Ötszörös világbajnoki ezüstérmes birkózásban Deák-Bárdos Mihály, aki gyerekként még szívesen bandázott, azóta viszont nem fitogtatja erejét. Pedig nagy Diósgyőr-szurkolóként erre egy-egy focimeccsen is lett volna esélye!
„Az Üllői úton, Újpesten és Nyíregyházán egyaránt voltam, a közös utazás és a túra ugyanis olyan érzést ad, amelyet a hazai meccsek során nem él át az ember. Nagyobb csetepatéra viszont sosem került sor, olyan megesett, hogy mi, DVTK-drukkerek vonultunk az egyik oldalon, középen mentek a rendőrök, a másik oldalon pedig a nyíregyházi szurkolók, de ennyi. Szerencsére jó géneket örököltem, a szüleim is magasak voltak, én is mindig a tornasor elején álltam. Ugyanakkor sosem provokáltam, nem kötekedtem, de ha megtámadtak, megvédtem magamat vagy a barátaimat. A koripályán akkoriban nagy élet zajlott, a különböző bandák gyakran találkoztak, s ha a vetélkedés középpontjába mondjuk egy diósgyőri lány került, segítettem elrendezni a konfliktust. De az is előfordult, hogy az egyik bandával átvonultunk a másik lakótelepre, és megvédtük az ottani lányokat.”
Ha kíváncsi arra, Deák-Bárdos Mihályból mi lett volna, ha nem birkózik, miért adott egy taslit a matektanárnőnek és mi az az egyetlen, amitől nagyon fél, lapozzon bele a Sportkrém csütörtöki számába! Ezen a héten az ünnep miatt a Sportkrém csütörtökön jelenik meg!
TOVÁBBÁ
– Az igazi konyhatündér, Lakatos Zsanett brokkolis pizzája
– Mesés vízeséshez készül Waltner Róbert
– Thury Gábor fél évszázados emléke: meccsnézés helyett felvonulás és májusfa