Sportrádió: Budapest az atlétika fővárosa lehet – Schmidt Ádám

Ahogyan azt már megszoktuk, a hónap első hétfőjét a Sportrádióban indította Schmidt Ádám, illetve ahogy azt a két műsorvezetőnek, Harsányi Leventének és Risztov Évának elárulta a sportért felelős államtitkár, napja valójában a hajnali, rorate misével kezdődött – az advent fontos időszaka a családnak: vasárnap közösen gyújtották meg az adventi koszorún az első gyertyát, a hajnali misére pedig nagyobbik lányával, Lucával látogatott el.

Schmidt Ádám a Sportrádióban rendre az előző hónap történéseiről számol be a hallgatóknak, de ezúttal a beszélgetés elején a labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki sorsolása került szóba.

„Nem vállalnám fel, hogy értek a labdarúgáshoz, inkább az érzéseimről beszélnék, hiszen élőben követtem a sorsolást itthonról. Felemelő érzés volt, hogy nem kívülállóként néztük az eseményt, s még csak nem is úgy, hogy talán a pótselejtezők során kivívjuk az Európa-bajnoki szereplés jogát, hanem úgy, hogy izgulhattunk, kik lesznek az ellenfeleink – mondta el Schmidt Ádám. – Bár meghallgattam sokak véleményét, én tényleg maradnék inkább szurkoló. Nagy öröm lenne, ha továbbjutnánk a csoportból, de azt hiszem, hálát kell adnunk minden egyes Eb-n töltött percért.”

Az államtitkár leszögezte: abban biztos, hogy mindhárom ellenfelével jó meccset fog játszani a magyar válogatott, s a mindenki verhető felvetés kapcsán megjegyezte, az adott pillanatban kell bizonyítani.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a labdarúgók sikeressége kihat a többi sportágra is.

„Szepesi György azt mondta, ha a magyar labdarúgás rendben van, akkor a magyar sport is rendben van, s ez igaz. De nem csak emiatt gondolom, hogy sikerüknek van üzenete és hatása más sportágakra is – nyilatkozta Schmidt Ádám. – Azt mindenki tapasztalja, hogy a labdarúgás olyan erővel képes megmozgatni az embereket, az egész társadalmat, amilyennel más sportágak nem.”

A pályán elért sikerek után a „zöldasztal” kapott figyelmet, hiszen a sportállamtitkárság második alkalommal rendezte meg a sportdiplomáciai konferenciáját, amelyen az egyik vendég és előadó a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnöke, Lord Sebastian Coe volt.

„Átrendeződött a kapcsolatunk Sebastian Coe-val és a Nemzetközi Atlétikai Szövetséggel is – jelentette ki Schmidt Ádám. – Az augusztusi budapesti világbajnokság számukra is mérföldkő volt, mert az volt az első vébé, amelynek a helyszínét Sebastian Coe elnöksége alatt jelölték ki, ráadásul elsőként került sor a régióban világbajnokságra, úgyhogy az esemény sikeressége számukra is nagy jelentőséggel bírt. Nem zárom ki, hogy Budapest a jövőben az atlétika fővárosa lehet.”

Schmidt Ádám kitért arra is, fontos feladatuknak tartják, hogy sportdiplomácia terén még eredményesebbek legyünk, s ennek alapja a tudatos építkezés.

Fürjes Balázs NOB-tagsága, Gyulai Márton WA-sportigazgatónak választása után novemberben ismét ünnepelhettünk, hiszen Ancic-Valkai Ágnes személyében magyar sportdiplomata került be a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) végrehajtó bizottságába.

A kérdésre, vajon másik, előkelőbb kalapba került-e a magyar sportdiplomácia az elmúlt időszakban, Schmidt Ádám egyértelmű igennel felelt:

„Az elmúlt tizenhárom esztendő fejlesztése, a világversenyek rendezése okán szükség van a tudatosságra. Eddig talán kicsit eseti jellegű volt minden kezdeményezés, szerintünk fontos a tudatosság, hogy tudjuk, ha valaki valahová el szeretne jutni, mert akkor tudjuk őt támogatni. Ha mindenki egy irányba húz, a hajónk is gyorsabban halad.”

A beszélgetés során természetesen kiemelt témát jelentett egy másik sportdiplomáciai siker, nevezetesen, hogy Losonczi Dávid mégis világbajnok lehetett.

Mint ismert, a belgrádi világbajnokságon egy erősen vitatott bírói ítélet után másodiknak hirdették ki a magyar birkózót.

„Az elsődleges érdem Bacsa Péteré, aki a nemzetközi szövetség elnökségi tagjaként nagy erőket mozgósított annak érdekében, hogy Dávid mégis világbajnoknak mondhassa magát. A sportágban ilyen döntésre korábban még nem volt példa” – fogalmazott Schmidt Ádám.

Novemberben a sportállamtitkárság sajtótájékoztatót tartott, amelyen az olimpiai támogatásokról számoltak be a sportvezetők.

„Korábban elindítottuk a Nemzeti Versenysportfejlesztési Programot, ez annyiban különbözött a korábbi finanszírozástól, hogy valamennyi olimpiai sportágat megszólítottuk. Öt kategóriába soroltuk a sportágakat, ez alapján kapták a támogatást. Szeptember óta a kritériumok alapján összegeztük az eredményeket, így novemberben már értesítést kaptak a sportági szövetségek arról, mekkora összeggel gazdálkodhatnak 2024-ben, és legkésőbb január végéig rendelkezésükre is áll majd ez az összeg – nyilatkozta Schmidt Ádám, aki hangsúlyozta, kiemelt feladatuknak tekintik, hogy a sportéletben olyan szemléletet valósítsanak meg, amely a közigazgatáson kívül jellemzi ma a piacot: – Fontosnak tartjuk, hogy a szövetségek elnökei lássák, mekkora összeggel tervezhetnek, ezáltal kiszámíthatóbbá, nyugodtabbá válhat a felkészülés. Emellett bevezettünk egy ösztönzően ható jutalmazást is: minden megszerzett olimpiai kvóta után ötmillió forintot kap az adott sportági szövetség. Az erre a célra szánt összeget elkülönítettük, de az nem titok, hogy nagyjából százhatvan kvótával számolunk.”

Ha már szövetségek és azok vezetői: a sportállamtitkárság kiemelt figyelmet fordít a transzparens működésre, arra, hogy rendszeres időközönként beszámoljon az elvégzett feladatokról, és tájékoztatást adjon a jövőbeni terveiről is.

2022 májusában, vagyis akkor, amikor Schmidt Ádám sportállamtitkár és Schmidt Gábor helyettes sportállamtitkár vezetésével megkezdték működésüket, bemutatkoztak a szakszövetségek képviselőinek – azóta pedig félévente közös tájékoztatóra hívják őket.

„Most a negyedik alkalommal Mátraházára hívtuk őket egy kétnapos találkozóra, úgy véltük, így még kötetlenebb formában beszélgethetnek egymással a sportvezetők, s ez csak a kohéziót erősíti” – árulta el Schmidt Ádám, aki azt is elmondta, a vezetők mellett a sportolók számára is bármikor nyitva az ajtaja, s ezzel sokan élnek is.

A sportolók kapcsán megkerülhetetlen volt az egyetemi és főiskolai sportolók díjátadó gálája – Schmidt Ádám hivatalba lépése óta hangsúlyozza, hogy az egyik legnagyobb kihívás számukra, hogyan állíthatnák meg a 18 éves korban bekövetkező lemorzsolódást, akkor ugyanis a versenysportolók nagyjából 85 százaléka „kiszáll” a rendszerből, s a tanulást választja, az államtitkár viszont amondó, nem kell választani.

„Ösztöndíjprogramokkal, kettős életpályamodellel, duális képzéssel lehetőséget adunk arra, hogy ne kelljen választani a sport és a tanulás között. A díjazottak saját példájukkal bizonyítják azt a következő generáció számára, hogy igenis lehet magas szinten képezni a szellemet és a fizikumot egyszerre is. Erre egyre nyitottabbak az egyetemek is, azt látjuk, egyre inkább segítik a versenysportolókat” – mondta el a sportállamtitkár.

November hónap kiemelt eseménye volt az is, hogy Schmidt Ádám a Parlamentben kezdeményezte a sporttörvény módosítását: a 2004-es törvény megérett a kodifikálásra, a változás legfontosabb üzeneteiről így nyilatkozott a sportvezető:

„Bevezetjük az igazolt sportolói státuszt, szeretnénk látni, hány igazolt sportoló van ma Magyarországon. Emellett szeretnénk egy olyan megoldást találni ennek kapcsán, amelyik minden szervezeti formára, így az egyesületi, az alapítványi, a gazdasági társasági formára is alkalmazható. Korábban nem feltétlenül volt tisztán látható a versenysportengedéllyel rendelkező és az igazolt sportolók közötti átmenet, reményeink szerint ez változik. Emellett a sporttörvényben is szeretnénk megerősíteni, mennyire fontosak számunkra az edzők. A meglévő támogatói programokat átalakítottuk, s újat is életre hívtunk, hiszen a nevelőedzők szintén kulcsfigurái a rendszernek. Szeretnénk, ha a Magyar Edzők Társasága köztestületi rangra emelkedne, s ugyanezt szeretnénk elérni a Sportegyesületek Országos Szövetsége kapcsán is.”

Schmidt Ádám szót ejtett arról is, hogy bár a Sportszázad nem a sportállamtitkárság kezdeményezése, a bővítésben aktív szerepe volt a sportirányításnak.

„A haza képviselete, a fegyelem, az alázat, a kitartás a lelket és az egyént nemesebbé teszi. Más országban is megvan ennek a kultúrája, sok helyen beáll egy-egy rendvédelmi szerv a sport mögé. A Sportszázadhoz itthon azok csatlakoztak eddig, akik nyitottak erre a szellemiségre, akiktől nem áll távol, hogy hazájukat ilyen formában is képviseljék, ha úgy adódik. Újdonság, hogy kétszáz sportolónak adtunk lehetőséget legutóbb a csatlakozásra. Szerintem ez nagy lehetőség, és a pályázati határidő lejártát követően örömmel mondhatom, hogy túljelentkezés van” – jegyezte meg Schmidt Ádám.