MCGREGOR ÚTJA A CSÚCSRA

A világ első számú MMA-szervezete, a mérkőzéseit nyolcszög alakú ketrecben rendező amerikai UFC az elmúlt években kezdte átvenni a profi boksztól azt a kiváltságot a küzdősportokon belül, hogy világszerte ünnepelt klasszisokat „teremt”, akik aztán nemcsak Amerikában, hanem a földkerekség számos pontján eladhatóvá teszik a szakágat a szélesebb közönség számára is. Az egyik első ilyen globális sztár az amerikai Ronda Rousey volt, aki olimpiai bronzérmes (2008, Peking) cselgáncsozóként vált legyőzhetetlen amazonná az MMA-ban 2011 és 2015 között. Az MMA-sikereknek köszönhetően pedig megnyíltak előtte a férfimagazinok címlapjai, és Hollywood, az amerikai filmipar is felfigyelt rá, ma pedig pankrátorként tengeti a napjait, miután UFC-karrierjének 2016-ban csúnya vége lett, bő egy éven belül elszenvedett két KO, illetve TKO-vereséggel.

A gyengébbik nem képviselőjeként vált az egyik legkeményebb küzdősport prominensévé, és éppen akkor áldozott le a csillaga, amikor a férfiaknál a csúcsra ért az ír Conor McGregor, aki elképesztő lazaságával, szókimondó stílusával, dinamikus harcmodorával (gyors ritmusváltások, illetve pusztító erejű egyenesek jellemzik) és az „ide nekem az oroszlánt is” hozzáállásával (ő az első, aki UFC-világbajnokként vívott profi bokszmeccset) sokak példaképévé vált – az igazi „rossz fiúk” mintaképe lett.

Szélesebb körben (értsd ez alatt, hogy az MMA és a UFC berkein kívül is) azt követően vált ismertté, hogy a pehelysúlyból váltósúlyba fellépve, egy véres vereség után, egy talán még véresebb második meccsen vissza tudott vágni Nate Diaznak. Majd három hónappal később, 2016 novemberében Eddie Alvarez kiütésével világbajnok lett könnyűsúlyban, az első olyan bajnok a UFC-ben, aki egyszerre két súlycsoportban is birtokolta a vb-övet, hiszen egy évvel korábban pehelysúlyban már felért a csúcsra (azóta mindkét övről le kellett mondania, amikor a UFC-ben szünetet tartott). 2015 decembere és 2016 novembere között őrült tempót diktálva három súlycsoportban, négy mérkőzésen lépett a ketrecbe, ebből hármat megnyert, s a háromból kettő világbajnoki címmérkőzés volt.

Ezután pedig 2017 augusztusában kötelek közé lépett ökölvívásban, az elmúlt évtizedek egyik legjobb bokszolója, Floyd Mayweather ellen. Az inkább show-műsorra, mintsem színvonalas bokszmeccsre hasonlító küzdelemért a hírek szerint legkevesebb 75 millió dollárt tehetett zsebre, ezzel minden idők legjobban kereső UFC-harcosává vált. Azt ugyanis a Mayweather elleni összecsapás bizonyította, hogy az ő helye továbbra is a ketrecben van: akármilyen jó ütő, az ökölvívás nem az ő világa.

MCGREGOR LEGNAGYOBB ÜTÉSEI

VISSZA A KETRECBE – NEHÉZ LESZ?

Viszont a Mayweather elleni bokszmeccs óta is eltelt egy év, ketrecben pedig már két esztendeje nem küzdött, így elérkeztünk az egyik nehézséghez, amivel meg kell küzdenie vasárnap McGregornak az orosz Habib Nurmagomedov elleni címmeccsen. McGregor 2010 és 2016 között minden évben legalább kétszer ketrecbe lépett, a legutóbbi majd' kettőben viszont egyszer sem. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy ez a kihagyás érződik-e majd rajta, de előnynek semmiképpen sem nevezhető egy olyan harcossal szemben, mint az orosz Nurmagomedov, aki még veretlen a UFC-ben és az elmúlt tíz hónap során két mérkőzést is megnyert.

Aztán az sem feltétlenül előny McGregor számára, hogy könnyűsúlyban még csupán a második fellépésére készül, és bár csak öt kilóval ment feljebb a korábbi versenysúlyáról, 65 kg-ról, ez a váltás is kérdéseket vet fel.

„Én minden ellenfelemmel szemben dominálni tudtam, erre idejön Conor a könnyűsúlyba, kaparászik, mint csirke a tojáshéjon, és arról beszél, hogy ő minden idők legnagyobbja és máris világbajnoki címért küzdhet. Ez nagyon érdekes számomra, hogy is van ez? Nem értem” – mondta ezzel kapcsolatban a dagesztáni Mahacskalában (Dzsudzsák Balázs óta alighanem egy életre megjegyeztük mi magyarok is ezt a várost) született Nurmagomedov. Persze McGregor Alvareznek is „bekaparászott” egy akkorát (egész pontosan egy balegyenessel induló, négy ütésből álló sorozatot), hogy lement tőle és vége lett a küzdelemnek.

