Boros Péter a Gyulasport Nonprofit Kft. igazolt futója, emellett negyedéves joghallgató a Szegedi Tudományegyetemen. A fiatal sportoló tíz éve fut, kétszer vett részt a Korinthosz 80-on, ám nagy célja, hogy egyszer a Spartathlonon is megméresse magát.
„Kétezertizenegyben, gimnazistakoromban kezdtem el futni egy fizikai alkalmassági felmérő miatt, mert a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán szerettem volna továbbtanulni – mondta a 28 éves Boros Péter. – Akkoriban nem sportoltam, rendesen volt rajtam súlyfelesleg. Elkezdtem futni, először csak egy, majd kettő, aztán öt kilométert teljesítettem. Túl gyorsan haladtam, össze is szedtem egy csonthártyagyulladást, de a felépülés után folytattam a sportot.”
2012 elején sikerült neki a felmérő, ráadásul sokat is fogyott, májusban pedig részt vett első versenyén. Két barátjával futották le a gyulai Várfürdő Félmaratonit, hét kilométer volt az ő része. Az egyetem alatt sokat mozgott, tovább fogyott és egyre gyorsabb lett. 2014-ben lefutotta első félmaratoniját, majd a rá következő évben az első maratoniját is.
Ez mérföldkő volt, annak ellenére, hogy a következő másfél évben nem futott semennyit. Ez a szünet meghozta a negatív hozadékát, ismét felszaladtak a kilók, ám ezután komolyan vette a futást. 2017 tavaszán kezdte újra, akkor érezte úgy, muszáj volt változtatnia.
„Ebben az évben négy félmaratonit teljesítettem, majd a nagy változást a 2018-as év hozta. Akkor kezdtem el érdeklődni az ultrafutás iránt, majd áprilisban elmentem az egyik példaképemmel, Zahorán Jánossal futni. Ő háromszoros Spartathlon-teljesítő, sokat mesélt az ultrafutásról, és közben arra gondoltam, hogy ez kell nekem!
Boros Péter úgy érzi, van még ideje a szép eredmények eléréséhez. Gyulán olyan közösségbe került, amelyben úgy érzi, minden adva van a fejlődéséhez, nagy motivációt merít a többiekből. Fiatalnak számít az ultrások között, így van még ideje, neki a futás kikapcsolódás, átgondolja közben a dolgait, kiszakad a mindennapok mókuskerekéből. A sportoló idén nyáron teljesítette az UTT hatvanöt, és a Korinthosz nyolcan kilométeres távját.
„2019-ben teljesítettem az első Korinthosz 80-as távot nyolc óra hat perces idővel – mondta. – Nagy szó volt ez nekem, élveztem a futást, igazi kaland volt. Erre az évre még rányomta bélyegét a koronavírus-járvány, a főversenyem a Balaton Szupermaraton egyéni teljesítése lett volna, de sajnos elmaradt. Júliusban az UTT 65 kilométeres távján szerepeltem, majd jött a Korinthosz 80. Ezután egy tizenkét órás verseny következett volna, ami a járványhelyzet miatt ugyancsak elmaradt.”
A gyulai futó elmondta, neki az ultrafutás csapatsport. Szeret visszagondolni az első páros Balaton-kerülésére és a tavalyi Kékes Csúcsfutásra. Alföldi futóként nincs lehetősége szintes edzéseket végezni, mégis egy óra alatt ért fel a csúcsra, aminek nagyon örült, de minden eredményt, ami a neve mellett szerepel, közös eredménynek tekint.
„A kísérőcsapatom nélkül semmire sem mennék. Az is fontos számomra, hogy minden versenyen Gyula városát képviselhetem – tette hozzá. – Jövőre ott szeretnék lenni a hat-, és a tizenkét órás országos bajnokságon, illetve a Korinthosz 160-on is szép eredményt akarok elérni. Akár olyat, ami a Spartathlon-kvalifikációhoz is elég. Nem szeretnék még nevezni a legendás versenyre, csak akkor, ha úgy érzem, képes vagyok megfelelő időt futni. Természetesen a távlati célok között szerepel a Spartathlon, de az még odébb van.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!