„Az Appalachian Trail számomra zarándoklat volt, azért teljesítettem, hogy megosszam Isten szeretetét mindenkivel, akivel találkozom.”
Ahogy Blind Courage (Vak bátorság) című, 1991-ben megjelent önéletrajzi könyvében leírja, élete sokáig a mindenki által normálisnak vélt kerékvágásban zajlott. Egyetemet végzett, kémiatanárként dolgozott. Huszonnyolc évesen azonban egy betegség következtében részlegesen elvesztette a látását, nyolc évvel később pedig teljesen megvakult. A tragédiát nem tudta feldolgozni, az alkoholizmusba menekült, napi több doboz cigarettát szívott, többször nősült, de mindegyik házassága megromlott. A mélypontot az jelentette, amikor legfiatalabb fia kokaintúladagolásban életét vesztette.
A hihetetlen mély gödörből saját bevallása szerint Jézus Krisztus segítségével lábalt ki, úgy, hogy sohasem kért segítséget. Egyik napról a másikra megérezte az isteni gondviselést, és előbb az alkoholfüggőségtől, majd a cigarettától szabadult meg. Orient nevű vakvezető kutyája társaságában elkezdett túrázni, ami annyira elnyerte a tetszését, hogy ötvenes éveinek elején az Appalachian Trailnek is nekivágott. Sokan bolondnak tartották, ő azonban megmutatta küzdeni tudását: térkép, GPS és iránytű nélkül nyolc hónap alatt teljesítette a távot. Túrafelszerelésének elengedhetetlen részét képezte egy speciális térd- és lábszárvédő, azzal védte lábát a sorozatos esésektől.
„Sohase veszítsd el a hited, és sohase add fel!”
A sorozat 1. része: Gatewood mama, a túrázás nagyasszonya
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!