Ebben pedig az orosz ellen is bízhat, mert ha sikerül állon elkapnia az eddig igazán nagy ütést nem elszenvedő Nurmagomedovot, azzal lezárhatja a meccset. Kérdés, hogy az a rettegett balos, amivel annyi összecsapást befejezett korábban, ebben a súlycsoportban is lesz-e olyan pusztító, s egyáltalán, el tudja-e találni a három centivel magasabb, 178 centis oroszt olyan tisztán, mint a korábbi ellenfeleket, képes lesz-e olyan gyors indításokra, mint pehelysúlyban.

Ha nem, akkor az idő Nurmagomedovnak kedvezhet, ugyanis McGregor a legutóbbi nyolc találkozójából csak egyszer töltött két menetnél többet a ketrecben, míg a szombati ellenfél hatszor is. Arról nem beszélve, hogy a birkózó alapokra építkező, birkózómúlttal rendelkező Nurmagomedov repertoárja is szélesebbnek tűnik, hiszen a 26 diadalából nyolcat is földharcban ért el (8 KO/TKO és 10 pontozásos siker mellett), miközben McGregor a 21 győztes meccse közül csak egyet nyert meg földharcban (18-at KO/TKO-val, kettőt pontozással), ugyanakkor három veresége mindegyikét földharcban szenvedte el.

NURMAGOMEDOV CSATÁI

STÍLUSOK ÖSSZECSAPÁSA – AMIKOR AZ UTCAI HARCOS ÉS A GUSZTUSTALANUL BESZÉLŐ, DE GONDOLKODÓ „BUNYÓS” TALÁLKOZIK

Stílusok harca is lesz ez, mert míg az orosz a lábra támadásokat, a ledöntést fogja erőltetni, hogy földharcra kényszerítse az írt, addig McGregor állásból, ütésekkel szeretne nyerni. Nurmagomedov persze kézzel sem ügyetlen, ám nem jellemzi olyan ütőerő, mint McGregort.

„Én más vagyok, mint McGregor korábbi ellenfelei. Én az utcán éltem, ott kezdtem el harcolni. Ott nem a kameráknak küzdöttünk. Sokat harcoltam az utcán, akkor hagytam fel vele, amikor profinak álltam, nehogy valakit megsebesítsek. De én ezekből az utcai csatákból nagyon sokat tanultam” – fogalmazott egy interjúban a múltjával kapcsolatban az orosz, aki az előéletéből is adódóan ösztönös harcos, nem gondolja túl a mérkőzéseit.

McGregor a felvezető sajtótájékoztatón ismét káromkodásokkal tarkított, színpadias előadást tartott, éppen olyat, amelytől az orosz igyekszik elhatárolódni. Nem véletlen, hogy a jókora késéssel érkező írt már meg sem várta a sajtóeseményen.

„Remélem, hozni tudja a súlyát. Dugjátok be egy szaunába, és főzzétek meg, mint egy patkányt, amilyen ő maga is” – mondta az ír, aki még ellenfele arab menedzserét, Ali Abdelazizt is megtalálta, párhuzamot vont közte és a 2001-es New York-i merényletet elkövető terroristák között. Aztán kijelentette, hogy úgy érzi, egy ütéssel is végezhet ellenfelével, aki szerinte gyenge, ezért pánikba esik, ha eltalálják, persze azért azt is hozzátette, hogy minden eshetőségre felkészült. És egyébként ez az, amire az ír még támaszkodhat: bár rengeteg sületlenséget képes összehordani, a ketrecben nagyon is jó a helyzetfelismerése, bármikor képes meglepni riválisait, és pontosan tudja, mire kell vigyáznia, illetve mivel tudja megfogni dagesztáni ellenfelét.

PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ – DE HOL A HATÁR?

McGregor nem is lenne McGregor, ha a mérkőzés előtt nem beszélt volna a pénzről. Elmondta ugyanis, hogy 50 millió dolláros bevétellel számol, miközben Nate Diaz ellen az első meccsük után 20 ezer dollárt kapott.

„Egy MMA-harcos számára lélegzetelállító ötvenmillió dollárt keresni egyetlen mérkőzésen” – mondta. A UFC vezetője, Dana White pedig hozzátette, az Egyesült Államokban 3 millió pay-per-view előfizetést szeretnének eladni erre a küzdelemre, miközben a UFC eddigi rekordja 1 millió 650 ezer dollár.

Két éve a bevezetőben említett Ronda Rousey pályafutásának egy Las Vegas-i párharc vetett véget, és szombaton (magyar idő szerint vasárnap hajnalban) McGregor is a „bűnös városban”, a T-Mobile Arénában lép ketrecbe. De vajon számára van még ennél is feljebb? Meddig „kaparászhat” még az a „csirke”?

MMA, UFC 229
Las Vegas, magyar idő szerint vasárnap
Habib Nurmagomedov (orosz)–Conor McGregor (ír) – a gálát a Sport1 hajnali 4 órától közvetíti (ismétlés: 10.45, Sport2), a főmérkőzés kezdete 5.30-6 óra környékén várható. A meccsről a Nemzeti Sport Online élő, szöveges tudósítással jelentkezik.