Besenyei utolsó lett a szezonzárón, Lamb a bajnok

Vágólapra másolva!

2014.10.26. 17:44

Címkék

Hibázott? Ez őrület! Egész hétvégén a maximumon pörgött, az edzéseket úgy húzta be, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna. A helyi hős, az osztrák Hannes Arch sorra nyerte az edzéseket, a legjobb nyolc, majd a legjobb négy közé is olyan simán jutott, hogy senkiben fel sem vetődött kérdésként, megnyeri-e a versenyt.

Inkább azon gondolkodtak a szurkolók (37 ezren voltak egyébként, megtöltötték a Red Bull Ring fő lelátóit), vajon a győzelem elég lesz-e a világbajnoki címhez? Vajon megteszi-e azt a szívességet az összetett éllovas Nigel Lamb, hogy a második helynél hátrébb végez?

BESENYEI – NOSZTALGIA ÉS JÖVŐKÉP
– Milyen érzés volt visszatérni Zeltwegbe, ahol annak idején minden kezdődött? – Nosztalgikus. 2003-ban még minden teljesen más volt. Azon is aggódni kellett, hogy a kolbászformájú, szélre érzékeny kapukat ne fújja el a szél. Ma már ez megmosolyogtató – és az is, hogy miként repültünk a pályán –, de akkor az egész sorozat jövője múlt rajta. Végül sikertörténet lett az Air Race, igaz, három év kimaradt, de az idén újra kiírták a vébét. – Milyen volt a visszatérés? – A versenyzőknek és a nézőknek egyaránt hiányzott a sorozat – ezért is örülök, hogy jövőre Magyarország is újra a helyszínek között lesz –, amely mostanra még biztonságosabbá vált. Az egységes motoroknak köszönhetően izgalmas párharcok zajlottak idén, két másodpercen belül van az egész mezőny, ami azt jelenti, hogy nem lehet hibázni. – Ön a győzelemhez, dobogós helyekhez szokott, ám ebből most nem jutott ki. Hogy élte meg? – Izgalmas és érdekes, ugyanakkor kockázatos is egy új repülőt bedobni a mély vízbe. A Corvus magyar fejlesztésű gép, amelynek időt kell adni – senki sem várhatta, hogy egyből felvegye a versenyt a huszonöt éve folyamatosan fejlesztett amerikai repülőkkel. Más kérdés, hogy én versenyző vagyok, így nyerni akarok! Nem unatkozunk majd a téli szünetben – többek között kicseréljük a szárnyat –, de motiváltak vagyunk, megyünk tovább a megkezdett úton.

A Red Bull Air Race idei zárófutama azonban nem ennyire szimpla forgatókönyv szerint zajlott az osztrák Formula–1-es aszfaltcsík fölött a 65 méter szintkülönbségű versenypályán.

A nézők szinte egyszerre lélegeztek (vagy inkább egyszerre tartották vissza a levegőt), amikor Arch a levegőbe emelkedett. Ahányszor megjelent a kapuk között, annyiszor rajzolódott ki a piros-fehér nemzeti színű felirat, „Go, Hannes!", vagyis „Gyerünk, Hannes!" Csak miheztartás végett, ha esetleg az nem jelentene elég nyomást, hogy a világbajnoki cím a tét, s neki ahhoz nem elég „csupán" nyernie.

A repülés nem teher – ahogy Besenyei Péter csapat-koordinátora, Kordás Sándor fogalmaz, ezek a fiúk annyira jók, hogy egy hangárajtón is elrepülnének (nyilván elsősorban a saját pilótájára, a magyar világbajnokra gondol), na de a lelki teher – az más lapra tartozik.

Besenyeit az sem nyomja nagyon. Az új fejlesztésű magyar gép, a Corvus egy-másfél másodperccel lassúbb minden szűk kanyarban – a magyar tudja, ha tótágast áll, ezen az sem változtat. Belenyugszik – mást nem tehet. (A 12. hely nem szokványos az ő esetében, igaz, nem is szeretne hozzászokni. Ott a téli szünet, lehet, és kell is fejleszteni.)

Ami a világbajnoki címért folyó párharcot illeti (kétszemélyessé redukálódik, miután Paul Bonhomme nem jut be a legjobb négy közé...), nos, az idegtépően alakul. Először Lamb szurkolói kapnak a szívükhöz, az 58 éves pilóta pedig a fejéhez, miután a nap folyamán éppen most, éppen a legfontosabb pillanatban nem sikerül javítania az eddigi eredményén. Látszik a szemén, az egész testtartásán, nem hiszi, hogy ezzel az időeredménnyel nyerni lehet. Normál esetben nem is lehetne, Nicolas Ivanoff máris gyorsabb nála.

Ha Arch nyer, ő a világbajnok.

Utolsóként emelkedik a levegőbe. Vágni lehet a feszültséget. A nézőtér felrobban, amikor berepül a pálya légterébe, felemelkednek az osztrák zászlók. Csakhogy... Csakhogy Arch hibázik. Szabálytalanul veszi az egyik kaput, két másodperces büntetést kap, ami egy ilyen sűrű mezőnyben sok, túl sok.

Az még hagyján, hogy a hazai futamán nem állhat fel a dobogóra (negyedikként végez), de elúszik a világbajnoki cím is. Pedig közel volt, annyira közel... „Nagy volt a nyomás rajtam. Az volt a tervem, hogy nem figyelek a többiekre, csak saját magamra figyelek. A legjobb nyolcban tökéletes futamot teljesítettem, a négy között azonban talán túlságosan is akartam, és ez a világbajnoki címembe került" – mondja Arch.

Lamb nem hisz a szemének. Tényleg megnyerte? Tényleg ennyire szerencsés lenne? Tényleg nem kellett tökéletes utolsó kör a végső sikerhez? Ezúttal nem. Elég volt a majdnem tökéletes. A brit szája fülig ér...

„Nem úgy zajlott ez a verseny, ahogy elterveztem. Nem kezdtem jól a napot, de a csapatom végig mögöttem állt, és próbált segíteni. El kell mondanom, nagyon kevés választja el a dobogósokat azoktól, akik nem férnek fel a pódiumra – az idén kilencen pezsgőzhettek a tizenkettőből, szóval nagyon sűrű a mezőny. A döntőben hibáztam, nem hittem, hogy az az idő elég lesz a világbajnoki címhez. De aztán Hannes is hibázott, aki pedig egész héten rettenetesen gyors volt. Úgy éreztem magam, mintha hullámvasúton ülnék. Most meg úgy érzem, hogy nagyon szerencsés vagyok. Még fel sem fogtam, hogy én vagyok a világbajnok, de ma este iszom egy kis pezsgőt, és néhány nap vagy hét múlva talán tényleg elhiszem" – nyilatkozta a verseny után az újdonsült, 58 éves világbajnok, Nigel Lamb.

RED BULL AIR RACE, A VB 8. FUTAMA, ZELTWEG
A végeredmény: 1. Nicolas Ivanoff (francia) 57.468, 2. Lamb (brit) 58.052, 3. Sonka (cseh) 59.407, ...12. Besenyei Péter (magyar) 1:02.412
A vb végeredménye. Világbajnok: Nigel Lamb (Nagy-Britannia) 63 pont, 2. Hannes Arch (Ausztria) 53, 3. Paul Bonhomme (Nagy-Britannia) 51, ...11. Besenyei Péter (Magyarország) 6