Bukarest, te csodás!

Románia büszkesége fogad minket, és nem másra vállalkozunk, mint hogy megtörjük 2007 óta tartó idegenbeli Bajnokok Ligája nyeretlenségi sorozatunkat. Az előjelek jók, négy éve is a szomszédba jött a Benfica, és a Sahtar Donyeck esett a szép játék áldozatául. Most nem hibázhatunk!Románia büszkesége fogad minket, és nem másra vállalkozunk, mint hogy megtörjük 2007 óta tartó idegenbeli Bajnokok Ligája nyeretlenségi sorozatunkat. Az előjelek jók, négy éve is a szomszédba jött a Benfica, és a Sahtar Donyeck esett a szép játék áldozatául. Most nem hibázhatunk!

Túllépve a Porto elleni derbin, immár Bukarestben készül újabb bevetésre az Aimar vezérelte Benfica. A kerettel tartott a nem nevezett Capdevilán, és a sérülteken(Enzo Pérezt megműtötték, Nélson Oliveira kisebb sérüléssel bajlódik) kívül minden láncszeme a csapatnak.

Ugyan az utazásról tucatnyi kép lelhető fel a klub facebook oldalán, én most egy olyannal illusztrálnám a légi kirándulást, ami jól mutatja, hogy a klub milyen ügyesen termel ki sztárokat. Nem elég, hogy eladtuk a Real Madridnak Di Maríát, vagy Coentraot, kineveltünk a Chelseanek egy Ramirest és egy David Luizt, most a semmiből tűnt elő egy újabb csillag, a modernkori Barba Papa, aki a cikk megírásának pillanatában 727 lájkot kapott, képét 167-szer osztották meg, és 291-szer kommentáltak alatta:A sokkon túltéve magunkat kijelenthetjük, hogy szép gesztus a csapattól, hogy a másodosztályon elvitte a leghűségesebb szurkolókat, és ugyan tudjuk, hogy ez több helyen is így van, jó látni, hogy Lisszabonban is megbecsülik a szurkolótársakat.

Ennél is fontosabb azonban, hogy ne csak a vezetőség tisztelje meg a szurkolókat, hanem a csapat is. Mondjuk egy győzelemmel...

A nemzetközi porondon jó ideje nincs szerencsénk mocskosul szarok tudunk lenni, és néha olyan meccseket bukunk, amik után a sportfogadó irodák alig győzik kifizetni a sokszoros pénzeket az ellenfél győzelmére. Tavaly például majdnem leestünk Izrael legnagyobbjai miatt még az Európa-ligát jelentő harmadik helyről is, a Schalke és a Lyon pedig könnyedén masírozott az egyenes kieséses körbe.

Ezúttal nagyobb bravúr lenne kiesnünk, mint továbbjutnunk, ám nem árt elővigyázatosnak lennünk: kikaphat az Otelul Galati 2-1-re a Baseltől, félig hazai pályán (a Bukaresti Nemzeti Stadionban játszanak saját pályájuk helyett) kőkemény ellenfelek lesznek. Hiába tudjuk, hogy az ilyen bravúrcsapatok könnyen eltűnnek a süllyesztőben(az Urziceni például már meg is szűnt) megizzadt már a szomszédban a Chelseatől a Romáig sok csapat. Most mi következhetünk, ha nem vagyunk elég összeszedettek...

Most mégis azok leszünk: a hátsó alakzat meccsek óta adott, és a Porto elleni meccshez képest valószínűleg a középpályán sem változik sokat a csapat. A nagy kérdés persze, hogy egy, vagy két csatárral fogunk rohamozni, tehát az álomkóros Saviola foglal még egy helyet, vagy erős széljátékkal lesöpörjük a szőröstalpúakat románokat a pályáról. Az én mágnestáblámon egy Javi Garcia-Witsel duó előtti Nolito-Aimar-Gaitán jóval több veszélyt rejteget Cardozoval a csúcson, mint egy passzív négy fős középpálya, ami előtt Saviola lábatlankodik, és Cardozot darálják.

Reméljük Jorge Jesus is így gondolja, hiszen ez az Otelul Galati nem lehet sokkal erősebb ellenfél, mint egy Guimaraes, vagy Leiria, de főbb az óvatosság, és a jól bevált játékrendszer.

Elvégre nem piknikre készülünk, hanem bevenni a Balkánt...

Zárásképp pedig a románok beharangozója. Valahol az is bravúr, hogy sikeresen nem raktak bele egyetlen Benfica-snittet sem: