Az augusztusi, angliai Eb-n nemenként nyolc olimpiai kvótát osztanak, a szeptemberi, budapesti vb-n pedig hármat. Ebből akár az is következhetne, hogy a kontinensviadal fontosabb, de a világbajnokság itthon lesz, ami a szokásosnál hangsúlyosabbá teszi, ráadásul új szabály szerint az Eb-n egy nemzetből csak egy versenyző juthat tokiói kvalifikációhoz. Így gyakorlatilag hasonlóak az esélyek, ezért fontos mindegyiken jó formában versenyezni.
„Azt gondolom, hogy ezt mindenképpen szinten lehet tartani” – szögezte le az M1 aktuális csatornán hétfőn a férfiválogatott szakvezetője, majd hozzátette: ha az Eb-re 95 százalékosan felkészül valaki, amivel akár meg is nyerheti a versenyt, és arra picit rátesz, „finomítja, csiszolgatja” a formáját, akkor egy hónappal később nyugodtan be lehet vállalni egy világbajnokságot.
Arra a kérdésre, hogy az Európa-bajnokságon hány magyart vár az első nyolcba, azt mondta: „hozzászoktunk a jó számokhoz, kettőt azért szeretnék bent látni”.
Martinek még emlékeztetett rá, hogy az idei Eb és vb után jövőre a világkupa-szereplés alapján a világranglistáról, valamint a vb-ről még lehet tokiói kvótát szerezni.
Öttusában ugyanakkor nemenként csak két versenyző indítható az olimpián, így ha a részvétel jogát többen is kivívják, a szövetségnek el kell döntenie, kit nevezzen a hazai olimpiai bizottság.
A szeptemberi, budapesti világbajnokság szempontjából is sikeres, hasznos tapasztalatokat eredményező volt a székesfehérvári világkupaverseny Gallai István, a Magyar Öttusaszövetség (MÖSZ) főtitkára szerint.
„A világkupa a világbajnokságot szolgálta, mindent az év legrangosabb eseményét figyelembe véve rendeztünk és figyeltünk" – mondta az MTI-nek a tapasztalatokat összegezve.
A legfontosabb berendezés a vb-re legyártatott, és első alkalommal a Bregyó-közi Atlétikai Központban felállított, mozgatható tetejű színpad, amelyen a bónuszvívás zajlott, és zajlik majd a vb-n is. A főtitkár kiemelte, azért volt szükség a leengedhető tetőszerkezetre, hogy a színpad mögötti eseményeket ne takarja ki, minden látható legyen.
„A Bregyó-köz atlétikai pályájának adottságai megegyeznek a vb helyszínéül szolgáló Kincsem Parkéval, ezért modellezni tudtuk a világbajnokságot. Akkor is kis területen kell majd megrendezni a bónuszvívást, a lovaglást és a kombinált számot" – emlékeztetett rá.
A próbaversenyen kiderült, hogy a helyszűke miatt a futópálya eléggé kanyargósra sikerült, ezért megpróbálják futhatóbbá, barátságosabbá tenni a kanyarokat.
„Az esős, szeles időjárás is több problémát felszínre hozott, bebizonyosodott például, hogy a lőtérnél az esőelvezetést meg kell oldani, mert becsöpögött a víz, és ilyen idő szeptemberben is előfordulhat" – magyarázta, majd hozzátette, hogy a vegyes váltó vívása is a rossz idő miatt csúszott 35 percet. A nemzetközi szövetség (UIPM) eredményközlő rendszere ugyanis mindent egy felhő-tárhelyen tárol, és az adatokhoz a rossz idő miatt nem tudtak hozzáférni, így késve készültek el a víváshoz szükséges csörtelapok.
Pozitív tapasztalat volt ugyanakkor, hogy a lézerlövészetes futások futamai után – ezek betétszámok voltak, és a szeptemberi öttusa vb-vel párhuzamosan is zajlik majd ugyanott laser-run vb – a lőtér gyorsabban átállítható a különböző távolságokra, mint gondolták, és a világbajnokságra vásárolt öt új ló is jól vizsgázott, akárcsak a kifejlesztett MÖSZ-applikáció, amely a verseny időrendjétől kezdve az eredményeken át a közlekedésig minden fontos információt tartalmaz. Sikert aratott, hogy a lövészetet kivetítőn is követhette a közönség, így minden szögből követhető volt a versenyzők szereplése, ami a vb-n várható nagyobb nézősereg miatt különösen fontos.
Gallai István kiemelte, hogy az egyik versenynapot a Nemzeti Sportügynökség munkatársával nézte végig. Összegzésként megállapították, hogy hasznos volt a főpróba, mert a hiányosságok felszínre kerültek, és szeptemberig még ki lehet javítani a hibákat, a jó ötletek, megvalósítások pedig megerősítést kaptak, valamint további építő jellegű gondolatok vetődtek fel, melyek a sikeres vb-rendezést szolgálják.