Blaskó Mihály: kisdobos az úttörőtáborban

Mármint a futás nagyon is valóságos lesz, csak a személyes találkozások és a váltás lesz virtuális.

,,Mikor induljak? Késő este, éjszaka, hajnalban, déli tizenkettőkor? Készen állok” – nevetett Blaskó Mihály, az első magyar, aki nemcsak teljesítette a Spartathlon távját Athéntól Spártáig (245 kilométer), hanem vissza is szaladt a görög fővárosba. Az már ugye csaknem ötszáz kilométer, ami autóval is megterhelő, kerékpárral meg rettenetes – a Buda Gourmet étteremvezetője viszont futva tette meg a távot. Pénteken rajtolt, kedden ért célba.

,,Nagyon szeretem a Balatont, és nagyon megszerettem a futást, így az UltraBalaton a legkedvesebb versenyeim egyike lett. Gyerekkoromban hónapokig voltunk a családommal Káptalanfüreden, mert a szüleim vezették ott az úttörőtábort. Nyitás előtt mentünk, aztán persze ott töltöttük az egész nyarat, majd összepakoltunk, takarítottunk – minden utcát, fagyizót, fát-bokrot ismerek arrafelé, nagyon erős a kötődés. Így amikor az UB-versenyeken arra jártam, persze hogy eljöttek a régi emlékek.”

,,Először az interneten talált versenyzőtársammal, Taskovics Zsolttal duóban teljesítettük a távot, aminek már hat-hét éve, aztán egyedül vágtam neki a tónak: már négyszer megcsináltam. Nagyon szeretem azt a vidéket, és van lehetőség futás közben is gyönyörködni a tájban: Köveskál, Dörgicse, Nemesgulács – azt a szakaszt különösen kedvelem.”

Közös kedvencük Aszófő. Amióta egyik haverjuk szóviccet gyártott a település nevéből (egy betűt elé tett…), már azon nevettek, hogy az a rész – erős tájszólással… – nem szúrhat ki velük. Amikor Balatonvilágosról, a Club Aligától rajtoltak, nagyon megszerette a keszthelyi fordítót is: fél táv, egy jó kaja és kis pihenő után úgy folytathatta, hogy már nincs sok hátra.

A Buda Gourmet átmenetileg nem üzemel, és bár munka így is akad, Blaskó Mihály kihasználja a megnövekedett szabadidőt. Mint fogalmazott, évek óta nem volt szabad hétvégéje, hát még ennyi egymás után – magától értetődik, hogy az edzésekre fordítja a pluszórákat.

,,Havonta négyszáz kilométer megvan, de ötszáz is volt már – fogalmazott. – Többet futok, noha nincs egy elérendő, konkrét cél, amelyre felkészülnék. Nem idegesítem magam vele: legyünk túl a vírusveszélyen, aztán újraindulnak a versenyek is. Titkon azt remélem, a Spartathlon idejére, novemberre normalizálódik a helyzet, annak a versenynek újra szívesen nekivágnék – ugyanúgy Athéntól Athénig!”

Mostanában az emelkedőket keresi. Számításai szerint hatezer métert futott már felfelé, és érzi, hogy egyre gyorsabban halad hegynek fel, ami jó érzés. A változatosság jegyében kipróbálta a kerékpárt is: 120 kilométer oda-vissza a Velencei-tóhoz, ott egy kör futás a tó körül (legközelebb kettőt tervez), és bicajjal vissza. Jót lehet aludni utána.

,,Ráadásul a kedvesem, Barbi sós burgonyás pogácsája is tökéletes, nagyon jólesik edzés közben, rengeteg sót pótolok vissza, és még isteni finom is!” – tette hozzá Blaskó Mihály, aki tehát nem állt meg. De miért is tette volna? Készen áll, hogy – Bogárdi Szilvia után – az NN Ultrabalaton-Nemzeti Sport sztárváltó tagjaként rója a kilométereket.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!