Mondták róla, hogy nehéz. Azt is, hogy hosszú, azt is, hogy defektveszélyes, de senki sem felejtette el megemlíteni, hogy gyönyörű. A rali Európa-bajnokság mezőnye a pénteki ünnepélyes rajtceremónia és a látványos rabócsiringi szuperspeciál után szombaton a zempléni pályákon autózott – például az immár ikonikussá váló mádi gyorsaságin, amely az aranyló-pirosló szőlőföldeken vezet keresztül.
Elképesztő fordulatokat hozott egyébként a nap, s tulajdonképpen nagyrészt a defektek határozták meg az estére kialakuló sorrendet – cserélt itt kereket világbajnok (Andreas Mikkelsen), magyar bajnoki címre pályázó pilóta (Csomós Miklós), alig volt olyan páros, aki megúszta.
A nap végén az orosz Nyikolaj Grjazin állt az élen, s ami magyar szempontból még fontosabb: a négyszeres abszolút magyar bajnok Herczig Norbert a második helyen! Pedig ő is defekttel kezdte a napot, és abban a pillanatban talán úgy érezte, elveszett a remény a jó szereplésre, de utóbb kiderült „csak” fél percet bukott miatta, amit szépen lassan elkezdett ledolgozni, s mivel a riválisoknak is akadt gondjuk, a nap végére már a múlté volt a pillanatnyi rossz kedv.
Ami Grjazint illeti, ő a mezőny egyik legnagyobb tehetsége, s nagyon kedves fiú is: a Rally Hungaryn például egy különleges festésű versenyautóval állt rajthoz, amelyen rajta van mindenkinek a „fotója”, aki segített neki abban, hogy eddig eljusson. Az orosz egyébként megnyerte a verseny első három gyorsasági szakaszát, s bár napközben volt, hogy elveszítette az éllovas pozíciót, kiegyensúlyozott teljesítményének köszönhetően ő vezet a versenyben. Előnye 25.8 másodperc Hercziggel szemben, miközben a magyar értékelésben Mads Östberg áll az élen (a WRC2 kategória tavalyi világbajnoka az idén megméreti magát a hazai sorozatban), úgy, hogy két szakaszgyőzelmet is aratott.
Ami a magyar bajnoki címért folyó küzdelmet illeti Hadik András és Csomós Miklós között (matematikailag még Östberg is beleszólhat kettejük külön csatájába, de ahhoz nagy szerencse kellene), abban most a bajnoki címvédő Hadik áll jobban. Csomós ugyanis bár elképesztően gyors volt, s bizony meg-megcsipkedte az Eb-menőket is, egy defekt az ő számításait is totálisan keresztülhúzta – két percet veszített, s Hadik van annyira rutinos, hogy ha nem üt be a krach ennyi előnyt ő be tud osztani. Persze, a raliban semmit sem lehet biztosra venni.
„Nehéz nap volt, szerencsénk volt, hogy mi nem kaptunk defektet – mondta Hadik. – Most úgy látom, a beállításokkal lehet, hogy elrontottam valamit, mert egy kicsi hiányzik a tempóból, de most már nem változtatok rajta, mert nem akarok kockáztatni. A biztonságra kell törekedni, Östberg felőlem megnyerheti a bajnoki futamot, én a murvás részeken továbbra is úgy fogok menni, mintha tojásokon lépkednék.”
Na igen, ha valamit, akkor azt biztosan mindenki jól az agyába véste: a Rally Hungaryn a jó szereplés egyik kulcsa, ha nem kapsz defektet. És persze az sem árt, ha közben nagyon gyors vagy...
Folytatás vasárnap 7 gyorsaságival, köztük a nagyon népszerű nyíregyházi városi szakasszal.
RALLY HUNGARY, AZ EB 7. FUTAMA, NYÍREGYÁZA
Abszolút sorrend 7 gyorsasági szakasz után: 1. Nyikolaj Grjazin, Konsztantyin Alekszandrov (orosz, Skoda Fabia Rally2) 57:04.0, 2. Herczig, Ferencz (magyar, Skoda Fabia Rally2) 25.8 másodperc hátrány, 3. Östberg, Eriksen (norvég, Citroën C3 Rally2) 39.7 mp h., 4. Hadik, Kertész (magyar, Ford Fiesta R5) 42.3 mp h.
INTERJÚ HERCZIG NORBERTTEL
– Rögtön a szombati első szakaszon kaptak egy pofont, de azután felfelé vezetett az út. Hogy értékeli a napot?
– Érdekes, hogy amikor az első gyorsasági szakasz célja előtt három kilométerrel megkaptuk azt a defektet, tudtam, hogy időt veszítünk majd vele, de nem csüggedtem, valahogy az járt a fejemben: ez is a hétvége része. És így is lett, a következő szakaszokon nagyon jó időeredményeket autóztunk, nem tett kárt semmiben sem a defekt. Igaz, utóbb nagyon óvatosak voltunk azokon a pályaszakaszokon – itt a murvás részekről beszélek –, ahol rajta lehetett veszteni.
– Nehéz nap volt?
– Igen, és ez nem csupán az én véleményem, a többiek is ezt mondják. Egyrészt kiemelik, hogy tetszik nekik a kihívást, de aki rajtavesztett, az nyilván nem örül.
– Az utóbbi éveket az Európa-bajnokságon töltötte – jó volt hazatérni?
– Fantasztikus érzés a magyar nézők előtt versenyezni, behallatszik az autóba a buzdítás, és nagyon jól esik az a szeretetözön, amit kapunk. Annyi, hogy a szurkolók egy-két helyen nagyon közel álltak a pályához, ez kissé veszélyes volt, de hála Istennek nem lett baj.
– Ha szombat reggel azt mondja valaki, másodikként zárja a napot, aláírta volna?
– Ebben a nagyon erős mezőnyben bárki örülhet, ha az első ötben végez, de itthon, hazai szurkolók előtt számunkra a cél a dobogó, és még most is tartom: vasárnap este ott szeretnék lenni. Az se lenne baj, ha a magyar Himnusz szólna, mert az azt jelentené, hogy nyertünk.