BL: Az első számú felelős én vagyok, egyben az utolsó is – Luis Enrique

A PSG 1997 óta először kapott négy gólt a Bajnokok Ligája (első) csoportkörében (akkor a Bayerntől 5–1-es vereséget szenvedett); a katari tulajdonlás alatt ez a második legsúlyosabb veresége a BL-ben (a Barca elleni 1–6 a csúcs 2017-ből); három éve először kapott négy gólt tétmeccsen; az angol klubok elleni BL-mérlege tovább romlott (a legutóbbi öt ilyen csoportmeccsből négyet veszített el) – a francia újságírók e keserű statisztikákkal is körülírható hangulatban próbálták megtudni, mi történt a PSG-vel szerda este.

„Az első számú felelős én vagyok, egyben az utolsó is” – vállalta magára a súlyos vereség terhét Luis Enrique, a PSG vezetőedzője, akinek felvetették a sajtótájékoztatón: mintha a játékosai képtelenek lettek volna reagálni a mérkőzés közbeni eseményekre.

„Semmi baj sem volt a futballistáink hozzáállásával, önök talán egy másik mérkőzést néztek – vette fel a kesztyűt a spanyol tréner. – A hozzáállás optimális volt. Leszámítva a hátsó harminc méteren látottakat, elégedett vagyok a játékosaim teljesítményével, azt csinálták, amit vártam tőlük.”

A francia újságírók arra is próbálták rávenni Luis Enriquét, hogy magyarázza el, mi volt a megálmodott taktika – a L'Équipe szerint a PSG játékoskerete nem passzol a 4–2–4-hez; az ellenfelek letámadásával képtelen mit kezdeni a csapat –, de erre a tréner csak annyit válaszolt: végig ugyanabban a szisztémában játszottak, ezt vélte a legjobb megoldásnak, és a meccs után sem gondolja másként.

S hogy miként értékelt az öltözőben?

„Közvetlenül a mérkőzés után sohasem beszélek a játékosokkal. És tudják miért? Mert akkor még az érzelmek uralkodnak. Szeretem megvárni, amíg megnyugodnak a kedélyek. Két meccsen vagyunk túl, másodikak vagyunk ebben az igen érdekes csoportban. Gratulálok a Newcastle-nek, természetesen megérdemelte a győzelmet, még ha a különbség kicsit túlzott is, és nem tükrözi a két csapat közötti különbséget. De bizonyos dolgokban természetesen javulnunk kell.”

„Ez a Bajnokok Ligája. Ha valaki nem teszi bele a kellő energiát, nem vállalja fel a közelharcot, akkor ilyen eredmény születik – ezek már a párizsi védő, Lucas Hernandez kritikusabb szavai. – Ezen mindenképpen változtatnunk kell, sokkal intenzívebben kell kezdeni a meccseket. Hogy miért játszottunk négy–kettő–négyes felállásban? Edzői döntés volt, így akartuk nyomás alá helyezni a védelmüket. Van, amikor ez működik, van, amikor nem, ez a meccs sajnos az utóbbi kategóriába tartozik.”

„Rossz esténk volt, nem úgy futballoztunk, ahogyan akartunk. Próbáltuk a saját játékunkat játszani, csakhogy nagyon jó ellenfélre akadtunk – értékelt Goncalo Ramos. – A vereség súlyos, rémálomszerűnek mégsem mondanám, hiszen voltak gólhelyzeteink, apró dolgokon múlt néhányszor az eredményes befejezés. A párharcokban viszont élesebbek voltak, jobban éltek a kínálkozó lehetőségeikkel, ezért nyertek.”

„Mindenki tudja, hogy Newcastle-ban legutóbb húsz évvel ezelőtt rendeztek Bajnokok Ligája-mérkőzést, úgyhogy le kellett vernünk a karót, hogy mindenki számára egyértelművé tegyük, kik vagyunk és mire lehetünk képesek – helyezte történelmi keretbe a győzelmet Kieran Trippier, a Newcastle United védője. – Ráadásul Európa egyik legjobb csapata volt az ellenfél. Itthon játszottunk, fel kellett tüzelnünk a közönséget és törekedni kellett a saját futballunkra. Hagyományosan előrefelé játszunk, jók vagyunk a letámadásban, ezt kellett alkalmaznunk a párizsiak ellen is. Folyamatosan nyomás alatt akartuk tartani a védőiket, a kapusukat. Nagyszerűen sikerült.”

„Még mindig félek, hogy valaki mindjárt felébreszt… – vette át a szót a második hazai gólt szerző Dan Burn. – Tudtuk, hogy a Párizs igyekszik a saját futballját játszani, támadni, de olyan támogatást kaptunk a szurkolóinktól, hogy mi sem tehettünk másként. A letámadás nagyon jól működött, gólt is rúgtunk belőle. Nehezen találom a szavakat… Feltett szándékunk volt, hogy a hazai meccseken jó szórakozásban részesítsük a drukkereinket, nos, erre most nem lehetett panasz, ahogyan a hangulatra sem. Borzongató, hogy még gólt is szereztem.”

„Itt nőttem fel Newcastle-ben, nehéz szavakba foglalnom, mit éreztem, amikor megadatott, hogy egy ilyen meccsen a kapuba rúgjam a labdát – így a harmadik gólt szerző Sean Longstaff. – A közönségünk csodálatos volt, de hát mindig az! Az első félidőben talán jobban megbecsülhettük volna a labdát, igaz, a gólok így is jöttek. Talán nem túlzok, ha a klubtörténelem egyik legszebb győzelmének mondom ezt. Fontos volt, hogy ezen a különleges estén uralkodni tudjunk az érzelmeinken, ez tökéletesen sikerült, így megszülethetett a szurkolóink által évtizedek óta várt győzelem.”

„Remélhetőleg ez a győzelem elhiteti velünk, hogy sikeresek lehetünk ebben a sorozatban is – tekintett a jövőbe is Eddie Howe, Newcastle menedzsere. – Először magunknak kell ezt bizonyítanunk. Rengeteg mérkőzés van még hátra, de egy kis lépést tettünk a megfelelő irányba. Mindannyiunk számára különleges este volt, egész Newcastle városa ünnepelhet, senki sem szólhat egy rossz szót sem.”

A mérkőzést a nagykárolyi Kovács István vezette.

EMLÉKEZTETŐ
BAJNOKOK LIGÁJA, CSOPORTKÖR
2. FORDULÓ
F-CSOPORT
NEWCASTLE UNITED (angol)–PARIS SAINT-GERMAIN (francia) 4–1 (2–0)
Newcastle, St. James' Park. Vezette: Kovács István
NEWCASTLE: Pope – Trippier, Schär, Lascelles, Burn – Longstaff, Guimaraes, Tonali (Elliot Anderson, 65.) – Almirón (J. Murphy, 71.), Isak, Gordon (Targett, 90+3.). Vezetőedző: Eddie Howe
PSG: Donnarumma – Hakimi, Marquinhos, Skriniar, L. Hernandez – Ugarte (Vitinha, 64.), Zaire-Emery – K. Mbappé, G. Ramos, Kolo Muani (Barcola, 58.), Dembélé. Vezetőedző: Luis Enrique
Gólszerző: Almirón (17.), Burn (40.), Longstaff (50.), Schär (90+1.), ill. L. Hernandez (56.)

A csoport másik mérkőzésen:Borussia Dortmund (német)–Milan (olasz) 0–0