2019 januárja kétségkívül az Antarktisz és a magyar extrém sportolók hónapja. Rakonczay Viktor a szárazföld széléről indulva első magyarként elérte a Déli-sarkpontot, Neszmélyi Emil megmászta a kontinens legmagasabb pontját, a 4892 méter magas Mount Vinsont, Tóth Sándor pedig meghódította a Mt. Sidleyt, és első magyarként teljesítette a Volcanic Seven Summits kihívást. Hogy mi is az utóbbi?
A Volcanic Seven Summits lényege: megmászni minden kontinens legmagasabb vulkánját. Tóth Sándor először 2016-ban Afrikában, a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsára ért fel, ezt követően az iráni Damavandot, az orosz Elbruszt, a mexikói Pico de Orizabát, a pápua új-guineai Giluwét és a chilei Ojos del Saladót is kipipálta. A sor végére az Antarktisz 4285 méter magas vulkánját, a Mt. Sidleyt hagyta, amelynek tetejére január 15-én ért fel. Teljesítményének értékét növeli, hogy a hegyre idáig világszinten is kevesebb mint ötvenen indítottak sikeres expedíciót.
Tóth Sándor január 9-én Neszmélyi Emil társaságában, repülővel érkezett az Union gleccserre, ahol találkozott az Antarktiszt a visszafelé induló géppel elhagyó Rakonczay Gáborral is. A Mt. Sidley lábához két nappal később szintén repülővel indult tovább, majd néhány napos akklimatizációt követően –30 fokos átlaghőmérsékletben kísérelte meg a csúcsmászást. Az oda-vissza 17.2 kilométeres távon mély hó és tükörjég váltotta egymást, de ez sem tántoríthatta el céljától. Egy orosz és egy indiai mászó, valamint kísérők társaságában biztonságosan meghódította a vulkánt, visszaért az alaptáborba, később pedig az Union gleccserre.