Az Intézmény sportkoncepcióját 2005-ben Bács Zoltán vezetésével dolgozták ki. Az egyetem kancellárja, a Gazdaságtudományi Kar professzora közismerten szívügyeként kezeli a sportot, legyen szó oktatásról, kutatásról, szabadidősportról.
– Mi határozta meg a sportkoncepció összeállítását?
Az élsportolókat a lehetőségekhez mérten kiemelten támogatja az intézmény, például egyéni tanrend lehetőségével, mentorprogrammal és sportolói ösztöndíjjal. Olimpiai bajnokok (Berki Krisztián, Risztov Éva), világbajnokok (Senánszky Petra, Éltető Daniella, Mezei Gergő), Eb-kerettag vívó (Mihály Kata), ifjúsági olimpiai játékok győztes (Biczó Bence) és országos bajnokok (Nagy Konrád, Kozák Luca, Sárkány Fanni, Csiszár Henrietta, Bakosi Péter, Trencsényi János) választása is a Debreceni Egyetemre esett. De itt végzett pénzügy-számvitel szakon a BL-győztes kézilabdakapus, Kiss Éva is, s több élvonalbeli labdarúgó és kézilabdázó is ezt az egyetemet választotta. |
– A külső szemlélő számára a képzésben és kutatásban is nagyot lépett előre az egyetem. Ez minek köszönhető?
– Mint oktatási-kutatási intézmény már 2005-ben azt láttuk, hogy rengeteg karunkon, tanszékünkön folynak sporttal kapcsolatos képzési és tudományos tevékenységek, természettudományi, orvos-egészségtudományi, műszaki, gazdasági, élelmiszeripari, szociológiai, jogi területeken. Mindezek dacára a Debreceni Egyetemet mégsem jegyzik mint sporttudományi képzőhelyet. Erre is programot indítottunk a mátrix részeként. Így ma már százával képzünk ilyen vonalon is hallgatókat, bővülnek a képzések és a mögöttes kutatások is, úgy tűnik, hogy elfogadtattuk magunkat, sőt már nagy figyelmet is kapunk, és rengeteg pályázatban ismerik el a bírálók egyetemünk potenciálját. De mindezért nagyon sok erőfeszítést tettünk. Azt is látni kell, hogy a sporttudomány, amely már rég nem csak testnevelés és edzés, hatalmas fejlődésnek indult a világban, jellegzetes interdiszciplináris terület lett, amelynek további modernizációjához és fejlesztéséhez számos tudományág együttes részvételére van szükség, ez a Debreceni Egyetemen rendelkezésre áll! A legfontosabb a humán erőforrás, mert az épületek, eszközök – bár nélkülözhetetlenek – önmagukban semmit sem érnek.
– Mindehhez rendelkezésre állt a szakemberállomány?
– Amilyen posztokon hiányunk volt, oda sportnyelven szólva elismert szakembereket „igazoltunk”, szeretettel fogadtuk őket. Cserébe mindannyian azonnal beépültek a csapatunkba.
A Debreceni Egyetem versenysportjának alappillére a két egyetemi klub, az 1907-ben alapított DASE és az 1919-ben létrejött DEAC. „Az utóbbi évtizedekben számos egyetemi sportoló válhatott hallgatóink példaképévé – mondta Lóczi Lászlóné Kovács Marianna, a DEAC ügyvezetője. – Sokan napjainkig kötődnek a DEAC-hoz, ami bizonyítja a versenysport közösségteremtő erejét. Az elért sportsikerek nemcsak azoknak jelentenek dicsőséget, akik megküzdöttek érte, hanem valamennyi egyetemi polgárnak." A DEAC 15 szakosztályában több mint 1000 igazolt versenyző sportol, s a fekete-fehér klub csapatai igazán sikeres szezont zárnak. A férfi röplabdások és a női futsalcsapat a honi bajnokság legmagasabb osztályában szerepel. A férfi kézilabdacsapat aranyérmes lett az NB II Északkeleti csoportjában, s feljutott az NB I/B-be. A férfi kosarasok egy lépésre állnak az NB I-be jutástól, éppen e cikk megjelenésének a napján, június 3-án tehetik fel az i-re a pontot. Ugyancsak a legmagasabb osztályba jutásért folyó rájátszás döntőjében szerepel a DEAC férfi futsalegyüttese. Az egyetemi klub futballcsapata az NB III-ba jutás küszöbén áll. A DASE labdarúgói a megyei bajnokság első osztályában szerepelnek. |
– Miként fogják össze a hatalmas intézmény sporttal kapcsolatos tevékenységét?
