Kutyás vágta Hummel-módra

 

Nap mint nap sokan futnak kutyával, így érthető, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvend a canicross. Ugyanakkor a műfaj több annál, mint egy jószággal edzeni, hiszen a két fél együtt, szárral összekötve fut. Tavaly januárban Lesi Zoltánnal beszélgetve már honlapunk is foglalkozott a canicrosszal, most pedig a 2017-ben és 2019-ben is Európa-bajnok Hummel Zoltán révén „merülünk” el a sportág rejtelmeiben.

„Egy feleséggel – válaszolta nevetve Hummel, amikor arról kérdeztük, kutyával vagy futással kezdve ismerkedett meg a canicrosszal. – Kutyabolond voltam, ám tizenöt év után elvesztettem a kutyámat, és nem akartam másikat, mert féltem, hogy érzelmileg megint összetöröm magam. Aztán a feleségem nagyjából két év alatt rábeszélt, hogy igenis legyen kutyánk. Ez hat éve történt, akkor érkezett a házhoz Fanta, a magyar vizsla.”

Aztán felesége, a 124-szeres válogatott labdarúgó, Hummel-Smuczer Angéla felfedezte a canicrosst: egy műsorban látta, hogy a kutyával összekötve is lehet futni. Akkor férje – még kezdetleges módon – pórázt csatolt a kutya nyakörvére és a saját övére.

„Nem kellett volna… Tíz lépés után beleszerelmesedtem! A kutyának lobogott a füle, imádta, én meg egész más tempót értem el vele, mint nélküle.”

Rögtön be is neveztek egy versenyre, ám a korábban megvásárolt felszerelés nem volt szabályos, kis híján el sem indulhatott. Még a helyszínen beszerzett azonban egy másik eszközt, így mégiscsak rajthoz állhatta. Rögtön a második helyen zártak, majd még abban az évben országos bajnokok lettek, ahogy azóta többször, összesen négyszer.

Közben egy kedves barátja, Tóth Attila kölcsönadta neki kutyáját, Forestet, akivel annyira gyorsan összhangba került, hogy „addig jártam a nyakára, míg eladta nekem a szépségét”. A versenyeken már vele fut.

„Nem kellett tanítani, gyakorlatilag kész kutyát kaptam. Tudta, hogy viselkedjen a rajtban, képes önálló döntéseket hozni, szerencsés voltam.”

Az Északi Szánhúzó Kutyások Sportklubjának tagja ma már edzővel, Varga Józseffel dolgozik, a kezdeti heti 20-30 kilométer 60 körülire ugrott, de olykor 100 kilométert is megtesz. Ajánlja is, hogy némi sportmúlt nélkül vagy felkészületlenül senki se vágjon a canicrossba, mert balesetveszélyes lehet.

Szerinte akár kilométerenként egy perccel is gyorsabban fut az ember a kutya által kikényszerített tempóban. Egyébként Forestet nehéz is lenne pusztán közös futással fejleszteni-terhelni, ezért sokszor kerékpárral edzi őt – Hummel fékez, a kutya húz.

A kétszeres Európa-bajnok (akiért – ahogyan a sportágért – a Magyar Kutyasport Szövetség is sokat tesz) egyenes pályán 2:38-as kilométert is képes Forresttel, míg a két kilométeres pályán általában 2:45-ön belül tesz meg ezer métert – ám a toptempó, a 2:20 „félelmetes” neki.

„Aki olyat tud, az ezerötszáz méter síkfutásban is versenyképes lenne a nemzetközi atlétikai mezőnyben”.

A karanténidőszak nem különösebben viselte meg, hiszen lakhelyétől nem messze, Sződ és Csörög között is tudott edzeni, ráadásul több virtuális versenyen is részt vett. Például a LightCross-viadalon, amelyen 21 ország legjobbjai indultak, mindenki a saját környezetében teljesítette a távot.

Ugyanakkor várja a hagyományos viadalokat – nemcsak a kutyával együtt, közösségben az igazi futni.

 

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!