Nafta mindenit! A City és a PSG újabb százmilliókat költött a BL-aranyért
A rutinos olvasók pedig meg sem döbbennek azon, hogy a „kalózliga” nem született meg, de azért elköltöttek jó ötmillió eurót ügyvédekre és marketingre…
Természetesen a klubokat nagyon mélyen érintette a szurkolók elmaradása, csökkentek a szponzori, a reklám- és tv-bevételek is, mindezek ellenére a futballszurkolók világszerte alig várták már, hogy egymásnak essenek a csapatok. A 2020–2021-es idény csoportkörében végre egy magyar csapatnak is drukkolhattunk, és a Ferencváros egy nagyon erős csoportban sem vallott szégyent.
„Tavaszra” (a kieséses szakasz már februárban elkezdődik) kiesett az Internazionale, az Ajax és a Manchester United, majd a Chelsea-vel összeakadó Atlético Madrid és a Liverpoollal szemben alulmaradó RB Leipzig, valamint a Porto által megvert Juventus.
A lipcsei csapatban természetesen kezdett Gulácsi Péter, Szoboszlai Domonik a sérülése miatt ebből is kimaradt, Willi Orbán az első párharcra csereként szállt be, a másodikat a kispadról izgulhatta végig. A két magyar játékos az osztályzatok alapján a középmezőnyben végzett a csapaton belül, a Whoscored szerint egyébként a BL-ben a legjobb Lionel Messi lett, mögötte Erling Haaland végzett, a harmadik Joshua Kimmich, a negyedik Juan Cuadrado, a hatodik Cristiano Ronaldo, a hetedik Marcus Rashford, a nyolcadik Cristian Romero, miközben a Barcelona, az Atalanta és a Juventus is kiesett a legjobb 16 között, az MU pedig el sem jutott odáig.
A Bayern Münchent aztán a PSG, a Dortmundot a Manchester City, a Liverpoolt a Real, a meglepetéscsapat FC Portót a Chelsea ütötte ki: a La Liga gigászainál már jelentkezett, de még nem tetőzött az anyagi válság miatti visszaesés, ez a katalánokat jobban érintette, mint a madridiakat. A címvédő müncheniek csak nagy csatában kaptak ki a párizsiaktól (Robert Lewandowski lesérült, de Eric Maxim Choupo-Moting mindkét mérkőzésen betalált), a franciáknak aztán a City jutott, és nagyon simán kiestek, Neymar, Ángel Di María, Mauro Icardi, Kylian Mbappé támadónégyes ide vagy oda. A Madridnál meg a Chelsea volt jobb, így aztán korunk két ikonikus újgazdag csapata találkozott a döntőben, Roman Abramovics és a manchesteri csapat emírségekbeli, amerikai és kínai tulajdonosainak, no és a szurkolók legnagyobb örömére.
A FIFA helyett a globalizáció teremtette meg tehát az igazi klubvilágbajnokságot, a BL-döntőben Amerika és Ázsia is képviselte magát legalább résztulajdonosi szinten, Afrika pedig mindkét kezdőcsapatba delegált egy-egy játékost: Rijad Mahrezt és Édouard Mendyt. Az aranyérmet végül a Chelsea érdemelte ki, a mérkőzés egyetlen gólját a 21 éves Kai Havertz szerezte, akit az idény előtt az angolok 80 millió euróért és egyéb költségekért vettek meg. Az Estádio do Dragaóban csak 14 110 néző foglalhatott helyet, bár fogalmazhatnánk úgy is, hogy legalább ennyien helyet foglalhattak a döntő helyszínén.
