„A feltételek már adottak ahhoz, hogy sportnemzetből sportoló nemzetté váljunk” – Bíró Péter a fejlesztésekről

A mögöttünk hagyott több mint egy évtizedben történelmi léptékű sportingatlan-fejlesztés valósult meg hazánkban. A Magyar Nemzet bevezetőjében ezen a vonalon kitért rá: „A kell-e ennyi stadion, akadémia, hasznosabban is el lehetett volna költeni az erre fordított temérdek pénzt közéleti lemezt ma már végképp értelmetlen újra és újra feltenni. Sokkal inkább az a kérdés, hogyan lehet megóvni, fejleszteni és hatékonyan üzemeltetni ezt az irdatlan értékű, több mint 750 milliárd forintra rúgó állami vagyont. Erre a feladatra kapott megbízást Bíró Péter.”

„Fiatalon öttusáztam, majd közgazdászdiplomát szereztem, amerikai könyvvizsgáló vagyok, folyékonyan beszélek hollandul, angolul és németül – kezdte a Novák Miklósnak adott interjúját Bíró Péter, aki úgy véli, mindennek a sport az alapja. – 1993-ban úgy döntöttem, hogy Nyugaton folytatom, főképp tapasztalatot gyűjteni, úgy alakult a magánéletem, ezért ott építettem ki az életpályámat, de mindig tudtam, hazatérek egykor, hogy a megszerzett tapasztalatot itthon kamatoztassam. Hollandiában, Kanadában, Amerikában, Svédországban és Nagy-Britanniában többnyire a gyógyszeriparban léptem egyre feljebb, az elmúlt majd két évtizedben már cégvezetőként dolgoztam. Másfél éve kaptam a felkérést, hogy vezessem a Nemzeti Sportügynökséget, amit a kihívás, sőt elsősorban a miniszterelnök úr személyének, víziójának hatására vállaltam el. Én is hiszem, hogy a sport mindennek az alapja. Tudtam, hogy fejest ugrok az ismeretlenbe, hiszen az üzleti élet szempontjából elszakadtam Magyarországtól, az itteni viszonyoktól. Ám mindig is magyarnak vallottam magam.”

Amit itthon tapasztalt, az egyfelől lenyűgözte, másfelől viszont meg is lepte, derül ki az interjú folytatásából: „A magyar sport aranykoraként emlegetem azt a hihetetlen léptékű fejlődést, ami végbement az elmúlt másfél évtizedben. Pontosan emlékszem arra, hogy gyerekként milyen szegényes körülmények között sportoltunk, igaz, akkor azt éreztük természetesnek, ma viszont öröm bemenni a létesítményekbe. Minden napomat azzal kezdem, hogy a Nemzeti Sportuszodában úszom reggelente, s a mai napig minden egyes alkalommal elámulok a csodás körülmények láttán. Az országot járva mindenütt ugyanezt tapasztalom. A feltételek már adottak ahhoz, hogy sportnemzetből sportoló nemzetté váljunk.”

Bíró Péter arról is beszélt, hogy a sport társadalmi léptékben is a legjobb befektetés: „Három fő területe van a munkánknak. Az első a több száz létesítmény működtetése, a második a sportszakmai terület, amely az államtitkárság iránymutatását követve, a biztosítja a sportági szakszövetségek, az egyesületek, az akadémiák szakmai fejlődéshez és kiszámítható működéshez szükséges feltételeket, a harmadik pedig az eseményszervezés” – fogalmazott, hozzátéve azt is, hogy ebbe nem csupán egy-egy kiemelt sportverseny (mint például a közelmúltból a Tour de Hongrie, a ritmikus gimnasztika Európa-bajnokság vagy éppen a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntője) tartozik bele, hanem az NSÜ a létesítményeit egy-egy kulturális esemény megrendezésére is bérbe adja.

„Az NSÜ vízióját, misszióját, struktúráját megalkottuk, az alaptevékenységeket átvilágítottuk, kritikus új, valamint piackompatibilis funkciókat alakítottunk ki, mindeközben több mint 170 esemény zökkenőmentesen lezajlott, összes létesítményünk rendben üzemelt – folytatta Bíró Péter, aki az interjú utolsó részében arról is szót ejtett, hogy az NSÜ éves működése önmagában is tetemes, de a várt üzemeltetési költségekből már az első évben milliárdokat sikerült lefaragni, s a realizált piaci bevétel is több mint duplája volt a tervezettnek.