– A sok tudományterületi érintettséget felismerve az összes sporttal kapcsolatos tevékenységet nem kényszerítjük egy karba vagy szervezeti egységbe, hanem egy Sporttudományi Koordinációs Intézetet hoztunk létre, melynek feladata, hogy a testneveléssel, edzéssel és sportanalitikával kapcsolatos képzési és kutatási feladatokat végezze, ezenkívül folyamatosan figyelje, foglalja rendszerbe és koordinálja az egyetem karain, tanszékein folyó sporttal kapcsolatos tevékenységeket. Az érintettség széles körű fenntartása fontos, hiszen a sport soha nem szétválaszt, hanem összeköt, ez a sajátossága, jellemzője, amit nem szabad nem észrevenni. Olyan terület, amely az embereket képzettségi szinttől és szakmától függetlenül érdekli és megfogja, nem véletlen a sport tematikájú televíziós csatornák nagy száma. A sport napjainkban már nemcsak olimpiai, világ- és nemzeti bajnokságok rendezvénysorozata, illetve teljesítménypróba, hanem önálló iparág, amelynek gazdasági hatása a GDP-ben mérhető. Felismertük, hogy ebből a Debreceni Egyetem egyszerűen nem maradhat ki, sem képzési, sem innovációs, sem szolgáltatási vonatkozásban, és nagy fejlődési lehetőség van még benne.
– Milyen fontos fejlesztések történtek az egyetem sportinfrastruktúrájában?
– Jelentős fejlődés tapasztalható, köszönhetően a pályázati, hallgatói, valamint egyetemi forrásoknak és a 12 éve követett stratégia szisztematikus végrehajtásának. A Dóczy utcai Egyetemi Sporttelep a város egyik gyöngyszeme lett, új rekortán futópálya, megújult műfüves, füves futballpálya és lelátók, teniszpályák, valamint egy építészetileg is különleges létesítmény, a csarnokot is magában foglaló Sporttudományi Oktatóközpont készült el. A sport területén az elmúlt évtizedben többmilliárdos infrastrukturális fejlesztés történt. Már épül nálunk az MLSZ kelet-magyarországi strandfociközpontja is. Ez a komplex létesítményhálózat naponta ezreknek nyújt sportolási, kikapcsolódási lehetőséget, rendkívül népszerű hely lett. A Böszörményi úti campuson is műfüves és füves pályák készültek és újulnak meg, és itt épül a következő évben a négy fedett és nyolc nyitott pályás teniszközpont a sporttudományi oktatást segítő tantermekkel, tanszéki irodákkal együtt.
„Szerencsére egyre több hallgató ismeri fel az aktív életmód egészségre és életminőségre kifejtett pozitív hatását, legyen szó a nehéz vizsga utáni kocogásról, a szakhéthez kapcsolódó focikupáról vagy élvonalbeli sportolásról – mondta Bognár István Ádám, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke. – A szervezői feladatokban való részvételen túl saját bevétele terhére megvalósított infrastrukturális beruházásokat is végez az intézmény. Így kapott a DEAC futópályája rekortánborítást, és így épültek meg a kollégiumok közelében található kondiparkok is. A legbüszkébbek a legfiatalabb rendezvényünkre, a yoUDay-re vagyunk! Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetem mondhatta el magáról, hogy 20 ezer néző előtt megtartott stadionshow-val nyitotta meg a tanévet. Bízom benne, hogy idén is telt házunk lesz a Nagyerdei Stadionban szeptember 27-én!” |
– Vannak az egyetemnek máshol is érdekeltségei a városban?
– Az egyetem biztosította Pallagon a Debreceni Labdarúgó Akadémia 13 hektáros területét, a Balásházy Gyakorló Középiskolában működik a sportgimnázium, és reményeink szerint rövidesen az MKSZ-szel közösen kézilabdacsarnok is elkészülhet, bővítve az utánpótlásképzés lehetőségeit. Az egyetem Kossuth Lajosról elnevezett gyakorlóintézménye és annak csarnoka a kosárlabda-utánpótlásképzés egyik bázisa. A külföldi hallgatók igénye pedig egyre erősebb, hogy a nekik fontos amerikai futballhoz, baseballhoz szükséges infrastruktúrát is megteremtsük.
