Sok szempontból megközelíthető egy mérkőzés utólagosan. Most vegyük az izgulást, az izgalmakat, mint olyat. Egy Benfica meccs bárhogy alakul, bármennyire sima, vagy bármennyire annak tűnik, egy valami mindig állandóságot képvisel, ami nem más, mint Jorge Jesus üvöltései, bekiabálási, dührohamai, ha 0-0, ha 5-0. Tegnap egyet sem láttam, talán az elmúlt több mint 3 és fél évben először. Pedig lisszaboni derbit játszottunk. Tényleg ennyire sima, izgalommentes meccs volt? Igen. Sok szempontból megközelíthető egy mérkőzés utólagosan. Most vegyük az izgulást, az izgalmakat, mint olyat. Egy Benfica meccs bárhogy alakul, bármennyire sima, vagy bármennyire annak tűnik, egy valami mindig állandóságot képvisel, ami nem más, mint Jorge Jesus üvöltései, bekiabálási, dührohamai, ha 0-0, ha 5-0. Tegnap egyet sem láttam, talán az elmúlt több mint 3 és fél évben először. Pedig lisszaboni derbit játszottunk. Tényleg ennyire sima, izgalommentes meccs volt? Igen.
Az az igazság, hogy nekem szimpatikus ez a Sporting. És tényleg, ez most nem egy iróniában gazdag lealázó szöveg kezdete. Jesualdo Ferreira érkeztével helyreállt a rend, elkezdték nyeregetni a meccseket, ikszeltek a Portóval (nagyon köszi!), és bár szánalmas volt amit ősszel produkáltak, a bajnokság jelenlegi szintjének is köszönhetően 4 körrel a vége előtt harcban vannak az Európa ligát jelentő 5. helyért. De ami a legjobban tetszik bennük, az, ahogy a fiatal tehetségeket kezelik. Tegnap több olyan játékos is kezdőként kapott lehetőséget, akik a mostani Benfica ellen még kevesek voltak ugyan, de idővel ez változhat, és változni is fog. És nem utolsósorban többségük portugál, tehát hiába gondolják sokan, hogy a mostani generáció kivonulása után már nem lesz ilyen szintű tényező a portugál válogatott, a jövő nagyon is jól látható. André Martins, Bruma, vagy éppen Tiago Ilori lesznek a jövő emberei közül néhányan, akik neve most még sokaknak semmit sem mond, de mindennek eljön az ideje.
Ha neked jut a meccs egyéni értékelése valamint az elemzés is, az azért jó, mert bepótolhatod, ami az előbbiből kimaradt, és most azért lesz ilyen. Öö, igen, most az eredményt is leírom elsőre...
Szóval, idegesen kezdtünk. Ez valahol érthető, mivel a magabiztos előny tartásához a portói győzelem ismeretében csak a 3 pont volt elfogadható, a Sporting pedig fogadkozott ugyan, de ők is tudták, hogy az El selejtező eléréséhez valószínűleg nem a Luzban kerülnek majd közelebb. Az első 10 percben azonban megköszönhettük előbb van Wolsfwinkelnek, majd Joao Capela sporttársnak az eredmény megtartását. A holland különösebb megerőltetés nélkül kerülte meg Garay-t (!), aki nem túl szabályosan próbálta szerelni az ötös környékén. Végül azért nem lett belőle büntető, mert rickyfiú gólt akart lőni, nem tizit, Artur cserébe a helyén volt és szögletre mentett. Pár perccel később a tegnap este agyondicsért Maxi alukált édesdeden a 16-oson belül, majd annyira még utolérte az őt lendületből állva hagyó Capelt, hogy istenesen bokán rúgta, legalábbis a lassítás ezt igazolta. Capela nem látta, köszi meg minden, amúgyis olyan angolsággal fújkált az ember, hogy az anglikán liga síposai se mertek néha odanézni. Szerencsére következetesen, ide is, oda is, teszem hozzá gyorsan, ezt az egyet leszámítva, de ezt írjuk a hazai pályára. Ha a Porto megint bíróvásárlással akar bajnok lenni, akkor mire vár? Azt hiszik, elég lesz majd Proencát küldeni a 29. fordulóban?
Garay próbája
A félidő közepére aztán kezdtük átvenni az irányítást, és ez elindított egy folyamatot. Az irányításátvételt néhány percnyi egykapuzás követett, majd a 36. percben Lima még lemaradt Gaitán centerezéséről, Salvio már nem, és senki sem zavarta abban, hogy ballal a hosszúba tekerjen. A félidő végéig semmi sem változott, a Sporting fiataljai megrogytak, de nem tudtuk növelni az előnyt.
Nekünk pedig általában nem tesz jót a szünet, főleg ha előtte jól játszunk. Ez ismét tökéletesen bejött, az első negyed óra ugyanúgy a zöld-fehéreké volt, mint a kezdést követően, igaz, helyzetekig már nem jutottak. Persze lepörgött az a bizonyos 10-15 perc, ami az ébredésünkhöz ilyenkor szükséges, ezután pedig minden a mi elképzeléseink szerint alakult. A meccs csordogált, és mivel az ördög nem alszik, nem tudtam teljesen megnyugodni, mert hiába nem tudott semmit felmutatni a Sporting a lelkesedésen kívül, egy gólt bármikor lehet találni, és utána piszok nehéz újra felpörögni. Szerencsére a srácok hamar megnyugtattak, mert rögtönöztek egy olyan akciót, amit megkockáztatom, hogy így, ebben a formában még senki, és amit eléggé érdemes megnéznetek:
Nos, ha ez megvolt, úgy érzem mondandóm lényegi részének végéhez érkeztem. Volt még hátra negyed óra ugyan, de a meccs eldőlt, az idő pedig gyorsan eltelt. Összességében nem játszottunk igazán jól, de ez a Benfica annyira egyben van, hogy már-már elhiszem, hogy legyőzhetetlen. És mivel október óta nem kaptunk ki, már nem is tudom, milyen vereség után anyázni. Gyönyörű este volt!