A politikus újságíróknak elmondta: a kormány támogatja, hogy a teljesítményfokozó szerek használata a jövőben bûncselekménynek számítson az országban, így a jogszabályt hamarosan elfogadhatja az állami duma, a szövetségi törvényhozás alsóháza.
Bár további részleteket nem árult el, így a várható büntetési tételekről sem beszélt, az orosz hírügynökség jelentése szerint a pénzbüntetés felső határa hárommillió rubel (12,7 millió forint), a szabadságvesztés maximuma pedig öt év lesz.
„Létre kell hoznunk egy olyan doppingellenes rendszert, amelyben mindenki hisz, hogy ne térjen vissza Szocsi, Peking és London” – mondta Mutko.
Kedden vált nyilvánossá, hogy a 2008-as pekingi olimpián adott minták újraelemzése után lebukott 31 sportoló közül 14 orosz. A másfél éve tartó orosz doppingbotrány során először az bizonyosodott be, hogy államilag irányított módon doppingolták az ország atlétáit. Ennek hatására az orosz doppinglabor engedélyét tavaly novemberben megvonta a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), amely a „nem megfelelő” doppingellenes rendszerrel rendelkező országok közé sorolta Oroszországot.
A nemzeti atlétikai szövetséget (VFLA) felfüggesztette a nemzetközi sportági szövetség (IAAF). Ez a határozat azt jelenti, hogy az orosz atléták semmilyen nemzetközi versenyen nem vehetnek részt, így jelen állás szerint a riói olimpiáról is lemaradnak. A tiltás feloldásáról vagy fenntartásáról június 17-én döntenek. Legutóbb a 2014-es szocsi téli olimpián végzett központi manipulálással vádolták meg az országot.
„Dollármilliárdokat fordítunk a sportra. Amikor ilyen hatalmas összegeket fektetünk be, nincs okunk rá, hogy elrejtsük a csalókat, azokat a sportolókat vagy edzőket, akik doppingszerek segítségével nyernek érmeket. Ez nem része a filozófiánknak és a politikánknak. Nem látok semmilyen komoly okot, amiért a sportolóink ne indulhatnának az olimpián. Hiszem, hogy a doppingolást minden esetben egyéni szinten kell büntetni” – közölte a sportminiszter.
Vitalij Mutko elmondta, hogy azokat a sportolókat, akik doppingesetük ellenére lehetőséget kapnak a riói részvételre, legalább háromszor ellenőrzik majd az olimpiát megelőzően. Ezt „példátlan ellenőrzésnek” nevezete, és abbéli reményét fejezte ki, hogy az IAAF figyelembe veszi az erőfeszítéseket.
Mutko kizárta annak lehetőségét, hogy néhány orosz sportoló Brazíliában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) zászlaja alatt versenyezzen: „Ez jogilag lehetetlen. Ha Oroszország ott lesz az olimpián, akkor minden orosznak a saját hazája színeiben kell rajthoz állnia”.