Szakmai konferenciát tartott High Performance Center (magyarul: csúcsteljesítmény-központ) a felsőoktatásban és az élsportban címmel a budai Lónyay-Hatvany villában a Batthyány Lajos Alapítvány, a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ (KSMK) és a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány (KMTA).
A sport fejlesztési lehetőségei, a módszertani központok és azok működése kapcsán rendezett találkozón Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára kifejtette, miért tekint a magyar kormány stratégiai ágazatként a sportra: „Egy mondatban: ez a magyar érdek! Bővebben három oka van. A modern társadalomban sokan hiszik, az individualizmus a boldogság kulcsa, pedig a közösség értékteremtő és -megőrző. A sportban ez megtanulható, és átültethető az élet bármely területére. Azt is hiszik, akkor vagy sikeres, ha azonnal sikeres vagy. A sport megtanít rá, hogy minden apró részsikerért meg kell izzadni, semmi sincs ingyen. Harmadrészt pedig aki sportol, egészségesebben él, mint a többiek, kevesebbszer kell egészségügyi ellátást igénybe vennie, tehát még »forintosíthatóan« is előnyös.”
A Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára, Schmidt Ádám a budapesti atlétikai világbajnokság kapcsán beszélt csúcsteljesítményről, elsősorban a rendezésre utalva. Megjegyezte, a 2025-ös tokiói vb szervezőbizottságának elnöke nem volt boldog, hiszen igen magasra tettük a lécet. Méltatta az önkénteseket és a hazai szervezőbizottságot, egyedülállónak nevezve elhivatottságukat: nemcsak feladatként, szívügyükként is kezelték a rendezést.
„Az új sportirányítás kifejezett célja a nemzetközi eseményeket eszközként használni, amelynek segítségével az emberek hétköznapjaiba bekerülhet a sport. Az atlétikai vébé után sok fiatal jelentkezett már, hogy szeretne az új Halász Bence vagy Krizsán Xénia lenni – mondta Schmidt. – Szerencsére kiemelkedően teljesítettek a szervezők, ha nem így lett volna, nehéz lenne kimondani, hogy olimpiarendezési álmokat dédelgetünk. Így viszont egyre vonzóbbak vagyunk a hasonló világversenyek jövőbeni házigazdájaként.”
Rátgéber László, a KSMK igazgatója felemelőnek nevezte, hogy sok módszertani központ és akadémia képviseltette magát a szerdai rendezvényen, majd azt hangsúlyozta, fontos, hogy ne az adminisztráció, hanem a „know how”, vagyis a gyakorlati tudás irányítsa a sportvezetőket és döntéseiket. Dicsérte, Magyarországon is elért a sporttudomány oda, hogy integrálja az ismereteit, nem különálló szigetként kezelik például a dietetikát, a sportpszichológiát, a szakorvosokat.
„Hogyan nézne ki egy kosárlabda- vagy egy labdarúgócsapat, ha nem passzolnának egymásnak a játékosok? – hozott szemléletes példát a mesteredző. – Ezzel egyenértékű, ha a segítő stáb tagjai nem kommunikálnak egymással, nem működnek együtt. Nem titkokat kérünk egymástól, hanem információkat, hogy fokozhassuk a teljesítményt. Erről szól egy »high performance center«.”
Az esemény zárásaként bejelentették, a KSMK együttműködési szerződést ír alá a Pécsi Tudományegyetemmel, a Debreceni Egyetemmel és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel, ennek keretében gyakorlatilag közös „szürkeállományt”, tudásbázist, ezzel egyidejűleg a maga módján egy csúcsteljesítmény-centert hoznak létre.