Utolérni a világot: olimpiára vágyik a magyar rögbiválogatott

Ritkán fordítjuk meg az érmét, hogy rápillantsunk a másik felére, pedig érdemes. Több olimpiai sikersportágunk sem sorolható a legnépszerűbbek közé a világon, így például a vízilabda vagy a kajak-kenu. Az előbbit nagyjából félmillió regisztrált sportoló képviseli világszerte, a magyar szemnek mégis elképzelhetetlen a nyári játékok nélküle. Ezzel párhuzamosan eszünkbe sem jut hiányolni olyan sportokat, mint például a rögbi, amely bár Magyarországon gyerekcipőben jár, nagyjából 8.5 millió hivatalos játékost számlál.

„Nem mondanám, hogy a rögbi Magyarországon nem népszerű sport. Persze attól is függ, mihez hasonlítjuk, de nagyjából hat-nyolcszáz igazolt sportolónk van idehaza, illetve nagyjából dupla ekkora szabadidős bázisunk. Az ezzel együtt vitathatatlan, hogy egészen más a kultúra, mint mondjuk Angliában, ahol egy-egy nagyobb klubnak van ugyanennyi sportolója. Természetesen probléma, hogy nincs megfelelő médiatámogatás a sportág mögött, holott igencsak látványos játékról beszélünk. És ehhez hozzá kell tenni, hogy a férfi- és a női csapatunk egyaránt tizenhetedik helyen áll az olimpiai hetes rögbi európai rangsorában” – fogalmazott lapunknak Kiss Antal, a Magyar Rögbiszövetség elnöke.

1912-ben rendezték meg az első rögbimeccset Magyarországon, nagyjából harminc évvel a labdarúgás megjelenése után, de nem ragadt meg hagyományos sportként. A kilencvenes évek közepéig amatőr sport volt a világon, de még ma is kimondottan kis arányban számíthatnak a játékosok versenyképes bevételre. Azt viszont hiba lenne kijelenteni, hogy a magyar rögbi sehol sem tart. Összehasonlításképpen: a tíz olimpiai labdás csapatsport közül a negyedik legeredményesebb a rögbi az elmúlt időszak eredményeit figyelembe véve, ami az európai rangsorokban elfoglalt helyezésünket illeti. Kiss szerint nem feltétlenül mindig a sportot űzők sokasága határozza meg a sportág sikerességét.

„Vegyük például a női vízilabdát. Nem gondolom, hogy sokkal több profi van idehaza, mint mondjuk rögbis. A miénk ráadásul öt földrészes sportág, Thomas Bach legutóbb is azt mondta, hogy a rögbi feltétlenül az olimpián marad, hiszen már a kvalifikáció is nagyon éles, szemben mondjuk a női vízilabdával, amely nem kimondottan globális sportág.”

Adódik a kérdés, mennyi esélye van a magyar válogatottnak az olimpiai részvételre. A válasz egyelőre az, hogy nem sok. Az olimpiai formátumban, vagyis a hetes rögbiben nemenként tizenkét csapat vehet részt, ebből Tokióban Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Írország volt európai ország.

„Nem kilátástalan az olimpiai részvétel, hiszen hatalmas tartalékaink vannak, hasonlóan a labdarúgáshoz. Azt látjuk, hogy Marco Rossi és a stábja tudatosan fordul külföldön nevelkedett, második generációs magyar sportolók felé. Nálunk hasonló a helyzet, hiszen az 1956-os exodus során rengeteg magyar került Ausztráliába, Új-Zélandra, Dél-Afrikába vagy a modern kori kivándorlás folyamán a Brit-szigetekre, ezek pedig a sportág nagyhatalmai. Van is tervünk egy ezzel kapcsolatos, globális toborzó elindítására, aminek persze anyagi korlátai és feltételei vannak. Ha ez megvalósul, azt merem mondani, Brisbane-re jó eséllyel pályázhatna valamelyik csapatunk a részvételre” – mondta a szövetség elnöke, hozzátéve, nem tartja egészségesnek, hogy kizárólag állami források segítsék a rögbit idehaza.

