokában, hogy milyen szerepben tud a leginkább a csapat hasznára válni.
2. HOGYAN LEHET MEGÁLLÍTANI?
A másik kérdés, amit mindenképp fel kell tennünk a Liverpool–Roma BL-elődöntő előtt, hogy miként lehet megállítani a hazájában az életútja miatt máris legendává vált egyiptomi klasszist?
Nos, a fentiek alapján az egyik legfontosabb tényező a hozzá vezető passzutak lezárása lesz. Ha megkapja a labdát, pláne ha a kapuhoz közel kapja meg – bár távolról is képes észvesztő sprintekre a labdával –, akkor egy az egyben már nagyon nehéz útját állni.
A Romának hasonló játékra lesz szüksége Szalah és a Liverpool ellen, mint Lionel Messi és az FC Barcelona ellen a negyeddöntő második meccsén, amikor Messi kevés használható labdát kapott, vagy ha kapott is, nem nagyon tudott vele mit kezdeni, mert túl távol volt a kaputól. Viszont az is kulcskérdés, amit a Barca elleni negyeddöntő visszavágóján ugyancsak jól megoldott a Roma, hogy ne tudjon kontrázni az ellenfél, mert Szalah (és egyébként a másik oldalról induló Sadio Mané is) hihetetlen ritmusváltásra képes, amikor gyors ellentámadásra van lehetősége.
Jó hír viszont a rómaiaknak, hogy ha Szalah „megvan”, akkor meg lehet fogni a Poolt is. A liverpooliak ugyanis ebben a BL-szezonban még nem nyertek meg úgy meccset, hogy az egyiptomi ne szerzett volna gólt. Szalah a szezonbeli tíz BL-meccséből hét találkozón talált a kapuba, három mérkőzésen nem lőtt gólt, mind a három döntetlennel zárult, a háromból kettőt játszottak idegenben a liverpooliak (otthon csak az FC Porto kapuját nem vette be, amúgy a Pool még veretlen ebben a BL-szezonban). A Premier League-ben a 35 lejátszott bajnokiból 20-at nyert meg a Liverpool, és csak ötször tudott úgy nyerni a csapat, hogy Szalah nem szerzett gólt, de ebből egyszer nem is játszott. Vagyis általában akkor nyer a Liverpool, ha Szalah gólt lő (ez fordítva ritkábban igaz, mert sok olyan meccsen is betalált, amikor nem nyert a csapata).
Az AS Romának tehát fel van adva a lecke…
klub | tétmeccs | perc | gól | gólpassz |
FC Liverpool (angol) | 46 | 3660 | 41 | 13 |
AS Roma (olasz) | 83 | 6587 | 34 | 24 |
Fiorentina (olasz) | 26 | 1792 | 9 | 4 |
Chelsea (angol) | 19 | 879 | 2 | 4 |
FC Basel (svájci) | 79 | 4916 | 20 | 17 |
ACSC (egyiptomi) | 44 | 3085 | 12 | 6 |
BAJNOKOK LIGÁJA
ELŐDÖNTŐ, ELSŐ MÉRKŐZÉS
20.45: Liverpool FC (angol)–AS Roma (olasz) (Tv: M4 Sport, Sport1)