AMI A LEGINKÁBB KELL: JÓ EDZŐ ÉS MINŐSÉGI JÁTÉKOSOK
Kezdjük a vezetőedzővel, Senol Günessel.
A játékosként pályafutása jelentős részét a Trabzonspornál töltő kapus 1987-es visszavonulása után négyszer is ült szeretett klubja kispadján, 2000-ben pedig megkapta a török válogatott irányítását. A nemzeti csapattal a 2002-es világbajnokságon bronzérmes lett, megválasztották az Év edzőjének is az UEFA-nál. A szövetségi kapitányok élete azonban nem egyszerű: a 2004-es Európa-bajnokságra nem sikerült kvalifikálni, így kiadták az útját. Később próbálkozott Dél-Koreában és Törökországban, mígnem 2015 nyarán a Besiktasnál nyitott új fejezetet karrierjében: rögtön két egymást követő bajnoki címmel.
A török együttes a Bajnokok Ligája legutóbbi kiírásában is közel állt a hőn áhított célhoz. A csoportkör utolsó fordulójában a saját kezében volt a sorsa, mindössze annyit kellett volna teljesítenie, hogy nem kap ki Kijevben. Ehelyett a Dinamo hintett egy hatost... |
Kis túlzással mondhatnánk, a taktika az, hogy nincs taktika.
Persze ez így nem igaz, de korántsem beszélhetünk olyan látványosan és aprólékosan felépített stratégiáról, mint például a Napoli esetében. Günes szereti a gyors, folyamatos játékot, de adott ellenfelek ellen a Besiktas gyakran operál 30-40 méteres indításokkal, ezzel is gyorsítva a tempót. A 65 éves tréner bátorítja játékosait, hogy vállalják fel az egy-egy elleni szituációkat. Nemritkán kéri azt, hogy tömörüljenek a pálya egyik szélén és közepén, így a túlsó oldalon üresen maradó szélsőnek területet nyitnak, és jöhet az előbb említett hosszú keresztlabda. Ez a figura a legtöbbször Ricardo Quaresmára van kihegyezve. A Besiktas 4–2–3–1-es hadrendje azért is működik remekül, mert egyénileg remekül képzett futballisták alkotják. A latinos stílus képviselőire építenek: az alapemberek között két-két spanyol, portugál és brazil, valamint egy chilei játékos található.
Ott van például a Barcelonát és az Intert is megjáró Quaresma. A 34 éves Európa-bajnok szélső magára talált Törökországban: még mindig gyors, robbanékony, jól bánik a labdával, gyakorlatilag két lábon járó életveszély. Honfitársa, Pepe a nyáron érkezett a Real Madridtól (a Besiktas legnagyobb fogásaként emlegetik), míg a brazil bekk, Adriano tavaly nyáron a Barcelonától. Az idősebb generációt képviseli az Intertől szerződtetett Gary Medel, valamint a 34 éves kanadai „ütköző”, Atiba Hutchinson és az egyelőre még a góllövő cipőjét kereső Álvaro Negredo is. A jövő nagy reménységének tartott Ryan Babel hat évvel ezelőtt távozott Liverpoolból, azóta hat klubban fordult meg, de a Besiktasban ismét régi önmagát idézi, a szezonban már hat gólnál jár.
De nem csak a vén rókák tolják a szekeret. A holland születésű, majd az Arsenal akadémiáján nevelkedő Oguzhan Özyakup is fontos láncszeme a gépezetnek, csakúgy, mint Anderson Talisca. A 23 éves brazil karmester remekül szervezi a játékot, messziről is pazarul lő, jól bánik a labdával – nem csoda, hogy a nyáron a Manchester United akart lecsapni rá.
„INDULUNK A POKOLBA”, AVAGY FÉLELMETES HANGULAT A SZÁZMILLIÓS STADIONBAN
Ha vannak szurkolók, akik megérdemelték az új stadiont, azok a Besiktas fanatikusai. A Boszporusz partján, a régi létesítmény (Inönü Stadion) helyén épült a 41 903 néző (merthogy a klubot 1903-ban alapították) befogadására alkalmas Vodafone Park. A helyszínválasztás egy pillanatig sem volt kérdés, és ezt két dologgal is megindokolta Umut Kutlu, a Besiktas marketingvezetője.
A Vodafone Park építése 110 millió dollárba került, ami kifejezetten jónak számít az európai topcsapatok létesítményeivel összehasonlítva. A Besiktas apró trükköt vetett be: a költségek faragása érdekében saját kivitelező céget alapított (a klub vezetőségéből többeknek volt érdekeltsége benne), Kulut szerint ezzel 30 százalékkal csökkentették a kiadásokat. Emellett olyan cégekkel kötöttek szponzori megállapodásokat, amelyek érdekeltek is benne. Így a stadion névadójával, a Vodafone-nal (15 évre szerződtek 105 millió dollárért), a Bekóval (amely a televíziókat és kivetítőket, valamint a klímát biztosította), a Kaldéval (csövek és vezetékek szerelésére szakosodott), valamint a Divan Grouppal (a stadion cateringjéért felelős). A VIP-szektorokat három évre előre értékesítették, ebből 35 millió dollár bevétele volt a klubnak. Mi ez, ha nem profizmus? (Érdekesség: a játéktér a tengerszint alatt tíz méterrel található.) |
„A klub a körzet nevét viseli, több mint száz éve ezen a városrészen vannak a létesítményei. Ami talán még ennél is fontosabb: a szurkolói rituálé. A Besiktas hazai meccsei előtt mintegy harmincezer szurkoló nem közvetlenül a stadionhoz megy, hanem a közelben található Dolmabahce palota melletti úton vonul végig, ilyenkor természetesen tőlük zeng a város.”
A Besiktas képviselői 30 stadiont néztek meg Európa-szerte, a fő inspirációt a Bayern München (Allianz Aréna) és az Arsenal (Emirates Stadion) adta. Az ultramodern Vodafone Parkból két dolgot érdemes kiemelni. A klub hárommillió eurót fektetett a hangtechnikába, így koncertszerű hangzást tudnak elérni a hangosbemondó és a meccsek előtti zenék lejátszásával.
A másik a technológia. Kétezer szék háttámlájába kijelzőket építettek, melyeken keresztül egy mozdulattal visszanézhetők a legérdekesebb pillanatok a meccsen, de a kiváltságos szurkolók ezen keresztül akár statisztikákat is böngészhetnek, ételt rendelhetnek vagy ellenőrizhetik azt is, merre van dugó a városban.
Azért az nem rossz.
A Besiktas szurkolói közismerten félelmetes atmoszférát teremtenek, ehhez dukált is az új stadion. Kevés csapat szeret a Vodafone Parkban vendégeskedni, a hazai fanatikusok ugyanis rendkívül hangosan szurkolnak és énekelnek, ha pedig az aktuális ellenfélnél van a labda, fülsüketítő füttykoncertbe kezdenek. Ezt a hangorkánt nem könnyű figyelmen kívül hagynia még egy profi futballistának sem...
Legutóbb épp az RB Leipzig tapasztalta meg a török drukkerek „vendégszeretetét”, a nemzetközi sportsajtót be is járta a lipcseiek látogatásának története. A 32. percben ugyanis a német csapat egyik legjobbja, Timo Werner cserét kért, de nem sérülés miatt. A mérkőzés után kiderült: a válogatott játékos nem tudta kizárni a Vodafone Park zaját, a füldugó sem segített rajta, így inkább lejött a pályáról.
AZ A BIZONYOS HANGULAT
„Lehetetlen felkészíteni a játékosokat erre az atmoszférára. Elképesztő hangzavar volt, meg is zavart minket. Rányomta a bélyegét az első félidőbeli teljesítményünkre. A fordulás után már jobban játszottunk, de ez is kevés volt” – mondta a 2–0-ra elveszített BL-meccs után Ralph Hasenhüttl, a Leipzig vezetőedzője.
Árulkodó, ahogy a Feyenoord vezérszurkolói a 2014-es Besiktas elleni idegenbeli Bajnokok Ligája-meccsük előtt beharangozták túrájukat Isztambulba: „Indulunk a pokolba”.
ÁZSIAI TÚRA, HUMOROS BEJELENTÉSEK – ÚTON A GLOBALIZÁCIÓ FELÉ
Hosszú, rögös utat tett meg a Besiktas, míg idén elért Európa elitjébe. A 2012-ben megválasztott elnöknek, Fikret Ormannak olyan nehézségekkel kellett szembenéznie, mint a 250 millió fontos adósság (!), a klub ellen beadott 142 kereset és a nemzetközi kupákból való kizárás. „Senki sem akarta átvenni az irányítást, a csőd szélén álltunk” – emlékezett vissza a Guardiannak adott interjúban az elnök.
Az elmúlt öt évben nagyot fordult a világ, a Besiktas az összeomlás széléről a nemzetközi ismertség (és elismertség) mezejére lépett. A klub stratégiája mindent ennek vet alá: a vezetőség célja, hogy százmilliós szurkolói bázisú globális márkává tegyék a Besiktast. Olyanná, mint a Manchester United, a Barcelona, a Bayern München vagy éppen az általuk példaként kezelt Chelsea. „Ha a Chelsea-nek sikerült, nekünk miért ne menne?! Már van harmincmillió követőnk, a célunk pedig az, hogy megháromszorozzuk ezt a számot” – jelentette ki a klubelnök.
A nyári átigazolási időszakban elvitte a show-t a Besiktas egyedi bejelentéseivel. A „Come to Besiktas” szlogen szállóigévé vált, még Cristiano Ronaldónak is üzentek, a portugál sztár pedig az Instagramján válaszolt – kell ennél jobb reklám?
A nemzetközi terjeszkedés érdekében a Besiktas a nyáron Kínában vett részt felkészülési tornán, a török csapatok közül elsőként. Fikret Orman elmondta: ez volt az első lépés, terveznek hasonló túrákat Európa-szerte és az Egyesült Államokba is. A klub céljait elősegíti, hogy a török Szuperligát most már nem csak az országban közvetítik élőben (összehasonlításképp: a Premier League-et 212 országban lehet nézni), a bajnokság pedig egyre több neves futballistát és tehetséges fiatalt vonz.
A siker titka abban is rejlik, hogy a Besiktas vezetősége szakított a modern futballra jellemző eredményközpontú döntéshozással. Az utánpótlás-neveléstől kezdve a játékosmegfigyelésig hosszú távú célokat tűztek ki, a hibákat elfogadva és kijavítva dolgozzák ki a stratégiát. A klub anyagi helyzete korántsem ideális, de nem is költekezik vadul.
Olyan úton indult el a Besiktas, ami sokak számára követendő példa lehet(ne)...