NOB: „Megfontolható realitássá tehetik a budapesti olimpiát a reformok”

Az üzletember erről a Digi Sport televízió Reggeli Start című műsorában beszélt pénteken, s hozzátette, hogy az olimpiai pályázatok korábbi feltételrendszerében lényegében csak metropolisoknak volt esélyük a rendezésre, ám a tervezett változtatások, az ésszerű mértékű infrastrukturális beruházási igények, s a kisebb, olcsóbb, gazdaságosabb és megtérülő olimpiák terve valós esélyt jelenthet Budapestnek is.

„Ha a szabályozás változik, s tényleg van lehetőség olyan típusú olimpiát szervezni, ahová nem kell később lényegében kihasználhatatlan mértékű beruházásokat csinálni, akkor ez kifejezetten kecsegtető lehetőség lehet egy olyan országnak, amely ezáltal imázst és látogatottságot növelhet, esetleg elindíthat olyan változásokat, melyekből aztán később profitál” – mondta Oszkó Péter.

A volt pénzügyminiszter szerint a Budapesten és Magyarország különböző pontjain zajló jelenlegi fejlesztési folyamatok 2024-re elérhetnek odáig, hogy az országnak már alig lesz szüksége plusz infrastrukturális beruházásra.

„Az állami beruházásoknak akkor lehet értelme, ha azoknak van mire hasznosulniuk” – jelentette ki Oszkó Péter, aki szerint állami infrastrukturális fejlesztések nélkül nem lehet olimpiát rendezni, de ezek egyébként is lehetnek hasznosak, ha például úthálózatokat vagy sportinfrastruktúrát érintenek.

Az üzletember hozzátette, a jelenlegi stadionfejlesztések olyan folyamatok, amelyeknek az olimpiai rendezéssel céljuk lenne, hasznosulásuk is biztosítottabbá válna, s az ötkarikás esemény megszervezéséhez további jelentős, a költségvetést nagyon megterhelő infrastrukturális fejlesztésekre már nem lenne szükség.

Kiemelte, hogy ha Budapest és az ország elindul az olimpia rendezésének irányába, akkor annak „transzparensen, ellenőrizhetően” és jól tervezetten kell megtörténnie.

Oszkó Péter szerint kellenek az úthálózati fejlesztések, azért is, hogy a turistáknak még vonzóbbá váljék az ország. A költségvetés megfelelően tudja finanszírozni ezeket a célokat, s a források mellé piaci beruházásokat is be lehet vonni, a fejlesztéseket pedig az ország később is tudja használni.

„Nagyon fontos, hogy meglévő infrastruktúrára lehessen egy olimpiát tervezni és megálmodni, és ne óriási fejlesztésekre, ezért nagyon ésszerű a NOB mostani kezdeményezése” – jelentette ki a volt pénzügyminiszter, aki egy nappal korábban, a TV2 Mokka című műsorában „gazdaságilag értelmezhetőnek” nevezte a felvetést, hogy Magyarország 2024-ben vagy 2028-ban olimpiát rendezzen.

Vasárnap Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke beszélt arról, hogy a NOB Agenda 2020 programja történelmi esélyt jelent a Budapest méretű városoknak. A sportvezető a Nemzeti Sport vasárnapi számában megjelent interjúban forradalminak nevezte a változást, s kijelentette: ha a NOB december 9-én Monacóban sorra kerülő kongresszusán elfogadják az Agenda 2020 tervezetet, akkor az valós felkérést jelent a két-három milliós nagyvárosoknak arra, hogy komolyan gondolkodjanak el az olimpiai pályázatról.

„Ha a szabályozás változik, s tényleg van lehetőség olyan típusú olimpiát szervezni, ahová nem kell később lényegében kihasználhatatlan mértékű beruházásokat csinálni, akkor ez kifejezetten kecsegtető lehetőség lehet egy olyan országnak, amely ezáltal imázst és látogatottságot növelhet, esetleg elindíthat olyan változásokat, melyekből aztán később profitál” – mondta Oszkó Péter.

A volt pénzügyminiszter szerint a Budapesten és Magyarország különböző pontjain zajló jelenlegi fejlesztési folyamatok 2024-re elérhetnek odáig, hogy az országnak már alig lesz szüksége plusz infrastrukturális beruházásra.

„Az állami beruházásoknak akkor lehet értelme, ha azoknak van mire hasznosulniuk” – jelentette ki Oszkó Péter, aki szerint állami infrastrukturális fejlesztések nélkül nem lehet olimpiát rendezni, de ezek egyébként is lehetnek hasznosak, ha például úthálózatokat vagy sportinfrastruktúrát érintenek.

Az üzletember hozzátette, a jelenlegi stadionfejlesztések olyan folyamatok, amelyeknek az olimpiai rendezéssel céljuk lenne, hasznosulásuk is biztosítottabbá válna, s az ötkarikás esemény megszervezéséhez további jelentős, a költségvetést nagyon megterhelő infrastrukturális fejlesztésekre már nem lenne szükség.

Kiemelte, hogy ha Budapest és az ország elindul az olimpia rendezésének irányába, akkor annak „transzparensen, ellenőrizhetően” és jól tervezetten kell megtörténnie.

Oszkó Péter szerint kellenek az úthálózati fejlesztések, azért is, hogy a turistáknak még vonzóbbá váljék az ország. A költségvetés megfelelően tudja finanszírozni ezeket a célokat, s a források mellé piaci beruházásokat is be lehet vonni, a fejlesztéseket pedig az ország később is tudja használni.

„Nagyon fontos, hogy meglévő infrastruktúrára lehessen egy olimpiát tervezni és megálmodni, és ne óriási fejlesztésekre, ezért nagyon ésszerű a NOB mostani kezdeményezése” – jelentette ki a volt pénzügyminiszter, aki egy nappal korábban, a TV2 Mokka című műsorában „gazdaságilag értelmezhetőnek” nevezte a felvetést, hogy Magyarország 2024-ben vagy 2028-ban olimpiát rendezzen.

Vasárnap Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke beszélt arról, hogy a NOB Agenda 2020 programja történelmi esélyt jelent a Budapest méretű városoknak. A sportvezető a Nemzeti Sport vasárnapi számában megjelent interjúban forradalminak nevezte a változást, s kijelentette: ha a NOB december 9-én Monacóban sorra kerülő kongresszusán elfogadják az Agenda 2020 tervezetet, akkor az valós felkérést jelent a két-három milliós nagyvárosoknak arra, hogy komolyan gondolkodjanak el az olimpiai pályázatról.