A Magyar Olimpiai Bizottság már gőzerővel dolgozik a 2016-os Rio de Janeiró-i olimpiára, itthon és a helyszínre utazva egyaránt. Fábián László nemzetközi igazgató szerint a cél a tökéletes felkészülés, hogy senki se lepődjön meg a párás levegőn vagy a hínáros vízen, és sorjázhassanak az érmek.
– Még csak bemelegítenek a MOB-ban, vagy már Rióval kel és fekszik mindenki? – Olimpiától olimpiáig dolgozunk, tehát, ahogy Londonban lefújták az utolsó eseményt, elkezdtünk Rióra készülni. Sőt, mivel Rio három évvel a 2012-es játékok előtt kapta meg a szervezési jogot, azóta foglalkozunk azzal, mi vár ránk. Természetesen, ahogy közelítünk a 2016-os megnyitóhoz, úgy lesz hangsúlyosabb a következő olimpia, de például már kétszer voltunk Brazíliában helyszínbejáráson. Fábián László már most Rióra összpontosít (Fotó: mob.hu)– Színházi előadás volt, vagy tényleg meg lehetett nézni, amit meg kellett? – Mindenbe bele lehet látni és nézni. Tavaly novemberben utaztam ki, és ugyan csak három nap egy ilyen túra, de nagyon tömény. Végigjártuk a háromfelé lévő helyszíneket, megnéztük a falut is – ezek persze nincsenek mind kész, csak szeretném jelezni, hogy folyik az aktív munka. A faluban például csak két épület állt, az is szerkezetkészen, ám a tervezők elfogadták a jelen lévő ötven-hatvan nemzet tanácsait, hogy szükséges több orvosi és masszőrszoba például, és ennek megfelelően folytatták a munkát.
– Hány ilyen út lesz még? – Idén biztosan lesz még egy, és jövőre is legalább kétszer szeretnénk kimenni, mert például a kajakosoknak meg kell találnunk a megfelelő helyet az edzőtáborozáshoz. Nem akarom bagatellizálni, mondjuk, a vívók helyzetét, de ők azért teremben sportolnak, a kajakosoknak viszont nem mindegy, milyen a víz, hínáros-e, lassú-e, koszos-e, ráadásul a közelben kellene lennie a szállásnak is. Ők gondolkodnak azon is, hogy ki sem mennek előtte, de ez szerintünk nem jó ötlet, úgyhogy keressük a megoldást. Igyekszünk a legjobb feltételeket megteremteni. A MOB elég komoly összeget tervezett be a következő évre, például az edzőtáborok és versenyek finanszírozására, és részben már az olimpiai szállásköltségekre, mert 2015-ben biztosan lesz már ilyen kiadásunk. Bízunk abban, hogy a kormány is úgy érzi, ezek az összegek szükségesek ahhoz, hogy a magyar küldöttség a lehető legmagasabb létszámban, megfelelő körülmények között készüljön, aminek eredményeként jó eredményeket érhet el.
– Londonban huszonegy sportágban voltunk jelen, Rióra mennyi a cél? – Szeretnénk, ha minél több sportágban lennének részvevőink. Négy csapatban reménykedünk, főleg a kézi- és vízilabdásokban. Ugyebár a férfi kézisek dolga nehéz, hogy finoman fogalmazzak, de még reménykedünk. A lehetséges „újak” közül a strandröplabdában nagyon bízik a szakszövetség, a golf pedig először lesz műsoron, és minimális esélyünk van rá, hogy Rózsa Csilla személyében legyen részvevőnk. Amíg esély van, addig igyekszünk támogatni minden pályázónkat. A 20-23 sportág nagyon szép volna, az majdnem 150 sportolót jelentene, ami bizonyítaná Magyarország sporterejét. Jelentős számú dobogós esélyeink is lehetnek, márpedig az első számú fokmérő a ponttáblázat. Ám, ha a húsz feletti sportágszámot tudjuk hozni, már az is nagy siker.