„Fontosnak tartom a más, piaci szereplőktől származó támogatást. A sportágban nagy hagyományú országok cégeire, itt főleg brit és francia vállalatokra gondolok. Ezeknek a cégeknek és az ország rögbi­klubjainak is gyümölcsöző lehet egy kapcsolat hosszú távon, hiszen a kisebb piacok fiatal tehetségeit korán lehalászhatják és klubszinten magukhoz csábíthatják.”

S ha már szóba kerültek a külföldön játszó magyar tehetségek: Kade Zsombor és Kade Zalán 2022-ben szerződött Franciaországba, hogy szerencsét próbáljon. A jelenleg másodosztályú Rouen utánpótlásában pallérozódnak, céljuk pedig, hogy első és második magyarként pályára léphessenek a francia élvonalban. A srácok valami olyasmi utat járnak, mint Szoboszlai Dominik, az aktuális megálló pedig a Red Bull-féle utánpótlásrendszernek felel meg. A jelenleg 19 és 18 éves játékosra egyébként egy franciaországi utánpótlástornán figyelt fel a Rouen, a tárgyalás során sok dilemma nem vetődött fel. A tolmácsot sem állították meg­ugorhatatlan feladat elé, akinek csak egy gyors igent kellett fordítania.

„A sportág fejlesztésének Achilles-sarka az edzői kultúra és a szakmai háttér. Nem véletlenül hívtuk meg a Cambridge University csapatát a Testnevelési Egyetemmel karöltve, amely a sportág legnagyobb hagyományú klubjainak egyike Az ő segítségükkel fejlődhet az edzői képzés a következő években. A kijutás véleményem szerint projektalapon valósulhat meg, ha a hetes rögbire gondolunk, nagyjából huszonöt sportoló bevonásával ki tudja nőni magát az a tizenkét tagú keret, amelynek lehet esélye a részvételre.”

Lacrosse Védőfelszerelés, hálós végű ütő és rengeteg kontakt. A lacrosse főleg Észak-Amerikában népszerű játék, ott viszont elképesztően. Az Egyesült Államokban mintegy 900 ezren játsszák, főleg középiskolai és egyetemi szinten. Magyarországon az első egyesület 2008-ban alakult Budapest Blax néven, azóta pedig Európa-bajnokságnak is otthont adtunk Gödöllőn. A lacrosse kétszer, 1904-ben és 1908-ban már szerepelt az ötkarikás játékokon, 2028-ban pedig a sportág őshazájában visszatér.

Flag football Nem csoda, hogy Los Angelesben debütálhat az amerikai futball is. Pontosabban a flag football, amely Amerika kedvenc sportjának tulajdonképpen finomított, brutális ütközésektől mentesített verziója. Az NFL globális üzlet, 2022-ben 18 milliárd dollár bevételt könyvelt el, és például Tyreek Hill, a Miami Dolphins elkapója már jelezte is részvételi szándékát a 2028-as olimpián. Az amerikai hullámok már Európa partjait is elérték, az NFL rendkívül népszerű, immár rendszeresen hoz alapszakaszmeccseket Münchenbe, Londonba, a magyar liga, a HFL pedig a felsorolt sportágak közül hazánkban a legismertebb sorozat.

Baseball/Softball Továbbra is igen erős az amerikai hatás. A base­ball gyökerei szintén az Egyesült Államokból nőttek ki, de ma Japánban, Kínában és Mexikóban is kiemelt sportágnak számít. A népszerűség azonban egyre zuhan, a fiatalok körében már az európai „gurulós” foci vetekszik vele. Idehaza a rendszerváltozás környékén jelentkezett, 1991-ben játszották le az első hivatalos meccset, azóta pedig férfi, női és utánpótlás-válogatottak is rendre szerepelnek a nemzetközi tornákon. A softball, vagyis a női szakág 1996-ban csatlakozott a négy évvel korábban bemutatkozó baseballhoz, Párizsban azonban nem került a programba. A kultúrának viszont kétségtelenül része, minden idők egyik legjobb sportfilmjében, a 2011-es Pénzcsinálóban is a baseball játssza a főszerepet Brad Pitt és Jonah Hill mellett.

