Megrajzolt sporttörténelmünk – animációs sorozat mutatja be olimpiai bajnok legendáinkat

Tulajdonképpen egy véletlenen múlt az egész. B. Nagy Ervin, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakos hallgatója éjt nappallá téve dolgozott a diplomamunkáján, szinte egész nap fel sem állva a számítógép monitorja elől, amikor arra lett figyelmes, hogy a háttérben bekapcsolva hagyott televízióban egy Egerszegi Krisztináról szóló dokumentumfilm megy. „Zákonyi S. Tamás 2000-ben készült filmjét adták – elevenítette fel a kezdeteket a Cserebogarak című animációs sorozat alkotója –, amely a sportsikereken túl a színfalak mögé is bekukucskál, de nemcsak a kulisszatitkokat mutatja meg, hanem azt is, hogy a versenysport mekkora befektetett munkával, mennyi lemondással vagy éppen idegeskedéssel jár. A saját akkori feladatomban nyakig elmerülve nem volt nehéz azonosulni a mondanivalóval, hogy aztán már az járjon a fejemben, milyen jó lenne majd egy ehhez hasonló animációs filmet készíteni. Olyat, amely szintén a sikerig vezető utat állítaná a középpontba, nem magát a megdicsőülést. Először persze kétségeim támadtak, hogy ugyan ki lenne erre kíváncsi, de végül azzal győztem meg magam: ha a műsorújságban látnám meg az Egerszegi Krisztináról készült rajzfilm címét, biztosan megnézném.”

A MOME-n 2011-ben diplomázó B. Nagy Ervin terve aztán 2016-ban valósult meg, igaz, addig megannyi kérdőjelet kellett kiegyenesíteni. Zöldfülűként az egész estés játékfilm szóba sem jöhetett, és az is gyorsan világossá vált, hogy sorozatban kell gondolkodnia, de nem egy emberről, hanem különböző sportágak legendás magyar bajnokairól szeretne rajzfilmeket készíteni. „Janovics Zoltánnal, a filmek producerével végül azt találtuk ki, hogy mivel a rövidke, hét-nyolc perces részbe úgyis csak a sportolói életmű egy apró kis szelete fér bele, fókuszáljunk a bajnokok gyermek-, illetve ifjúkorára, és válasszunk ki egyetlen olyan történetszálat vagy mozzanatot, amelynek üzenete, mondanivalója van, s ez a mondanivaló legyen meghatározható egy mondatban. Egerszegi Krisztina filmjének ez volt az egy mondata: »Egér kicsi, az ellenfelei nagyok, ám ő mégis versenyre kel velük.«”

A Cserebogarak első, 2016-ra elkészült bemutató (úgynevezett pilot) epizódját tehát az „ötletadó” ötszörös olimpiai bajnok úszó „kapta meg”, igaz, ehhez nemcsak a Magyar Média Mecenatúra anyagi támogatására, hanem Egerszegi Krisztina beleegyezésére is szükség volt. Az összesen tizenhárom részesre tervezett sorozatból mostanáig további négy alkotás valósult meg: 2018-ban a vívó Kárpáti Rudolf, 2019-ben a sakkozó Polgár lányok, 2020-ban a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, Papp László, 2022-ben pedig a legendás öttusázó, Balczó András sportolói fejlődéstörténetét felvillantó darab. És már javában zajlanak a hatodik (Kemény Dénes) és a hetedik (Grosics Gyula) rajzfilm munkálatai is.