– Nem beszélve arról, hogy akkor a háttérstáb is viszonylag nagy lehet. – Nagyjából két versenyzőre jut egy plusz akkreditáció, ami jelenthet edzőt, orvost, csapatvezetőt. Ha mondjuk 150 sportolónk jutna ki, akkor 200-220 fős lenne a teljes küldöttség. Ez soknak tűnik, ám a stáb valójában igen vékony, hiszen néhány sportágban csak egy versenyzőnk akad, akivel viszont nem tehetjük meg, hogy egyvalaki kísérje, mert szükséges a nagyobb támogatás. Ezt igyekszünk ügyes logisztikával áthidalni és variálni a cserélhető akkreditációkat: ha egy sportág végez az első héten, akkor a stábtagok kártyája átruházható olyanoknak, akik a második héten illetékesek, és így tovább. Ez bonyolult sakkjátszma – főleg, mert nem feltétlenül lehet készülni a nyitott végű események miatt –, de annál hasznosabb. A kvalifikáció pedig elkezdődött, akad néhány sportág, amelyben már idén lehet kvótához jutni, tehát megkezdődött az őrület, ami jövőre csak fokozódik, hiszen az indulási jogok hetven százalékát akkor lehet megszerezni.
– Foglalkoztak már a labdarúgó-világbajnokság tapasztalataival? – Nagy félelmet kelt a káosz, ami Rióra jellemző. Ez a káosz persze a helyieknek átlátható, semmi gondjuk vele, és a vb alatt jól vizsgázott a város és a szervezőbizottság is, pluszban 2016-ra kialakítják az olimpiai sávokat, így az akkreditált járművek abban haladhatnak majd, ami nagy segítség. A közbiztonság olyan, amilyen, viszont az olimpia nem érinti azokat a helyszíneket, ahol a turistáknak nem tanácsos sétálgatniuk. A sporthelyszínek megfelelő biztonsággal rendelkeznek, amivel persze nem azt mondom, hogy mindenki hordja a nyakában a pénztárcáját, a vállán pedig a házimozit. A helyi erők a favelákkal kvázi felvették a kapcsolatot, hiszen azok országok az országban, városok a városban, de velük is haladnak előre.
– Szakmai tanulsága van a vb-nek? – Igen, mégpedig, hogy a tizenhárom európai válogatott több mint fele elvérzett a csoportkörben. És nem kis nemzetek ám, hanem többek között Anglia, Portugália, Olaszország és Spanyolország, olyanok, amelyek nem feltétlenül a tudásuk miatt estek ki, a felkészülésükkel lehetett gond. Ezért kell nagyon figyelnünk az akklimatizációra, hogy miként tudunk alkalmazkodni a viszonylag szélsőséges időjáráshoz, hiszen Brazíliában például a játékok idején kezdődik majd a tél. Mindenképpen ki akarunk vinni szakembereket jövő augusztusban, hogy mindent végigvegyünk, ami szóba jöhet. A holland labdarúgó-válogatott felkészülését máris tanulmányozzuk, hiszen Louis van Gaal szövetségi kapitány szakmai anyaga figyelemre méltó. A hollandok két lépcsőben készültek a vb-re, először Lisszabonba mentek, ami viszonylag hasonló klímájú hely, mint Rio, a nyelv is stimmel, tehát sokat segíthetett. Az ilyen okosságokat össze kell gyűjtenünk, amihez hozzátehetjük a saját ötleteinket, hogy a sportolóinkat ne érhesse meglepetés.
– Mennyire lesz mély és széles ez kutatóexpedíció, „lemennek” a szövetségi kapitányokig? – Szeretnénk. Az a terv, hogy egyetlen kvalifikált sportágunk se legyen, amely képviselője nem járt a helyszínen. Az a cél, hogy ne csak a pályát lássák, hanem olyan életszerű dolgokat is megtapasztaljanak, hogy mennyire párás a levegő, hol lehet pénzt váltani, ilyesmik.
– Itthon mi az aktuális munkafolyamat? – A szövetségekkel ez év elején egyeztettünk az előversenyekről, az olimpiai logisztikáról, például, hogy miként visszük ki a kajakokat, a lőfegyvereket és a többi. Ehhez az általam vezetett sportigazgatóság bekérte a szakmai terveket, amiket folyamatosan szemlézünk, emellett a doppingellenes felkészülést is sulykoljuk, mert nagyon kemény a WADA szabályrendszere. Gőzerővel folynak tehát az előkészületek, de idén augusztusban lesz még ifjúsági olimpia is Kínában, ami aktualitását tekintve sokkal több munkát igényel, mint a felnőtt olimpia, jövőre pedig az Európa-játékok következik, ami szintén nagy feladat és akkor nem szóltunk az ifjúsági fesztiválokról… Rio azonban mindennél fontosabb, és időarányosan jól állunk.