Fallabda A fallabda vagy ahogy angol nevén ismertebb, a squash eredetileg börtönsport. A fogvatartottak a teniszütővel és labdával a falak környékén kezdtek el próbálkozni Londonban a 19. században. Elsősorban szabadidős sportként van jelen Magyarországon, de kifejezetten népszerű, több tízezren űzik. A kezdetek miatt a fallabda ugyancsak a Brit Nemzetközösség országaiban igazán népszerű ma is, elsősorban Ausztráliában, Angliában, Pakisztánban és Új-Zélandon. Los Angelesben a flag footballhoz hasonlóan debütálhat.

Budapesten is megmutatják tudásukat a városi sportágak legjobbjai

Az olimpiai kvalifikációs sorozat budapesti állomása is segíthet abban, hogy a sportmászásra, a breaktáncra, a BMX-re és a gördeszkára ne csupán szabadidős tevékenységként, hanem versenysportként is tekintsen a közönség.

Belvárosi környezet, sport, fesztiválhangulat.

Ezt kívánta ötvözni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), amikor életre hívta négy sportág, a breaktánc, a sportmászás, a BMX freestyle és a gördeszka olimpiai kvalifikációs sorozatát. Az első állomás május 16. és 19. között a kínai Sanghaj, míg a második június 20. és 23. között a budapesti Ludovika Campus – a két versenyen szerzett pontokat összegezve osztanak kvótákat, a gördeszkásoknál korábbi eredményeket is figyelembe vesznek.

„Sanghaj és Budapest tökéletesen illeszkedik az olimpiai kvalifikációs sorozat koncepciójába, ideális hátteret ad az olimpiai mozgalom új, izgalmas fejezetéhez” – mondta a NOB elnöke, Thomas Bach, aki már a 2019-es World Urban Games műsorfüzetébe is írt köszöntőt, noha az esemény nem tartozott a szervezet égisze alá. A csepeli Nagyvásár­telepen tömött lelátók előtt rendezték meg a versenyeket, vagyis úgy tűnik, a magyar közönség nyitott az újításokra, a városi sportágak pedig egyre fontosabb szerepet kapnak az olimpiai mozgalomban.

A játékok programjának reformálásakor a közvetíthetőség és a látványosság mellett arra törekedett a NOB, hogy az újonnan felvett sportágakkal minél szélesebb közönséget érjen el. A tömegbázis persze nem nő egyik napról a másikra ugrásszerűen, de biztosra vehető, hogy a hazai rendezésű olimpiai
kvalifikációs verseny a sportmászás, a breaktánc, a BMX freestyle és a gördeszka népszerűségére egyaránt jó hatással lesz.

Sportmászásban már a tavalyi Európai Játékokon is volt indulónk, Tusnády Nimród ráadásul döntőbe jutott nehézségi mászásban, a tizedik helyen végzett. A kvótaszerzéshez a kvalifikációs sorozatban is az első tízben kellene zárnia, ami nem könnyű, de képességeit ismerve nem is lehetetlen feladat.

„Gyerekkoromban arról álmodtam, hogy egyszer kijutok az olimpiára – hangsúlyozta Tusnády. – Ahogy idősebb lettem, és haladtam előre a pályafutásomban, a sportmászás egyre népszerűbbé vált, majd elfogadták olimpiai sportágként. Pluszmotivációt ad, hogy szeretnék részt venni az ötkarikás játékokon, amely továbbra is a legrangosabb sportesemény.”

Az utcáról az olimpiára: a kilencvenes években hazánkban is rendkívül népszerű breaktánc másodvirágzását jelentheti, hogy bekerült a párizsi programba – igaz, Los Angelesben már nem lesz ott. Az olimpiai kvalifikációs sorozatban két magyar indul, a nőknél Szarvák Csengének, a férfiaknál Noris Lobontiunak szurkolhatunk. A hazai versenyek, fesztiválok szervezése mellett az utánpótlás-nevelés is elengedhetetlen ahhoz, hogy az ötkarikás lendület hosszú távon kitartson.

