Mindössze másfél éve fut maratonin túli távokat, a hetvenkét órás futás pedig már igazán nagybetűs ultrának számít. Mikor vette a fejébe, hogy erre a versenyszámra koncentrál? Mi volt az a jel, ami arra biztatta, hogy érdemes erre ráhajtani?
Az első maratoninál hosszabb távot kétezerhúsz szeptemberében futottam – kezdte a sportriporterből, majd pókerbajnokból lett triatlonbajnok, az édesanya és vállalkozó, Viki Brown, avagy Szilasi Viktória. – A hetvenkét órás futás úgy jött a képbe, hogy szeretnék egy hatnapos versenyen jól menni, és úgy gondoltam, hogy a háromnapos tökéletes felkészülés lenne, mert ahhoz már elég hosszú, hogy kijöjjenek a problémák. Nagyon sok mindent sikerült tesztelnem, amit szerettem volna.
Hogyan viszonyul a huszonnégy órás, a negyvennyolc órás és a hetvenkét órás futás egymáshoz? Hogyan kell elképzelnie a kezdő futónak vagy kívülállónak?
Attól is függ, hogy kinek mi az erőssége, illetve mi a célja a versenyen. Ahhoz, hogy valaki huszonnégy órás futáson jó legyen, még mindig aránylag gyors futónak kell lennie, hogy az a könnyűnek mondható tempó, amelyet huszonnégy órán keresztül tartani tud, még mindig elég gyors legyen. Nem vagyok gyors futó, ezért nekem előnyösebb, ha a táv még huszonnégy óránál is hosszabb, mert akkor egyre kevésbé számít a gyorsaság. De azért a negyvennyolc órához még mindig kell egy erős első nap, tehát a negyvennyolc órás versenyszámban még mindig azok jók, akiknek lényegesen erősebb a maratoni idejük, mint nekem.
Hetvenkét óránál jönnek képbe először azok a körülmények, amelyek az oldalamra billentik a mérleget, például az alvásmegvonás és a logisztika megtervezése. Negyvennyolc órát még végigmegy az ember alvás nélkül, de hetvenkettőt már nem lehet.
Nagyon sokat segít, hogy a triatlonból jövök. Több olyan probléma, amellyel az ultrások küzdenek, nekem nem létezik. Ilyen például a frissítés. Azt úgy, ahogy van, áthoztam a triatlonból. És ha valami miatt nem tudok futni, akkor általában még mindig tudok úszni vagy biciklizni. Ez előtt a verseny előtt két héttel lesérültem, ezért például az utolsó hosszú futást kicseréltük egy hosszú biciklizésre.
A verseny neve, a Jackpot Ultra elég stílszerűen hangzik, főleg, ha a pókeres múltját is figyelembe vesszük. Az elismerés egyúttal pénzdíjat is jelentett?
Pénzdíj nem volt a versenyen, a Jackpot Ultra arra utal, hogy Henderson, ahol a versenyt rendezték, gyakorlatilag Las Vegas külvárosa.
Hogy ment? Mit érzett a verseny után?
Csaknem 300 mérföld az új női rekord
Az ultrafutó versenypályák vonalvezetése többféle lehet. Terjedhetnek ponttól pontig (Miskolc–Kassa), oda-vissza pályán (Athén–Spárta–Athén), egy nagy körön (Ultrabalaton) vagy kisebb aszfaltozott körön. Utóbbi típust követte a Las Vegas közelében februárban rendezett Jackpot Ultrafutó Fesztivál, amelyen az amerikai száz mérföldes bajnokság mellett a ritkaságnak számító 72 órás futásban is hirdettek versenyt. A kanonizáltnak mondható versenyszámok, azaz a 100 kilométeres, a 24 órás, a 48 órás és a 6 napos világversenyek mellett ugyanis egyre népszerűbb a 72 órás futás. Nos, amíg a Jackpot Ultrafutó Fesztivál száz mérföldes számában abszolút győztes Camille Herron tarolt, a női 72 órás versenyszámban a kanadai-magyar Viki Brown győzött. Az aszfaltozott és murvás körpályáján elért 288.3 mérföldes (463.97 km) eredményével megdöntötte a háromnapos futás női világcsúcsát. A korábbi legjobb eredmény 1990 óta Sandra Barwick nevéhez kötődött, az új-zélandi hölgy 285.8 mérföldet, azaz 459.95 kilométert futott.
Ahhoz, hogy valaki jó eredményt érjen el ultrafutásban, nagyon sokat számít, hogy milyen a segítője, pontosabban hogy hogyan sikerül együttműködni vele, velük. Ha világcsúcsra hajtunk, elengedhetetlen a jó társ a pálya szélén. Jól gondolom?
A segítő külön történet. Megszerveztem, hogy ketten jöjjenek segíteni, mivel hetvenkét órán keresztül egy ember nem tud végig ott lenni. Az egyik ismerősömmel, a barátnőm férjével repültünk Torontóból. Béla nem fut, de már segített néhányszor kis versenyeken. A fő segítőm viszont, aki mindent tud és már nagyon jól ismer, csak nyolc órával a verseny kezdete után ért volna a helyszínre.
Hatalmas hóviharok dúltak az északi államokban pénteken, amikor a verseny kezdődött, és törölték Brian, a fő segítő gépét. Így szegény Béla, aki gyakorlatilag először volt velem jelentősebb versenyen, magára maradt a három napra, de olyan hősiesen helytállt, hogy el sem tudom mondani.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!