Rúdtánc: 36 óra a rúd körül, pörgés a rekordért - galéria

A nem mindennapi tetten túl az is fontos a sportolóknak, hogy rávilágítsanak, a megcsontosodott véleménnyel és előítélettel ellentétben ők nem bártáncosok, sportáguknak nemcsak rúdtánc és rúdakrobatikai ága van, hanem művészi fajtája is, az egyes szakágak nem válnak el élesen egymástól, jelentős az átfedés közöttük.

A magyar hölgyeknél egyébként kevés jobb akad a világ élmezőnyében, ezt idén júliusban, a londoni világbajnokságon is bizonyíthatják, ahol a brutálisan erősnek számító ukránokkal és oroszokkal is összecsaphatnak.

„Nem szükséges a spormúlt, hogy valaki elkezdjen rúdtáncolni – mondta a korábban 20 éven át különböző küzdősportokban bizonyító Holler-Rácz Barbara, aki két éve, két gyermek világra hozása után kezdte el a sportágat, amit most már versenyszerűen űz. – A kezdetekkor semmi hasizmom nem volt, mostanra viszont már bármit meg tudok csinálni. A rúdtánc és a rúdakrobatika segít, hogy hajlékonyabbak legyünk, jobb legyen az állóképességünk és a közérzetünk. Elégedettséggel tölt el, hogy elbírod magad, a saját súlyodat. Sokkal szórakoztatóbb, nőiesebb és könnyedebb, mintha csak az edzőteremben ugrálnék. Arányos izmokat szerezhetünk általa.”

A versenyeken négyperces, kötelező talajelemeket tartalmazó koreográfiákat kell bemutatni.

Szigorúak a követelmények, az országos bajnokság versenyszabályzata például 60 oldalon keresztül sorolja a tudnivalókat, csak a megfelelő ruházatról szóló rész több mint fél oldalt tesz ki.