Rebbenszki Gábor két órát javított az idején az Ultrabalatonon

Éppen lemaradt a dobogóról, negyedik lett az Ultrabalatonon. Csalódott?

Egyáltalán nem vagyok az, ugyanis két órával jobb időt értem el, mint tavaly – mondta a Csupasportnak Rebbenszki Gábor. – Ahhoz képest, hogy csak három hét telt el a száz kilométeres országos bajnokság óta, elég jól sikerült a Balaton-kör. Nagyobb holtpont nélkül mentem végig, a meleg most ennyit engedett. Egyébként ezzel az időeredménnyel tavaly első lettem volna. Remek formában vagyok, jó az irány, bizakodva tekintek a jövőbe. A tavalyi Ultrabalaton volt az első, a mostani a második hosszú versenyem, érzem a fejlődést.

Milyen volt a verseny?

Nagyszerűen éltem meg, a mosdószüneteken kívül nem tartottam pihenőt. Ehhez a remek eredményhez rengeteget tett a szuper csapatom, kerékpárral és autóval is kísértek, mindent intéztek, nekem csak a futással kellett foglalkoznom. Ezúton is köszönöm szépen nekik. Pulzusalapú futás volt, mellette figyeltem a tempót, s a meleg miatt a tervezettnél egy kicsit lassabban tudtam haladni. Egyébként lassabban is kezdtem, ezáltal gyengébb lett az átlagtempóm is a végére. Százhetvenöt kilométerig probléma nélkül eljutottam, akkor jött az első holtpont. Megfájdultak a térdeim, pihentem egy kicsit, bekentük, befújtuk, ám ennek ellenére a következő tíz kilométer eléggé döcögősen ment. Aztán minden a helyére került, a célig már rendben voltam. 

A meleg időjárás nagy kihívást jelentett?

Egyértelműen igen. Mivel a verseny előtt nem volt tartósan jó idő, így nem is akadt lehetőségünk ilyen melegben edzeni, ami megnehezítette a futók dolgát. Gyakorlatilag harmincöt kilométertől folyamatosan hűtöttem magam jéggel és vízzel, ami sokat segített. Én hűvösben jobban szeretek futni, de ha megszokom a meleget, azzal sincs problémám.

Tekintsünk egy kicsit előre: milyen célokat tűzött ki maga elé?

Ősszel szeretnék ott lenni a száz kilométeres világbajnokságon, a decemberi Valencia Maratonon pedig biztosan részt veszek. A többit meglátom majd…