A legutóbbi terepes futásom érdekesen alakult. Vártam, hogy végre felfuthassak a hegyemhez, s látszólag a körülmények is tökéletesen alakultak. Előző nap elugrottam a közelben levő sportáruházba, hogy vegyek pár futócuccot magamnak. (Megjegyzem, ez az az áruház, ahová nem tudok olyan időpontban menni, hogy ne legyen tömeg, és a már kibővített parkolóban is nehezen lehet szabad helyet találni, úgyhogy én már nem hiszek egyetlen olyan kimutatásnak sem, amely szerint a magyarok keveset sportolnak.) Az utóbbi időben a ruhák, cipők tekintetében teljesen átalakult a fontossági sorrend: már nem tudok elájulni a kirakatok előtt egy-egy szép ruha vagy magassarkú láttán, ellenben ezzel párhuzamosan nőtt a vonzalmam a sportboltok árukészlete iránt. Itt órákig el tudok nézelődni, mindig találok valamit, amit muszáj megvennem, sőt meggyőzöm magam, hogy normál ruhát (amiben például dolgozni lehet) majd inkább a következő hónapban veszek. A legjobb az lenne, ha futócuccban járhatnék dolgozni, és minden probléma megoldódna :-)
Ilyenkor (is) legyünk nagyon büszkék magunkra!
Ennyi bevezető után nézzük, mások milyen futóélményeket osztottak meg.
TEREPSPORT. HU
A népszerű oldalon interjút olvashattok Bede Annamari terepfutóval. A cikkből kiderül, hogy Annamarinak milyen motivációs tanácsai vannak a terepfutáshoz, mitől rémült meg egy Balboa-kör alkalmával, hogy hol találkozott pucér futópasival, és hogy miért bukta el (szó szerint) a berlini maratoniján a megálmodott időt.
FEJESDORA.COM
Dóri jelenleg triatlonversenyre készül, heti tizenkét (!) edzése van. Ami a biztos pont nála, az a futás, pedig gimiskorában ő sem szerette ezt a sportot, (ahogyan sokan mások sem, most meg már el sem tudják képzelni az életüket nélküle). A netnaplójából kiderül, hogyan viszonyul az úszáshoz, s a három sportágból melyik a gyenge pontja.
FUTNIMENTEM.HU
A futótársakkal szoktunk vitázni a futócipők tisztítását illetően, mert az egyik álláspont szerint tilos mosógépben kimosni, én viszont néha beteszem a gépbe, amikor már úgy érzem, vállalhatatlan.
NEMAZE.BLOG.HU
Simonyi Balázs futóeposzát elolvasni meglehetősen időigényes, ám annál élvezetesebb. No persze, nem a sérülés miatti szenvedést (mert az nagyon sajnálatos), bár az ultrafutó üdítően ír erről is, hanem azért, mert imádtam a kínai versenyekről írt beszámolókat, a beágyazott videókat és fotókat.
Az egyik kisfilmen az éremgyártók kínálatát láthatjuk, ott aztán van fantázia! Ilyen medáliákat álmomban sem tudtam volna elképzelni – nézzétek meg! Lehet tehát hajtani a szebbnél szebb díjakért: itt a versenyszezon, sérülésmentes, csodálatos távokat mindenkinek! Fussatok, fusssatok!!!
Rengeteg írás kering a neten arról, hogy ki a sportoló, futó, testépítő, akármi... Ki az igazi kemény csávó, ki a valódi harcos – blablabla... Megmondóemberek, mindenhez IS értő sufniszakik mondják meg a tutit ezekben.
Legtöbbször ezek csak hatásvadász posztok, de sokszor az a megfellebbezhetetlen vélekedés is benne van, hogy akik írják, azt sugallják, az a jó, amit én csinálok, ahogy én csinálom, és ha úgy csinálod te is, akkor leszel igazán tökös gyerek. Ha meg nem, akkor nem is vagy sportoló, futó, akármi. Sok ilyet látok – sajnos... A posztokat sohasem élsportolók, vagy profi edzők írják, nekik erre nincs szükségük, nem akarnak így népszerűek lenni, s nem szokásuk becsmérelni másokat erőfeszítéseikért.
A kérdés azonban aktuális: ki a sportoló?
Szerintem az, aki rendszeresen sportol, aki kimegy munka után futni, aki este lemegy a terembe. Sportoló, aki kitartóan űzi azt, amit választott, aki küzd, aki odateszi magát – ha kap érte érmet, ha nem. Nem az eredmények tesznek sportolóvá, hanem a sport szeretete, a sport iránti alázat.
Szerintem egyvalami igazán lényeges: ha sportolunk, akkor szívből tegyük oda magunkat.