A BMX freestyle-ban Európa-bajnokságnak is számító Európai Játékokon két döntősünk is volt, Kempf Zoltán hatodik, Ujváry Zoltán nyolcadik lett a fináléban. A világbajnok Kempf a napokban jelentette be, hogy a DSI színeiben folytatja pályafutását – a tavaly átadott Debreceni Extrémsport Parkban a bringások mellett a gördeszkásokat is kiváló körülmények fogadják. Nemhiába, a megfelelő infrastruktúra alapjaiban meghatározza a városi sportágak tömegbázisát.

Merthogy Párizs fontos megálló, de korántsem a végállomás.

Indiai-pakisztáni konfliktus – ütőkkel és labdával

Európai ésszel nehezen felfogható, hogy a világ egyik legnépszerűbb sportága a krikett, a főleg a Brit Nemzetközösség országaiban népszerű játékra ez mégis igaz, így nem meglepő, hogy Los Angelesben 128 év kihagyás után visszatér.

Ha krikett, akkor India és Pakisztán. A sportág rendkívül népszerű Ázsiában, és ami ennél is érdekesebb, hogy az egyik legsúlyosabb nemzetközi konfliktusban is jelentős szerepet játszik évtizedek óta.

A két szomszédos ország 1947-ben vált függetlenné, de főleg Dzsammu és Kasmír területe miatt nem volt zökkenőmentes a szétválás, határincidensek, fegyveres konfliktusok voltak a felek között. A többnyire hindu vallású India és a szinte teljesen muszlim Pakisztán között a rivalizálás természetesen átterjedt a mindkét országban legnépszerűbb sportra, a krikettre is. A krikettdiplomácia kifejezés 1987 februárjából származik, amikor Pakisztán elnöke, Ziaul Hakk tábornok részt vett a két, azóta már atomhatalom közti tesztmeccsen Dzsaipurban. Ez átmenetileg enyhítette a feszültséget, mert egy találkozó Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnökkel is létrejött.

A két válogatott 2021-es világbajnoki meccsét becslések szerint mintegy egymilliárd ember látta, ami tekintve a két ország összesen több mint 1.6 milliárd fős népességét (India 1.4 milliárd, Pa­kisztán 235 millió lakos), illetve azt, hogy a krikett nemzeti ügy, elképzelhető.

Arról lehet vitatkozni, hogy a sport milyen fontos szerepet játszik a diplomáciában, hiszen egyik részről két nemzet vagy népcsoport konfliktusának egyfajta békés megtestesülése, más esetben a politika eszköze is. A példákat napestig sorolhatnánk Richard Nixon amerikai elnök 1972-es kínai látogatásával kezdve, ami pingpongdiplomácia néven híresült el. De nem kell messzire menni, a magyar és a szovjet pólósok közötti 1956-os melbourne-i véres incidens aligha történt volna meg a forradalmunk nélkül. A spanyol nemzeti egységet reprezentáló Madrid és az önállóságra törekvő Katalónia közötti konfliktus a futballtörténelem legminőségibb rangadójában, az el Clásicóban is megmutatkozik.

De térjünk vissza a kriketthez, amely amellett, hogy rendkívül népszerű, az európai sportkultúrának kevésbé része. A 2028-as Los Angeles-i olimpián mindenesetre helyet kap, második alkalommal, merthogy 1900-ban már szerepelt a programban. A visszatérés a helyzethez illő – a világ egyik legnépesebb országában a legnépszerűbb sportágnak helye van az ötkarikás játékokon. Ami Magyarországot illeti, a hazai szövetség 2007-ben alakult meg (bár egy alapítási kísérletre már a 90-es években is sor került, ám az a próbálkozás végül elhalt), azóta a magyar bajnokság is elindult, sőt női és férfiválogatottunk is van, igaz, a hazai bázis jelentős részét az itt élő pakisztániak, indiaiak és angolok teszik ki. A sportág népszerűségét világszerte nagyban befolyásolja a játék hossza, mert több formátumban is játsszák. A hagyományos verzió a szó szoros értelmében napokig eltarthat, de a kétezres években a Twenty20 nevű formátum vált népszerűvé, amelynél nagyjából háromórás játékidővel lehet kalkulálni.