A magad ura vagy a pályán? – Érzelemszabályozás a sportban

Képzeljük el egy bajnoki címért zajló kosárlabda-mérkőzés utolsó két percét egyenlő állásnál! Ebben a kiélezett szituációban érzelmek sokasága cikázik a játékosokban: van, aki magabiztossággal fut neki a maradék két percnek, míg más inkább szorongást él át. Ha a saját csapatuk veszi át a vezetést, a játékosok örülnek, az ellenfél lépéselőnye esetében viszont frusztráltság jelenhet meg bennük. Egy rossz bírói döntés pedig haragot és dühöt válthat ki. A győzelem elégedettséget, boldogságot, a vereség csalódottságot és szomorúságot eredményez.

Kordában tartani az érzelmeket

A példa is mutatja, hogy pár perc alatt igen sokféle érzelem jelenhet meg egy sportolóban, melynek mindegyike különböző hatással bír a teljesítményre. Éppen ezért a sportolók számára nagyon fontos az érzelmek megfelelő szabályozása. Az érzelemreguláció olyan stratégiákat foglal magában, melyek

SEGÍTSÉGÉVEL KÉPESEK VAGYUNK KONTROLLÁLNI ÉRZELMEINKET:

befolyásolhatjuk azok hosszát, intenzitását, fenntarthatjuk vagy módosíthatjuk őket, sőt, az érzelemre adott viselkedéses (elkerülés vagy konfrontáció) és fiziológiai reakciók (pl. arckifejezés, légzésszabályozás) megjelenésére is hatással lehetünk.

Számos érzelemregulációs stratégiát írtak már le, most James Gross, a stanfordi egyetem professzorának elképzelését ismertetjük. Ötféle stratégiát nevezett meg, melyek mindegyike alkalmazható sportban is.

Helyzet választása
Egy sportoló képes módosítani az érzelmeit úgy, hogy kiválasztja a számára komfortos szituációt. Például ha egy játékos fél attól, hogy újra megsérül, inkább még kihagyja a következő versenyt/mérkőzést, ami által szorongása csökkenni fog.

A szituáció módosítása
Egy sportoló magát a helyzetet is tudja változtatni. A kosárlabdás példánál maradva, ha az irányító tart attól, hogy a bemondott figurát nem tudják jól kivitelezni, választhat helyette inkább egy egyszerűbb, de magabiztosan végrehajtható kombinációt.

Tudatos figyelemirányítás
A játékosok képesek arra, hogy kiválasszák a helyzet azon aspektusát, amelyikre fókuszálniuk kell. Ha a kosárlabdázó a mérkőzés közelgő végeredménye miatt aggódik, ezt felismerve figyelmét átirányíthatja a következő támadásra.

Kognitív váltás
Megválaszthatják azt is, hogy milyen jelentést adnak az adott szituációnak. Az első félidőben nyújtott kiváló teljesítménynek örülve a sportoló emlékeztetheti magát arra, hogy még előtte áll a következő félidő is. Ezzel elő tudja segíteni koncentrációjának és motivációjának fenntartását.

Válaszmódosítás (elfojtás)
Miután a sportoló megtapasztalt egyes érzelmeket, befolyásolhatja az azokra adott reakcióját. Például ha a kosárlabdázó kihagy egy fontos hárompontost, elrejtheti dühét, frusztrációját. Ebben a sportolók segítségére lehet a lehetséges „ha … akkor" forgatókönyvek elképzelése, és az azokra adott lehetséges válaszokból való felkészülés.

Az egyes érzelmek különböző módon fejtik ki hatásukat: míg egyik gátolhatja, másik elősegítheti a jó teljesítményt. Az első és legfontosabb lépés, hogy a sportolók felismerjék, nekik melyik érzelem mit jelent. Ezután kereshetik meg a számukra legjobban működő érzelemszabályozási stratégiát.