Tokió 2021: a szövetségek feladata a kvalifikációs szabályzatok átdolgozása

Március 24-én dőlt el, hogy jövőre halasztják a nyári olimpiát, csakhamar meglett az új időpont is – 2021. július 23.–augusztus 8. –, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) viharos gyorsasággal lefektette a kvalifikációs alapelveket. Eszerint 2021. június 29-ig lehet kvótát szerezni, a már megszerzettek pedig nem vesznek el. A NOB leszögezte: valamennyi sportág kvalifikációját adaptálni kell az új helyzethez, és a szabályzatok átdolgozása a nemzetközi sportági szövetségek feladata. Ezzel együtt a NOB azt az iránymutatást adta, hogy az új kvalifikációs rendszer az eredetit vegye alapul, ettől csak legvégső esetben lehet eltérni, példaként felhozva a ranglisták vagy a régebbi eredmények figyelembevételét. Több egyéni sportágban persze eredendően a kvalifikációs rangsorok alapján osztják ki a kvótákat, említhetjük a vívást vagy a cselgáncsot.

Utóbbiban június 12–14. között elmarad a budapesti Grand Slam-torna, de jövőre ez lehet a kvalifikációs időszak egyik záróeseménye. A prágai Eb-t június végéről novemberre tolták, s mivel ez is a pontgyűjtő sorozat része, még idén is lenne olyan verseny, amelyen az olimpiai részvétel a tét. Vívásban egyelőre befagyasztották a világranglistákat, a nemzetközi szövetség tegnap június végéig minden versenyt törölt. Így a júniusi minszki Eb-t sem rendezik meg – ez azonban nem része a kvalifiká­ciós sorozatnak.

A halasztással a labdarúgás egyedi helyzetbe került, mert itt az olimpián a kijutott országokat az U23-as korosztály képviseli nemzetenként három túlkorossal, de a NOB jelezte, hogy a 2020. júliusban nevezhető életkorban lévő játékosok jövő nyári pályára lépését biztosítani kell. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség az olimpiára fel is emelte az életkort 24 évre. Ezt a szálat meg is fordíthatjuk, azok még nyernek is a halasztással, akik a részvételhez idén még nem tettek volna eleget a sportágukban előírt minimum életkor-követelménynek, jövőre, egy évvel idősebben azonban már versenybe szállhatnak. A Nemzetközi Birkózószövetség ezt már rögzítette, és tett egy fontos kitételt is, miszerint országváltásra nincs lehetőség.

Birkózásban egyébként márciusban Budapesten rendezték volna az európai olimpiai kvalifikációs versenyt, és jövő tavasszal is mi hozhatjuk tető alá.

Ugyanez a helyzet kézilabdában is, Győr maradt a házigazdája annak a női tornának, amelyen válogatottunk Oroszországgal, Szerbiával és Kazahsztánnal küzd meg, s ahonnan két csapat jut ki az olimpiára. A nemzetközi sportági szövetségek tehát alapvetően maradnak az eredeti helyszíneknél, kajak-kenuban azonban az idén május 21–24. közöttre tervezett duisburgi pótkvalifikációs verseny helyett jövőre – várhatóan májusban – a szegedi világkupán, a nagy sikerű tavalyi kvalifikációs vb helyszínén osztják ki az utolsó kvótákat kontinensünkön.

Merőben más a helyzet atlétikában és úszásban, ahol meghatározott szintek teljesítésével lehet kijutni Tokióba. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség április 6-tól november 30-ig felfüggesztette a kvalifikációs időszakot, de fura helyzet állt elő, mert az eredményeket mégis rögzítik, így ha valaki szeptemberben világcsúcsot érne el, azt hitelesíthetik. Szintteljesítésre viszont csak december 1-jétől lesz lehetőség. A világszövetség elnöke, Sebastian Coe azzal indokolta a döntést, hogy ezzel az esélyegyenlőséget kívánják biztosítani, mert a még beláthatatlan ideig érvényben maradó utazási korlátozások miatt a versenyzési lehetőségek nem teremtenek egyenlő feltételeket. Ha jobban belegondolunk, van is valami abban, amit az egykori legendás középtávfutó mond.