Tudjuk, nem minden a pénz, sőt, de a fináléban egy egymilliárd és egy 900 millió euró értékű játékoskeret csapott össze egymással, 17, ill. 18 légióssal. Egy-egy labdarúgóra átlagosan 43, illetve 33 millió eurónyi játékjog jutott! A City kezdőcsapatának az értéke 631 millió euró volt, nagyjából ennyi pénzért is igazolták őket, a Chelsea-nél ez a két érték 461, ill. körülbelül 450 millió euró volt; a két kispadon összesen 673 millió eurónyi játékjog „ücsörgött”, a győztesnél messze-messze a legkisebb „értékű” mezőnyjátékos egy bizonyos Olivier Giroud volt.
| Ha a futball az érzelmek játéka, akkor a vírushelyzettől sújtott hónapokban kristálytisztán kirajzolódott, mi testesíti meg az érzelmeket. A szépségdíjas ollózásokat, az alattomos csípéseket, vagy éppen a saját térfél közepén eladott labdákat rendre a nézőtéri reakció, a széksorok között felharsanó tapsvihar vagy éppen hitetlenkedő hüledezés erősítette fel, tette teljessé. A labdarúgók pályán megélt érzelmei a tribünön teljesedtek ki, elvégre a közönség éppúgy együtt él a játékkal, mint a labdarúgó: örömében a levegőbe bokszol, máskor tekintetét kérdőn emeli az égre, sőt, olykor még a rúgó mozdulatot is imitálja. Nos, éppen ez a kiteljesedés, az emóciók áramlása veszett ki a futballból a tavaszi zárt kapus meccsekkel. Így pedig hiába rendeztek négy Bajnokok Ligája nyolcaddöntőt a Puskás Arénában, hiába száguldoztak a Manchester City és a Liverpool legképzettebb, legtechnikásabb spílerei a gyepen, az élvezeti faktor nem lehetett ugyanaz. A mérkőzések után kizárólag dicsérő szavakat kapó fővárosi arénában az eladott passzokat és kíméletlen befejezéséket egyaránt néma csend kísérte, a negyven méteres keresztlabdák vagy a tíz másodpercen belül látott öt hajszálpontos átadás egyaránt elveszett a kongó ürességben. A rideg valóság persze nemcsak Budapesten kopogtatott. Tavaly februárban Diego Simeone játékosait hősként ünnepelte a Wanda Metropolitano, amikor foggal-körömmel őrizték előnyüket a Liverpool ellen. A szerelések, a becsúszások, a kemény test a test elleni küzdelmek hangos ovációt váltottak ki a madridi közönségből, a tömeg által generált hangulatba a játékvezető is belezavarodott, s több nyilvánvaló madridi szabálytalanságot is megtorlatlanul hagyott. Ezzel szemben a Chelsea elleni nyolcaddöntő első felvonásán mindössze annyit láttunk, hogy az üres bukaresti stadionban – a Covid miatt rendezték Romániában a mérkőzést – a spanyol csapat hat védővel igyekezett megölni a futballt. Vagyis hiába számít egyre inkább a milliárdos üzletemberek zárt körű klubjának a legrangosabb európai versenysorozat, a tavasz rávilágított: az „egyszerű” embereket jelképező nézők nélkül még a Bajnokok Ligája is csak félkarú óriás. |
A most futó BL-idényben nem jutott el a magyar bajnok a csoportkörbe, az FTC – Szerhij Rebrov helyett immár Peter Stögerrel az élen – elbukott az utolsó lépcsőfokon, a Young Boys két 3–2-es sikerrel jobbnak bizonyult.
Nem ment a Lipcsének sem, ahol Szoboszlaira, Gulácsira és Orbánra sem lehetett panasz, ám a Liverpool és a PSG egyelőre még más szint. De legalább a harmadik helyig eljutott az RBL, ez Európa-ligás javítási lehetőséget jelent, mert ez sem adatott meg például a Milannak, ahol Zlatan Ibrahimovic nem tudott sérülései miatt a csapat erősségévé válni.
