Szereti az extrém kihívásokat, semmitől nem riad vissza, jöhet sár, eső vagy hó

Hohner Henriett nem tudja elképzelni az életet terepfutás és túrázás nélkül. Az év elején Lengyelországban vett részt egy teljesítménytúrán, ami nagy élmény volt, mert szereti az extrém helyzeteket, kihívást jelent neki, ha nehezítő körülményekbe ütközik.

„Három és fél éve kezdtem el a futást, teljesen a nulláról – mondta a Csupasportnak Hohner Henriett. – A magánéletemben történt valami, amit le akartam vezetni, ezért választottam a futást. Minden második este kimentem, eleinte ötszáz métert futottam, majd ötszázat sétáltam és így tovább. Így remekül le tudtam vezetni a feszültséget.”

Ezért ha terhelést kapott, megfájdult, hat hetet kellett pihentetnie, majd a huszonegy kilométeres Tihany Crosson már rajthoz állt, és dobogón végzett. Egy évvel ezelőtt aztán feltöltötték a térdét, most azt mondja, szerencsére rendben van.

2021-ben huszonnyolc versenyen vett részt, amelyek mellett instant köröket is futott a párjával, ugyanis a legtöbbször együtt szelik a kilométereket. Tavaly év elején még a mezőny hátsó, az év végére már az első felében ért célba.

Edző nélkül, érzésből futott, s érezte, hogy egyre jobb a tempója. Az őszi Ultrabalaton Trailen háromfős csapatban vett részt, ott gondolkodott el azon, hogy edzővel talán még többet fejlődhetne. December óta már trénerrel, Szabó Sándorral készül, s minden területen érzi a fejlődést.

„Mióta edzővel készülök elképesztően sokat fejlődtem. Azóta néhány versenyen és egy lengyelországi teljesítménytúrán vettem részt, így érzem magamon a változást. Utóbbit még kétezerhúszban nyertem a Tihany Crosson, ám most tudtam csak elmenni a Csúcsforma Sportegyesülettel.

Imádok túrázni, imádom a hegyeket és a természetet. Ráadásul szeretem az extrém helyzeteket, ha sáros, esős a talaj, vagy éppen bokáig ér a hó, ezek a nehezítő körülmények remek kihívást jelentenek.

Brutális hóesésben és hófúvásban érkeztünk a magasan lévő lengyel menedékházba, innen indult a túra. Nem is mehettünk feljebb a lavinaveszély miatt, ám azokban a napokban csodás helyeken túráztunk. Izgalmas és mozgalmas hétvége volt.”

Henriett az év elején nagy reményekkel érkezett a Tihany Trailre, ám nem úgy sikerült az esemény, ahogy eltervezte. Január elsején a Happy New Trail szerinte jól sikerült, igaz, eléggé fáradtan érkezett a versenyre. Aztán a Tihany Trailen az első háromban akart végezni, ami sajnos nem jött össze. Igaz, korábban Tihanyban kétszer is nyert a Crosson, ám a Trailen még nem futott, így nagy motiváció dolgozott benne.

„Elvitt a hév, nem figyeltem a szalagozást és eltévesztettem a pályát. Két kilométer múlva vettem észre, hogy rossz irányba megyek, elképesztően dühös voltam magamra. Aztán a Szerelmes Füred eseményen a párommal az első háromban végeztünk, élveztem a futást, jó kis verseny volt.”

Február végén kéthetes ciprusi edzőtáborba megy Szabó Sándorral és csapatával, majd következik a Vértes Terep Maraton, utána a Hello Balaton Trailen és a Mátrabércen indul, illetve a Spartanos társakkal futják le az Ultrabalatont. Ezután a Mecsek Trailen lesz jelenése, de az őszt még nem tervezte meg, illetve csak az biztos, hogy az Ultrabalaton Trailt a párjával futják le.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!