CSEREBOGARAK, 1. RÉSZ – EGÉR (2016)

A kikről mellett persze a hogyan kérdése sem volt mindegy. A nagy múltú és végtelenül gazdag magyar rajzfilmes hagyományok nem bővelkedtek a sport témájú animációs alkotásokban, Macskássy Gyula 1952-es Erdei sportversenyét és Ternovszky Béla 1970-ben készült Modern edzésmódszerek című filmjét lehet korábbról megemlíteni (ma már szerencsére színesebb a paletta, a Cserebogarak első öt része mellett 2020-ban a Puskás Öcsi és barátai – A rongylabda című, Gellár Csaba rendezte animációs sorozat pilot epizódja is elkészült), éppen ezért is volt egyszerre bátor és újszerű B. Nagy Ervin vállalása. De amíg mondjuk a Puskás-rajzfilm első epizódja egy kész szövegkönyvre építhetett (Kemény Kristóf szerző háromkötetes Puskás Öcsi – A külvárosi vagány hihetetlen kalandjai című mesekönyvsorozatára, amelyeket Mayer Tamás illusztrált), addig a Cserebogarak minden egyes epizódjának előkészítését hosszas gyűjtő- és kutatómunka, illetve beszélgetés alapozta meg. A rendező azután az összegyűlt forrásmunkából írta meg a forgatókönyv dialógusait, teret engedve persze az alkotói szabadság fantáziaszárnyalásának – viszont törekedve a történetábrázolás dokumentarista jellegére is. Így kerül Egerszegi Krisztina homlokára, akárcsak a valóságban, a „tartásjavító” májkrémkonzerv, ezért vacillál a 17 éves Kárpáti Rudi a hegedű és a kard között (az egyikhez laza, a másikhoz kötött izmok szükségesek), és ezért „indul meg a domboldal” Balczó Andrással az 1969-es budapesti öttusa-világbajnokságon.

A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szórakoztató és élvezetes nyolcperces alkotások ugyanakkor azért is igazán értékesek, mert a könnyen felismerhető és jól értelmezhető „egymondatos” tanulságokon túl játékfilmes utalásokat és különleges rajzfilmes formai megoldásokat alkalmazva teszik emlékezetessé a megrajzolt történeteket. Ez utóbbi egyébként B. Nagy Ervin egyik mestere, a többek között a Kockásfülű nyulat is jegyző Richly Zsolt tanácsának (eleve olyan témát válasszon, ami jobban el tud rugaszkodni a natúrfilmes ábrázolástól és kifejezetten animációs megjelenítést igényel) továbbgondolása – így aztán minden Cserebogarak-epizódban találunk legalább egy, kifejezetten animációs formanyelvre kitalált jelenetet.

Egerszegi Krisztina filmje az egyes szám harmadik személyű történetmesélésből élete első igazán nagy tétre menő bukaresti versenyén hirtelen egyes szám első személyűvé válik, de úgy, hogy Egér úszószemüvegén át tulajdonképpen az ő nézőpontjába helyezkedve, vele együtt ugrunk be a medencébe, s leszünk részesei – mi, a nézők is – az ellenfelek vagy a kötelek látványán túl a tizenkét éves lány félelmeinek is. Mint ahogy nem lehet nem észrevenni a Pál utcai fiúk hatását a Papp Laci című részben, az angyalföldi grund jellegzetes farakásai között éppúgy, mint a fia nagy győzelmének vízióját afféle nemecseki lázálomként megélő édesapa jelenetében. De a Balczó Andrásról készült epizódban is érezni véljük Kósa Ferenc Küldetés című dokumentumfilmjének hatását…

Egy rész elkészítése egyébként roppant időigényes, egy-másfél évbe telik, hiszen egy másodpercnyi film 25 képből (és jobbára 12 rajzból) áll össze, ami egy nyolcperces alkotásra bontva több mint tízezer képkockát jelent – mindez 25-30 ember munkája. De a lényeg a végeredmény minősége, márpedig a tudását és tapasztaltait a Cartoon Network londoni stúdiójában, Párizsban, a németországi Baden-Württembergben vagy a dániai The Animation Workshopban bővítő rendező munkái a végletekig kidolgozottak. „Olyan filmeket szeretnék készíteni, amilyenek a Beatles nagy slágerei – mondja B. Nagy Ervin. – Két-három percig tartanak csupán, mégis kimunkáltak, jól váltakoznak a gyors és lassú részek, így képesek epikus nagyságú íveket leírni. Valami hasonlóra törekszem a Cserebogarakkal is.”

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. március 4-i lapszámában jelent meg.)