Sokkal jobban ment a BL-ben a Juventusnak, olyannyira, hogy a címvédőt két ponttal megelőzve végzett a kvartettje élén; az Inter nem tudta megelőzni a Real Madridot, miként az FC Barcelona a Bayern Münchent és a Benficát. A német csapatok közül csak a bajorok villogtak, az utolsó fordulót is komolyan véve a Barca nagy bánatára, a Dortmund Haalanddal a fedélzeten is átengedte az első két helyet az Ajaxnak és a Sporting CP-nek (a portugálok közül ezúttal az FC Portónak nem ment annyira), a Wolfsburg öt pontot szerzett a Lille, Sevilla, Salzburg hármas ellen, ez az El-re sem volt elegendő.
A Villarreal megelőzte a korábbi meglepetéscsapatot, az Atalantát – az El-címvédő átadta így a lehetőséget a Sevillának és az FC Barcelonának. Csak jó hajrával ment tovább az Atlético Madrid, szó szerint, mert a sorsdöntő portói mérkőzésen három gól született a 90. perc után, végül a spanyolok nyertek 3–1-re, és továbbléptek a Liverpool mögött. A Milan egy pontot fogott csak a Porto elleni két mérkőzésen, az utolsó körben jó kezdés után kikapott a már korábban továbbjutó angoloktól, így aztán nemcsak a továbbjutásról, de az El-ről is lemaradt.
Amely idéntől már nem a kisebbik európai kupasorozat, a csoportharmadikok és a selejtezőkör első lépcsőjén túljutók mentsvára, hanem az Európa-konferencialiga az, amely… fogalmazzunk úgy, egyelőre keresi a helyét az európai futballban minden értelemben. Az első BL-es selejtezőkör vesztesei is ott folytatták, innen felfelé minden kieső az El-be jutott. UEFA-licencelt szoftver legyen a nulláin és egyesein, amelyik tudja ezt követni…
Az Ekl-csoportkörből a Tottenham nem jutott tovább, a sorozat két nagy esélyese innentől talán az AS Roma és az El-ből „lecsorgó” Leicester City.
De visszatérve a BL-re: a februári és a márciusi folytatásban a Benfica–Ajax, az Atlético Madrid– Manchester United és a PSG–Real Madrid párharc ígéri a legszorosabb versenyfutást, de az Internazionalét sem neveznénk abszolúte esélytelennek a Liverpool ellen, és a Villarreal sem feltett kézzel indul neki a Juventus elleni mérkőzéseknek.
A koronavírus miatt a szokásosnál is óvatosabbnak kell lenni az esélylatolgatásokkal, mert nagyon könnyen elképzelhető, hogy mondjuk a Chelsea vagy a City akár tíz alapembere nélkül szalad neki a Lille, illetve a Sporting CP elleni, egyébként egyértelmű kimenettel kecsegtető duellnek.
A párizsiak és a madridiak összecsapása döntőnek is beillenék. A Realt sokan temették, temetik, de Carlo Ancelotti és az erőnlétért felelős szürke eminenciás, Antonio Pintus remek munkát végzett,a csapat a BL esélyesei közé tartozik.
Akárcsak a párizsiak, ahová a nyáron megérkezett hosszas huzavona után Lionel Messi és Sergio Ramos, no és az Asraf Hakimi, Nuno Mendes, Georginio Wijnaldum, Gianluigi Donnarumma négyes.
Már csak a Diego Simeonével összekapó uruguayi hiányzik…
Messi a kritikusai szerint gyengén játszik, de a statisztika mást mutat: a hazai ligában 865 perc alatt 6 kanadai pontig jutott, a BL-ben 450 perc alatt 5 gólt szerzett. Nyilván elmarad ez az argentin zseni barcelonai teljesítményétől, ugyanakkor azt se feledjük, hogy sérülésekkel is bajlódik, ebben az idényben háromszor dőlt ki egy hétnél hosszabb időre, egyszer egyenesen egy hónapra, másrészt ő és a családja huszonegy év után hagyta el Barcelonát, az lenne a csoda, ha a hatalmas váltás nem nyomná rá a bélyegét a teljesítményére.
