A most véget érő kvalifikációs időszakban vagy hozzá nem értésből, vagy az érdeklődést tudatosan, ha úgy tetszik, mesterségesen fenntartandó valós olimpiai kvótaszerzési esélyekről írtak, beszéltek a két érdekelt magyar súlyemelő, Nagy Péter és Mitykó Veronika kapcsán. Holott már a szerencsével (persze a szerencséért meg is dolgozva) megszerzett tokiói indulási jog birtokában azt nyilatkozta 2021-ben Nagy Péter, nem csodálkozna, ha 2024-ben Párizsban – elsősorban a 196-ról drasztikusan 120-ra csökkentett kvótaszám miatt – nem indulna magyar súlyemelő.
A konkurenciát látva, az eredményeket, a nem hazudó számokat figyelembe véve az elmúlt két évben mi szinte lehetetlen küldetésről írtunk. Ha a csütörtökön magyar idő szerint reggel a +109 kilósok C-csoportjában emelő Nagy Pétert nézzük, három éve nem ért el összetettben 400 kilót, és életkora (januárban töltötte be a 38-at) sem ígérte, hogy hirtelen megtáltosodik, és visszatér a bivalyerős énje. 410 alatti teljesítménnyel egyszerűen nem számolhatott párizsi indulási joggal, ehhez képest 381 kilóval a 24. helyen szerepelt az országonként egy versenyzőt figyelembe vevő kvalifikációs ranglistán.
Maradt is a 381 kiló, merthogy a phuketi világkupa ólomsúlyú viadalának C-csoportjában csak a bemutatáson vett részt. A magyar idő szerint csütörtök reggel 6 órakor kezdődő versenytől visszalépett, mint ahogy rajta kívül még öten. Megjegyzendő, a phuketi vk-n kötelező volt megjelenni (azaz legalább benevezni, a verseny előtt bemérlegelni és a bemutatáson részt venni) annak, aki olimpiai kvótáról álmodott. Van, aki páholyban érezve, vagyis biztos kijutónak gondolva magát már nem kívánt erőlködni, az elmúlt hetekben térdsérüléssel bajlódó Nagy Péter azonban más miatt döntött így:
„Véget ért a kvalifikációs verseny számomra, sajnos vissza kellett lépnem a versenytől. Ilyen még nem fordult elő velem rövid pályafutásom alatt, de sajnos ezt is meg kellett tapasztalnom. 2 nappal ezelőtt még rendesen edzettem, de estére már annyira fájt, hogy alig bírtam felemelni, tegnap pedig már 70 kilót se tudtam felvenni; ma reggelre se lett jobban, elkezdtünk melegíteni, de nem ment, sajnos. Ha ezen a versenyen múlt volna a kvóta, akkor is ezt a döntést hoztam volna meg. Sajnálom, hogy így ért véget, de a versenyzés már csak ilyen” – írta ki Facebook-oldalára a Szegedi Lelkesedés sportolója.
A 38 éves Nagy nyilván ironizált rövid pályafutást emlegetve, illetve megjegyezzük, egy alkalommal előfordult vele, hogy elutazott egy világversenyre, de nem állt a rúd mögé: a 2009-es kojangi vb-n derékgondjai miatt lépett vissza.
Felvethető, hogy valós kvótaesély nélkül, tudva a térdproblémáiról, miért kellett elutaznia Thaiföldre, de tőle senki ne sajnálja a túrát: ahogy említettük, az elmúlt három olimpián egyedüli magyarként volt tagja a súlyemelőmezőnynek, neki köszönhetően figyelt a hazai közvélemény a sportágra, és biztosak lehetünk benne, idén megszerzi huszadik magyar bajnoki címét is.
Visszatérve a versenyre, az ólomsúlyúak phuketi viadalán kora délután születik meg a végeredmény, miután a B- és A-csoport versenye is véget ér.