Voltak benne kétségek, végül korosztályos győzelmet aratott Horvátországban

– Mennyire elégedett az összetett 18., egyben korosztályos első hellyel?
– Abszolút edzőverseny volt számomra, de eléggé érdekes előzményekkel kellett megküzdenem – mondta a Csupasportnak Táncos Gábor. – Néhány nappal a rajt előtt egy sérülés miatt bizonytalanná vált az indulásom. Végül úgy döntöttem, rajthoz állok, de még akkor is voltak bennem kétségek, viszont néhány perc futás után már éreztem, hogy minden rendben lesz. Az alapozás remekül sikerült, az önbizalmam is megérkezett, s összességében minden klappolt. Jól építettem fel a taktikámat és az erőmet is remekül osztottam be.

– Milyennek értékelné a versenyt?
– Nem régóta futok, csak két éve, egyelőre kóstolgatom a távokat, próbálgatom, hogy melyik a leginkább megfelelő. Egyelőre még nem tudom hova tenni magam, de már kezdek tisztábban látni. Szóval a fejemben volt egy pulzusterv, azt vettem figyelembe, hogy a vége is jólessen, és ne fogyjak el. Gyorsan észrevettem, hogy ez a pulzustartomány elég jó helyre rangsorol a mezőnyben, már az elején egy bolyhoz csatlakoztam. Természetesen a profi versenyzők elhúztak tőlünk, de mindig akadt olyan csoport, amelyhez csatlakoztam és együtt tudtunk haladni. A kilométerek fogytak, és éreztem, hogy van még bennem. Folyamatosan tudtam előzni, egyre előkelőbb helyre kerültem a mezőnyben, így csak nőtt az önbizalmam. Nagyszerű versenyen vagyok túl, egyáltalán nem számítottam ilyen kiemelkedő eredményre. Az időjárás is jól alakult, szóval tényleg minden összejött. 

– Akadt bármilyen nehézsége ezalatt a 69 kilométer alatt?
– A vége egyhangú volt. A szint nagy részét negyven kilométerig letudtuk, így a hátralévő közel harminc kilométerre alig maradt valami. Inkább murvás, sík részekkel lehetett találkozni, igazán el tud ilyen körülmények között anyátlanodni az ember… A nagyon monoton és hosszú egyeneseknél nagy kihívásnak bizonyult, hogy tartani tudjam a tempót ezeken az unalmas részeken is.

– Említette, hogy csupán két esztendeje fut. Hogyan jutott el idáig?
– Tudni kell, hogy nem a nulláról kezdtem a sportolást. Huszonegynéhány éves kerékpáros élsport áll mögöttem, szóval van tapasztalatom a sport terén. Mondhatom, hogy a futás technikai részét kellett hozzáadni, a többi jött a múltból. A bringázás rengeteg időt emésztett fel a család és munka mellett, s miután abbahagytam, mindenképpen szerettem volna tovább sportolni. A futást választottam, és a Hegyikecskék SE-nél Szabó Sándor iránymutatásával haladok előre. Atletikus az alkatom, jó alapokkal rendelkezem, az edzőmmel közösen építettük fel a formámat. A rövid távok nem igazán váltak be, egyre feljebb mentünk, s tudom, már nem vagyok fiatal, nem leszek gyorsabb, így a távok növelésén gondolkodom. 

– Nem sokkal az Istria 100 by UTMB után hatodik lett a Mátrabérc Trailen: ezt követően milyen célokat tűzött ki maga elé?
– Nyáron lesz néhány külföldi verseny, ezeket rendre összekötjük egy kis családi kiruccanással. Az őszről még nem tudok beszélni, az még alakul a későbbiekben.