– A Nagyerdei Stadionhoz is köthető az egyetem?
– Ez nem futballstadion, sokkal több annál! Gyönyörű erdei környezetben található, nem véletlen, hogy az UEFA illetékesei Robin Hood Stadionnak nevezik. Különlegesség, hogy az egyetem ebben a környezetben 365 napossá tette a használatát. A város és az egyetem vezetősége már a tervezéskor is számolt az intézményi célú hasznosítással. A multifunkcionális jelleg meghatározásában jelentős tényezőnek számított a Debreceni Egyetem közelsége. A stadion az egyetem nagyobb egységeitől többé-kevésbé egyenlő távolságra fekszik, így lehetőségként vetődött fel, hogy a hasznosítás során a negyvenezer fős egyetemi polgárság igényeire is figyeljenek.
Emellett az intézmény egyik legfontosabb stratégiai célja az egészségipar fejlesztése, amelynek szerves részét alkotja a sporttudomány, az orvostudomány. A két ágazat jelentősége azért emelendő ki, mivel ezekre támaszkodva a létesítmény funkcióinak megtervezése során magától értetődően vetődött fel az a gondolat, hogy a napjainkban egyre fontosabb szerepet betöltő egészséges életmóddal kapcsolatos tevékenységek – diagnosztika, prevenció, rehabilitációs szolgáltatások, munkaegészségügyi vizsgálatok, fitnesztevékenység – is helyet kapjanak az épületben és környékén. Volt olyan milliárdos egyetemi beruházási terv, amely már a közbeszerzésen is túl volt, mégis visszavontuk azt a stadion tervezésének időszakában, ma pedig már ott működik az elképzelt tevékenység, negyedannyi megvalósítási költséggel. Majd' két éve működik a stadion északi oldalán a HALL-rendezvényközpont, az ország legnagyobb hallgatói klubja és az előtte található rendezvénytér. Fél éve nyitottuk meg a Sportdiagnosztikai Életmód és Terápiás Központot. Néhány méterre a stadiontól működik a turisztikai innovációs díjjal is kitüntetett rekreációs és szabadidős célú Nagyerdei Víztorony, és őszre elkészül a stadion állatkert felőli oldalán a FitGym, amely 3300 négyzetméteres gigantikus mozgásközpont lesz. Emellett a létesítmény számos egyetemi tudományos konferencia kísérőrendezvényének is otthont ad. Ezeknek köszönhető, hogy a DVSC mellett a Debreceni Egyetem neve is kezd összeforrni a stadionnal. Egy ekkora egyetemnek figyelnie kell alapfeladatai mellett a harmadik missziós tevékenységére is, ez a mai megváltozott igényekhez nélkülözhetetlen. Amerikában 40-50 ezres egyetemeknek százezres stadionjai vannak. Nálunk ez a forma tökéletesen megteszi, az egyetemi tanévnyitó stadionshow, a yoUDay alkalmával pedig belül is megtöltjük húszezren, ahogy tavaly is tettük.
BUZÁNSZKY-KUPA
Nemcsak szobor hirdeti az új egyetemi sportcsarnok előtt az intézmény tiszteletét az Aranycsapat hajdani jobbhátvédje iránt, de már Jenő bácsi életében szoros kapcsolat alakult ki a legenda és az egyetem között. A futballista rendszeresen tartott előadásokat, élménybeszámolókat Debrecenben, és vállalta a 2004 óta évente kétszer megrendezett Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupa fővédnökségét, ami azt jelentette, hogy rendre megtekintette a diákok döntőit, díjat adott át, dicsért, anekdotázott, közel a kilencvenhez is évente többször megtette a Dorog–Debrecen utat. A Jenő bácsi nevét viselő egyetemi bajnokság ötletgazdája Kulcsár Zsolt volt, aki azóta is szervezi a tornát, sőt a hazai egyetemeken az első futballtémájú, szabadon választható tárgy előadásait is. Buzánszkyhoz hasonlóan hamarosan ugyancsak a Nemzet Sportolója lehet Kamuti Jenő, aki szintén rendszeres előadója az egyetem konferenciáinak, s Kulcsár Zsolt kezdeményezésére róla nevezték el az egyetemi vívóbajnokságot is. Továbbá nemcsak a Buzánszky életéről szóló könyvet, de a magyar futball hatalmas, ötkötetes történetét is a DE adta ki.