Schmidt Ádám: A kivételezett helyzethez bizony teljesíteni kell

SZŰCS MIKLÓSSZŰCS MIKLÓS
Vágólapra másolva!
2022.07.09. 08:05
null
Schmidt Ádám (Fotó: Tumbász Hédi)
Pénteken a Nemzeti Sport vendége volt a május vége óta sportért felelős államtitkárként a magyar sportért dolgozó Schmidt Ádám, akivel hivatalba lépése óta az első interjúban a bürokrácia csökkentéséről, a sportba befolyó pénzek szigorúbb ellenőrzéséről, valamint az államtitkárság és a MOB viszonyáról is beszélgettünk.

– Az elmúlt hetekben bizonyára számos helyen megfordult, de biztos vagyok benne, hogy szerkesztőségi lapindító értekezleten még nem járt.
– Érdekes volt, örülök, hogy találkozhattam az itt dolgozó kollégákkal. Abból a szempontból is jó helyzetben van a magyar sport, hogy van egy szaklap, amely a sportot szerető és értő közönséget naponta ellátja friss hírekkel és háttérinformációkkal. Régi olvasójuk vagyok, a nyolcadik születésnapomra Nemzeti Sport-előfizetést kaptam ajándékba.

– Nemrégiben vette át a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó sportállamtitkárság irányítását. Tekintve, hogy a sport továbbra is stratégiai ágazatnak számít, nem vetődött fel az önálló sportminisztérium felállítása?
– Hogy a kormány milyen szerkezetben áll fel, kizárólag Orbán Viktor miniszterelnök úr hatásköre, az általa kialakított kormányzati stratégia alapján dönt. Azt semmiképpen sem tekinteném rossznak, hogy a sport államtitkári szinten van, a hatékonyság nem ettől, inkább a szervezetnél dolgozóktól függ. Az elmúlt öt hét alapján úgy látom, a honvédelmi tárcánál kiemelten jó helyen vagyunk, Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter úr nyitott a sport iránt. Nekem pedig megtiszteltetés sportért felelős államtitkárként a magyar sportot szolgálni.

SCHMIDT ÁDÁM NÉVJEGYE
Végzettsége: jogász, ügyvéd (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 2004-ben, 2008-ban tett szakvizsgát)
Sporthoz köthető beosztásai: a MOB jogi igazgatója (2008–2011), több sportszervezet jogásza (2011–), a Miniszterelnöki Kabinetiroda sportügyi főtanácsadója (2020. december–2022. május), a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára (2022. május 25.–)
Nős, felesége Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok kajakos. Két gyermekük van, Luca és Júlia.

– A hatékonyság egyik fontos összetevője, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatnak. Az előttünk álló ciklusban e tekintetben mire számíthat a magyar sport?
– Még zajlanak az egyeztetések, a parlament várhatóan július közepén-utolsó harmadában fogadja el a költségvetést, ezért konkrét számokról egyelőre felelőtlenség lenne beszélni, de kifejezetten bizakodó vagyok. Hadd tegyem hozzá, a pénz valóban fontos, de nem kizárólagos eleme a sportirányítás hatékonyságának.

– Mi alapján szeretné még, hogy meg­ítéljék?
– Például hogy reményeim szerint a sportban dolgozók érzik majd a folyamatos kommunikációt, és hogy egy-egy felvetésre érdemben, gyorsan reagálunk. Persze nem feltétlenül mindig támogató jelleggel, ez már sportszakmai kérdés, de tudniuk kell, hogy létezik interaktív kapcsolat a sportvezetők és az államtitkárság között. A szövetségek, szervezetek munkáját tervezhetőbbé szeretnénk tenni azzal, hogy az év utolsó két hónapjában már tisztában legyenek a következő év költségvetésével. A bürokráciát is csökkentjük, létrehozunk egy állami tulajdonban lévő háttérintézményt, amelynek kifejezett küldetése lesz, hogy a hatékonyság érezhető legyen a mindennapokban.

– Mi lesz a pontos feladata ennek a háttérintézménynek, és kik vezetik majd?
– Mivel még folynak az egyeztetések, nincsenek aláírt szerződések, ezért erről még nem tudok érdemben nyilatkozni. Az biztos, hogy három fő területet jelölünk ki, az első a versenysport és a sportszakma, a második a sportesemények szervezése, a harmadik pedig a létesítményfejlesztés és üzemeltetés. Az elmúlt tizenkét évben történelmi viszonylatban is kiemelkedő infrastrukturális fejlesztések voltak Magyarországon, a következő időszakban részben a kialakult gazdasági helyzetre tekintettel inkább ezek minél hatékonyabb működtetésére helyezzük a hangsúlyt.

