Aki sosem bontakozhatott ki igazán

Nagyon fáj. Nuno Gomessel nem hosszabít szerződést a Benfica, így minden bizonnyal az MLS-ben folytatja, vagy az Arab-világban. Nehéz bármit mondani. Először csak bámultam a monitort, és nem hittem el. Csak felhúztam a szemöldököm, és próbáltam azt hinni, hogy csak egy rossz álom. De nem... Hajtás után siratás...Nagyon fáj. Nuno Gomessel nem hosszabít szerződést a Benfica, így minden bizonnyal az MLS-ben folytatja, vagy az Arab-világban. Nehéz bármit mondani. Először csak bámultam a monitort, és nem hittem el. Csak felhúztam a szemöldököm, és próbáltam azt hinni, hogy csak egy rossz álom. De nem... Hajtás után siratás...

Mindenkinek van egy kedvencjátékos-élménye. Nekem ő volt az.

Eindhoven:Euro2000, június 12, Portugália-Anglia. A tét hatalmas, a halálcsoport első meccsén az Aranygeneráció néven híressé váló portugál srácok mégis röpke 20 perc alatt két gólos hátrányba kerültek Scholes, és McManaman révén. Én személy szerint nem örültem ennek, első Európa Bajnokságomat töltöttem 8 évesen a képernyő előtt, és valamiért a portugáloknak kezdtem szorítani. Fiatalok voltak, energikusak, és roppant szimpatikusak.

Aztán megkezdődött a csoda: Figo és Joao Pinto révén egyenlített Portugália a szünetre, és minden esélye megvolt, hogy megverje a nagyágyúnak számító angolokat. Szívből szorítottam nekik. És akkor jött Nyunyó Gomez, ahogy a szakma nagyjai ejtették itthon... Portugália megnyerte a meccset, és Nuno első válogatott gólja rögtön hőssé tette.

Valami felkeltette az érdeklődésemet. Talán az, hogy olyan természetesen feltalálja magát a kapu előtt, talán a gyermeki mosolya. Nem tudhatom, de utána már miatta ültem le a televízió elé. És nem kellett csalódnom: a csoportból továbbjutó portugálokat a 8 közt egy duplával segítette továbbjutáshoz Törökország ellen, majd jött az elődöntő, a franciák ellen.

Újabb gól, talán a legnagyobb, talán az EB legnagyobb meccsén(a döntő sem volt semmi). Sajnos nem nagyon találtam beilleszthető videót arról a meccsről, de Abel Xavier kezezése, és Zizou aranygólja miatt mindenképp emlékezetes maradt-Nuno a meccs utáni dulakodásáért pedig hosszú eltiltással lakolt...

A Fiorentina ettől függetlenül 17 millió euróért szerződtette őt, hogy aztán csődbe menjen, és Nuno visszatérjen a Benficába.

A 2002-es VB-n aztán újra címért mentek a portugálok, de az elcsalt Korea elleni meccs minden számítást áthúzott, Portugália kiesett, ő pedig mindössze kétszer került be a csapatba, és megkezdődött Scolarinál Nuno méltatlan mellőzése.

A 2004-es EB-n folytatódott az epizódszerep, hiába lőtte tovább a csoportból a portugálokat, csak elvétve kapott szerepet. Meggyőződésem, hogy az ő vezérletével a döntőben is nyerhetett volna a csapat, hiszen kicsit többet tudott hozzátenni Rui Costával, Figoval a csapathoz, mint a kóválygó Pauleta, és a gőgicsélő Ronaldo... Íme a spanyolok elleni győztes gólja:

Később 2006-ban szintén mellőzve volt, akkor a németek elleni bronzmeccsen talált be, majd végleg epizódszereplővé silányult a nemzeti csapatban.

Fiatalon a Boavista, majd profiként a Benfica, és a Fiorentina játékosa volt, a kis olasz kitérőn kívül pedig sosem szolgált más klubot. Szavakba sem lehet önteni, hogy mennyi mindent köszönhetünk neki, így méltatlan ez a bánásmód...

Nuno Golos 292 meccset játszott a Benficában(nem is akármilyeneket), 77-et a válogatottban, és utánpótlás Európa-bajnok. Karrierje során mindent elért, amit otthon el lehet: kétszeres portugál bajnok, kupagyőztes otthon, és Olaszországban, ám karrierje sosem teljesedett ki, legnagyobb egyéni elismerése a '96-os Touloni Torna gólkirályi címe...

Fájóan kevés jutott neki tehetségéhez mérten, most pedig búcsúzik a profi világtól. 15 év sok idő, mégis azt szerettük volna, hogy még ennél is tovább lássuk őt.

Köszönök mindent Nuno, általad megismerhettem a világ legszebb klubját, és tisztelhettem a gyerekkori példaképemet!

Sajnos a képminőség nem az igazi, de azt hiszem, hogy ha valami kifejezi, hogy ki volt ő a Benficának, akkor az ez a videó...