Eddig minden évben rajthoz állt. Hol hallott először a versenyről?
Bérces Edittel, magyar bajnoknővel futottam még kétezerhétben, ő mesélt az Ultrabalatonról. Elmondta, hogy június végén tartják, és nagyon kedvesek a szervezők. Júniusban nem volt sok ultraverseny az ünnepek, a gyerekek vizsgái, a szünidő és a meleg időjárás miatt sem.
Addigra már majdnem minden országban futottam Európában, Magyarország kivételt jelentett. Az Ultrabalaton kétszáz kilométer felett volt, de ez is vonzóvá tette a rendezvényt.
Jön az egész család?
A fiam, Angel és a feleségem, Francoise most Görögországba, Delphoiba megy kétszáztizenöt kilométert futni. Engem Teddy fiam kísér el, aki egyébként futballbíró. Csütörtöktől hétfőig Balatonfüreden leszek, hogy megmutassam a Balatont Teddynek, mivel ő most jön először Magyarországra.
Mik az idei céljai?
Az időjárás függvényében a verseny teljesítése. A táv felénél szoktam szigorítani az önmagammal szemben támasztott elvárásokon, a fizikai állapotom és más körülmények figyelembe vételével.
Mit gondol a versenyről, sikeresen fejlődik évről évre?
Csak jókat mondhatok, az Ultrabalaton hatalmas fejlődésen ment keresztül az évek alatt. A megrendezés júniusról május közepére csúszott, tudom, ez jobb, én mégis a júniust részesíteném előnyben, mivel akkor nem nagyon rendeznek versenyeket. Nőtt a résztvevők és a csapatok száma is. A rajt és a cél helyszínének változása lehetővé tette, hogy sokkal többet lássunk a tájból mind nappal, mind éjjel. A távolság kétszázhuszonegy kilométerre nőtt, így nehéz tartani a harminckét órás szintidőt, ha az időjárási viszonyok zordak.
Rengeteg kedves futóismerősöm van itt minden évben. A hangulat mindig nagyon kellemes, olyan az egész, mint egy hatalmas buli!