Itt a szombat, vártuk már, ellenfél a Beira Mar. Lehet nyerni, lehet önbizalmat növelni, és legfőképpen lehet meglépni, hiszen holnap a Porto a sebzett/tetszhalott oroszlánnal fog megküzdeni. Nyerni fogunk? Muszáj!
Portugáliában négyféle csapat van:
1. Az isteni, az igazi. A Benfica. Imádom, muszáj látnom streamen is a kupaszenvedést, a nyári felkészülést, mindent.
2. A Porto. Gyűlölöm, utálom őket, minden csapatnak tudok szurkolni, aki ellenük játszik, és soha nem fogom megérteni, hogy hogy lehet szurkolni nekik.
3. Braga és Sporting. Jó arcok, kicsit idegesítőek, amikor megnő az arcuk, felcseszik az ember agyát, amikor kiejtenek minket az Európa-liga elődöntőjéből, de mégiscsak portugálok. A Sportingon jobban tudok kárörvendeni, a Braga viszont egy évben csak 2-3 alkalommal zavaró, mégpedig amikor velünk játszik.
4. A kiscsapatok. Ők adják a portugál futball lelkét. Mindig teltházas meccseken láthatom őket (amúgy kb. magyar NB1 az átlagnézőszám, ha nem a nagyok mennek vidékre), és átérzem, hogy milyen nagy dolog egy-egy ilyen település életébe, hogy évente láthatja a Benficát. Ide tartozik mai ellenfelünk, a Beira Mar is.
Amikor egy ilyen csapatot látok játszani, akkor mindig egy olyan idillikus képpé varázsolom magamnak a dolgot, hogy ők az utolsó bástyái a szerethető futballnak, ahol nincs még pénz, nincs dopping, és legfőképpen bunda. Szerencsére csak tévében látom őket, így a játékosaikat nem látom páváskodni a bevásárlóközpontban, nem látom őket az éjszakai életben, és hatalmas sportautóik is rejtve maradnak előttem. Talán érthető, ha nem is akarom nagyon kapargatni a felszínt, és megelégszem ezzel az általam jól megkonstruált hamis képpel.
A Beira Marra különösen igaz, hogy ünnep számukra a Benfica elleni meccs, az utóbbi években rendesen alámerültek a portugál másodosztálynak, de most második éve újra itt vannak a legnagyobbak között. Itt vannak, és öt meccs alatt három döntetlennél tartanak. Ez a három pont egy erős utolsó helyre elég, de a két vereség a Portótól (4-0), és a Bragától (3-1) került a statisztikába. Nincs kérdés, nekünk is egy magabiztos győzelem lehet az egyetlen elvárásunk ma este.
A Beira Martól nem várok mást, mint hogy foggal körömmel próbáljon kapaszkodni a 0-0-ba, majd ha eldől a meccs, akkor szimpatikusan élvezzék ki a Luzban töltött maradék idő minden pillanatát. Márciusban Cardozo duplájával, és Gaitán góljával simán elvertük őket, de idegenben csak egy sovány 1-0 jött össze. Most jó lenne megszórni őket, még akkor is, ha van valami fura előérzetem. Az utóbbi idők játéka a legkevésbé sem megnyugtató, Cardozo sérült, Luisao eltiltott, így még igazi vezére sincs a csapatnak. Ehhez hozzá jön még, hogy az egész Beira Mar kerete ér annyit a transfermarkt szerint, mint a nálunk mellőzött Oládzsonn, úgyhogy ijesztően nagy az esély arra, hogy elbízzuk magunkat.
Ne tegyük!
Ma, 21:25, élőben a DigiSport1-en!