Messit, Ramost és Donnarummát nem a Ligue 1 vagy a francia Ligakupa kedvéért igazolták le csillagászati költségekkel, hanem a BL miatt, tehát márciusra kell csúcsformába lendülniük.
Ha lenne ismét erősorrendünk, a Bayern München minden bizonnyal az első két hely valamelyikén lenne, de a Chelsea, Manchester City páros is joggal pályázik a dobogóra, a nagyon népszerű és mindig mindenkire veszélyes Liverpoollal egyetemben. Érdekes, hogy jelenlega világ negyedik legértékesebb kerete a Manchester Unitedé, nem sokkal lemaradva a Chelsea-től és a PSG-től, mégsem emlegetik BL-esélyesként a csapatot. Pedig csak a kezdőcsapata többet ér papíron, mint a Barca, az Arsenal, a Juventus vagy az Inter komplett kerete!
De szerencsére még nem mindenről dönt a pénz, lásd a Sheriff Tiraspol remeklését: a moldovai csapat történelme során először jutott el a BL-csoportkörbe, a kerete nagyjából annyit ér, mint a Mol Fehérváré, és a korábbi El-vitézkedések után most megverte a Sahtart és a Real Madridot is, és a csoportja harmadik helyén végzett. Az előre lesajnált Sheriff vezette idén a kicsik lázadását.
Hogy mit várunk a folytatásban? Izgalmakat, izgalmakat, izgalmakat…
| Nem véletlenül fogalmaznak a Ferencvárosnál immár évről évre úgy: a Bajnokok Ligája egészen más kávéház… Az európai futballelit az elmúlt évi BL-csoportkörös szereplés ellenére is fényévnyi távolságra van, a tudás mellett jókora mázli (is) kell, hogy magyar csapat oda bejusson. Ez itt már nem amolyan talponálló, hanem igazi luxus kávéház, ahol nemcsak a fekete ízére figyelnek oda, hanem az összes apró részletre. A realitás az, hogy magyar csapatnak (egyelőre) keresnivalója sincs a főtáblán, papíron mit is keresne az európai klub ranglistán 101. helyen tanyázó legjobb magyar csapat a kontinens legjobb 32 együttese között?! A Bajnokok Ligája olyan, mint régen az elit urak társasága, aki bent van, az minden előnyt élvez, aki odakint ragad, az egyre inkább leszakad… A televízió előtt ülve unalomig nézhetjük a legjobb európai klubcsapatok csatáját, hogy ott aztán a Real Madrid, a Chelsea, a Bayern München, a Barcelona, a Liverpool, a Paris-Saint German vagy éppen a Juventus nyer, azaz választják elnöknek az elit úri társaságban, az részletkérdés. Nincs más dolgunk, mint hátradőlni a karosszékben, és élvezni a sebességbeli különbséget. A magyar futballhoz szokott szemnek olykor követnie is nehéz a labda gyorsaságát, a beadások pontosságát, a váratlan megoldások gyakoriságát. Rekordok pedig kis túlzással hetente dőlnek meg, a 2021-es esztendőben is számtalan volt, elég ha csak Cristiano Ronaldót emeljük ki, aki a Manchester Unitedben másodszor volt eredményes három egymást követő BL-mérkőzésen, vagy éppen megszerezte 25. fejes gólját a BL-ben, ami toronymagasan rekord. De az esztendő vesszőfutása ellenére a barcelonai Gerard Piqué is csúcsot döntött, 34 évesen és 260 naposan a Barca a történetének legidősebb BL-gólszerzője lett, nem mellékesen a 16. gólja volt az elitsorozatban, amellyel beérte az eddigi egyeduralkodót, a legendás Roberto Carlost. A mostani kiírásban a Liverpool egészen parádés teljesítményt nyújtva, százszázalékosan teljesítette az Atlético Madrid, a Porto és az AC Milan elleni csoportmérkőzéseket. Az egyik legemlékezetesebb pillanat mégis a nyolcaddöntők sorsolásának blamája volt, amikor is néhány héttel ezelőtt az Európai Labdarúgó-szövetség által használt szoftver meghibásodott, így új párharcokat állítottak fel, a PSG a Manchester United helyett a Real Madridot kapta. Sebaj, legalább valami más is történt az európai futballelitben, mint szép gólok, mesés megoldások, vagy éppen drámai fordulatok. Mi viszont örüljünk annak, hogy ha csak mellékszereplőként, de igenis vannak magyarok a Bajnokok Ligájában – Lőw Zsolt a Chelsea másodedzőjeként ismét a fináléba várja együttesét, Lipcsében Gulácsi Péter mellett Willi Orbán és Szoboszlai Dominik izzadtságot nem kímélve próbál dicsőséget szerezni hazánknak. És ha már a 2021-es esztendő és rekordok, Szoboszlai idén nem kisebb csapatok, mint a Manchester City és a PSG kapujába is betalált, megszerezte ötödik BL-gólját pályafutása során, amivel messze a sorozat legeredményesebb magyarja. A következő – 2022-es esztendő – legnagyobb kérdése számomra nem az, hogy végül a Real Madrid, a Chelsea, a Bayern München, a Manchester City, a Liverpool vagy éppen a Paris-Saint German ül Európa trónjára, hanem az, hogy a magyar bajnok egyáltalán látótávolságon belülre kerül-e… |
NYOLCADDÖNTŐ
1. MÉRKŐZÉSEK
Február 15., kedd
21.00: Sporting CP (portugál)–Manchester City (angol)
21.00: PSG (francia)–Real Madrid (spanyol)
Február 16., szerda
21.00: Internazionale (olasz)–Liverpool (angol)
21.00: FC Salzburg (osztrák)–Bayern München (német)
Február 22., kedd
21.00: Villarreal (spanyol)–Juventus (olasz)
21.00: Chelsea (angol)–Lille (francia)
Február 23., szerda
21.00: Benfica (portugál)–Ajax (holland)
21.00: Atlético Madrid (spanyol)–Manchester United (angol)
VISSZAVÁGÓK
Március 8., kedd
21.00: Bayern München (német)–FC Salzburg (osztrák)
21.00: Liverpool (angol)–Internazionale (olasz)
Március 9., szerda
21.00: Manchester City (angol)–Sporting CP (portugál)
21.00: Real Madrid (spanyol)–PSG (francia)
Március 15., kedd
21.00: Ajax (holland)–Benfica (portugál)
21.00: Manchester United (angol)–Atlético Madrid (spanyol)
Március 16., szerda
21.00: Juventus (olasz)–Villarreal (spanyol)
21.00: Lille (francia)–Chelsea (angol)
Artem Odincov: Ez lehet életem meccse!
Kiderült, mikor tér vissza a Barca a Camp Nouba
Már árulja a jegyeket a derbire az Újpest
Air fryer: aggasztó dolog derült ki a népszerű eszközről
„4 kulcsjátékos, 10 kezdőjátékos, 4 rotációs játékos, 7 projektjátékos” – így alakul át a DVTK kerete
Farkasóra: ezért ébredünk fel hajnali három és négy óra között
A spanyolok megadták a kegyelemdöfést a magyaroknak: itt a vége az évszázad üzletének
A parfümőrök szerint ez az 5 illat most a legtrendibb
Így reagált Debrecen polgármestere Magyar Péter abszurd igényeire
A Veszprém csak a két ponttal lehet elégedett a Wisla Plock ellen
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet
Az utolsó dartsverseny következik a PDC-vb előtt
Az osztályozó elérésétől sem lett közkedvelt Szerhij Rebrov
Női kézi El: német, lengyel és francia ellenfelet kapott a Mosonmagyaróvár