– A tervek szerint mikortól működik úgy az államtitkárság, ahogyan azt a munkatársaival elképzelték?
– Mivel az átalakítás mellett a folyamatban lévő napi ügyekkel is foglalkozunk, úgy gondolom, a teljes államtitkársági stáb a háttérintézménnyel együtt az év végére állhat fel. Örülnék, ha 2023-at már az új struktúra szerint kezdhetnénk.

– A munkakapcsolat a Magyar Olimpiai Bizottsággal a 2016-os olimpia után annyiban módosult, hogy a feladatok jelentős része a sportállamtitkársághoz került, s ebben továbbra sem lesz változás. Hogyan látja a két szervezet együttműködésének jövőjét?
– Először a 2010-es kormányváltást követően volt átrendeződés, abban még mint a MOB jogi igazgatója vettem részt, majd, valóban, a 2016-os olimpiát követően történt a visszarendeződés. Miután fontolva haladó típus vagyok, ebben a kérdésben sem kapkodnék. A jelenleg érvényes jogszabályok meghatározzák, milyen feladatok vannak az államtitkárságnál és a MOB-nál, valamint a másik három köztestületnél. Most ezen az úton szeretnénk elindulni, aminek egyik első jeleként a napokban érdemi egyeztetéseket folytattunk a MOB vezetőségével, s ha a javaslattétellel – amit a jogszabály számukra biztosít – élni tudnak, már nagyot lépünk előre. Ha indokolt lesz, hogy ezen változtassunk, megvizsgáljuk a lehetőségeket.

– A megújuló együttműködés része lehet egy új MOB-székház is?
– Ebben a kérdésben nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a kormány döntésének értelmében beruházási stop van. Nagy elkötelezettje vagyok a MOB-nak, szerintem támogatni kell, hogy a magyar olimpiai mozgalom múltjához és jelenéhez méltó székháza legyen. A közös gondolkodás Gyulay Zsolt elnök úrral már elkezdődött, bízom benne, hogy a ciklus végére eljutunk odáig, hogy az új MOB-székház tervezése visszafordíthatatlan állapotba kerül.

A sportkormányzat vezetője, Schmidt Ádám államtitkár (jobbról a második) és helyettese, a Sportrádió stúdiójában is interjút adó Schmidt Gábor (jobbra) a „lapindítón” a Nemzeti Sport vezetőivel (Fotó: Tumbász Hédi)
A sportkormányzat vezetője, Schmidt Ádám államtitkár (jobbról a második) és helyettese, a Sportrádió stúdiójában is interjút adó Schmidt Gábor (jobbra) a „lapindítón” a Nemzeti Sport vezetőivel (Fotó: Tumbász Hédi)

– Amióta stratégiai ágazat, jóval több pénz folyt a magyar sportba, mint korábban, ám a támogatás hatékony felhasználását, a számonkérés hiányát sok kritika érte. Ezen a téren milyen változásra számíthatunk?
– Újfajta ellenőrzési rendszert szeretnénk bevezetni, ez közös érdekünk. Ha az adófizetők pénzéből támogatjuk a sportot, és nem szeretnénk, hogy a támogatás mértéke csökkenjen, akkor jogos elvárás, hogy lássuk minden sportra elköltött forint útját, tudjuk, kik és mire használják fel, legyen szó közvetlen állami támogatásról vagy taopénzről. Ebben elkötelezett vagyok. Ez az előttünk álló négyéves időszak egyik legnagyobb kihívása.

– Visszatérő kérdés a kiemelt sportágfejlesztési program is. Az ide bekerülő sportágak köre alig változott, pedig ez alulteljesítés vagy kiemelkedő szereplés miatt több esetben is indokolt lett volna...
– Még miniszterelnöki főtanácsadóként kaptam megbízást, hogy egy hattagú bizottsággal ellenőrizzem az elmúlt nyolc év kiemelt sportágfejlesztési programját, s az ott készült hatástanulmány alapján indokoltnak tartom a program újragondolását. A munka érdemi fázisába természetesen a sportági szakszövetségeket is bevonjuk, hogy ne kerülőúton értesüljenek a döntésről. A cél, hogy versenyhelyzetet teremtsünk, olimpiai ciklushoz igazodva a programba be lehet majd kerülni, és ki is lehet esni onnan. Minden sportágra igaz: a kivételezett helyzethez bizony teljesíteni kell.

– Az élsport eredményessége mellett a háttérre, a fiatalokra is jut energia?
– A versenysportban továbbra is célunk megőrizni a korábbi eredményességünket, hiszen Magyarország valódi sportnemzet, de ezzel együtt szeretnénk, ha sportoló nemzet is lenne. A magyar társadalomban még inkább népszerűsítenünk kell az élethosszig tartó sportolást, növelni a sport megtartó erejét, és el kell érnünk, hogy a lakosság nagy része fiatal felnőttkorban se hagyjon fel az aktív sportolással. És ha már a fiataloknál tartunk, tovább szeretnénk bővíteni az alapsportágakat. Az úszás a „Minden gyermek tanuljon meg úszni” programnak hála kivételes helyzetben van, de mellette a tornának és az atlétikának is kiemelt szerepet kell kapnia a mindennapos testnevelésben.

– Időről időre szóba kerül az olimpia megrendezése. Reálisnak tartja?
– Erre lélekben és sportszakmailag is érdemes folyamatosan készülni. Magyarország a legjobb úton jár. Azzal, hogy jövőre atlétikai vb-t rendezünk, a tornavébét leszámítva minden olyan grandiózus eseménynek otthont adtunk, ami Magyarországot felhelyezi a potenciális jelöltek listájára. Mivel 2036-nál előbb erre nincs lehetőség, konkrétumokról most nincs szó, de mindent meg kell tennünk, hogy ez a szerintem minden magyarnak óriási dicsőséget hozó esemény egyszer Magyarországra jöjjön.

– Korábban már elhangzott, hogy egy sportmúzeum létrehozását tervezik.
– Igen, ez régi adósság, amit ideje orvosolni ebben a nehéz helyzetben is. A sportmúzeumnak küldetése van, nem lehet a jelen generációját anélkül megszólítani, hogy ne legyen a magyar sportnak egy háza, ahol bemutatjuk a múlt sikereit. Olyan, huszonegyedik századi interaktív múzeumot szeretnék, amely korosztálytól függetlenül bárkit megszólít. Azon vagyok, hogy az alapkő letételére 2024 első negyedévében sor kerülhessen.

– Ezek szerint a párizsi olimpián elért sikereink lesznek a múzeum legfrissebb „darabjai”?
– Bízom benne, hogy így lesz, hiszen ez azt jelentené, hogy a következő ciklusban elkészül a múzeum, másrészt lesznek szép magyar sikerek Párizsban.

SCHMIDT ÁDÁM A MAGYARORSZÁGI VILÁGVERSENYEKRŐL
„Tizenöt évvel ezelőtt óriási rang volt, ha egy-egy kiemelkedő eseményt megrendezhettünk, ám azóta sokat és sokszor bizonyítottunk rendezésben, infrastruktúrában és abban, hogy Magyarországon a sportot szerető és értő szurkolók töltik meg a lelátókat. Ma már ott tartunk, hogy a nemzetközi szövetségek keresnek meg minket, lennénk-e ennek vagy annak a versenynek a házigazdái. Azt is figyelembe kell venni, hol várható magyar siker. Ha csak a vizes vb-re gondolunk, egészen más volt a hangulata a Duna Arénának, amikor Milák Kristóf úszott, mint amikor Katie Ledecky. A jövőben egy-egy ilyen rendezés előtt sportszakmai, nemzetgazdasági és sportdiplomáciai szempontból vizsgáljuk meg a lehetőséget, s ennek eredménye alapján dönt majd a kormány az elvi támogatásról. Pozitív visszajelzés esetén pedig olyan költségvetést tervezünk, amit reményeim szerint a későbbiekben már egyszer sem kell módosítani. Sokaknak fájó volt, hogy a jégkorongozók jövő évi elit-világbajnokságától végül visszaléptünk – a szövetség szerette volna, én még miniszterelnöki főtanácsadóként támogattam, sportszakmailag is megkérdőjelezhetetlen lett volna, de éppen nem volt jó a csillagok állása. Talán más lett volna, ha éppen nincs háborús helyzet és kormányalakítási időszak. A magam részéről azon dolgozom, hogy a jövőben legyen jégkorong-vb Magyarországon.”
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik